Cseppfertőzéssel terjed, de már a lappangási időben is fertőz, szövődményei riasztóak. Most megint durván megnőtt a kanyarós esetek száma Európában, pedig a betegség ellen van védőoltás, csak nem mindenhol adják be. De a WHO nem adja fel, célja a betegség végleges kiirtása.
Megint itt a kanyaró: hiába van ellene védőoltás, a 2017-es évben Európában nagyjából háromszorosára nőtt a megbetegedések száma. A tavalyi évben több mint húszezren kaptak kanyarót, és 35-en vesztették életüket a betegség miatt - írja a BBC. Pedig a WHO célja az volt, hogy a védőoltással majd mindörökre sikerül kiirtani a világból ezt a betegséget – csak sajnos az oltással több probléma is van. Például az, ha nem adják be.
Európa veszélyben
A 2016-os évben nagyjából ötezer, addig 2017-ben több mint húszezer kanyarós eset volt, 15 európai országban voltak járványok. A legtöbb esetet Romániában, Ukrajnában és Olaszországban észlelték, de volt járvány az Egyesült Királyságban is. A romániai járványról mi is írtunk, hiszen a határ közelsége miatt a dél-magyarországi területeken is észleltek eseteket.
A gyerekem ekkor még csak féléves volt, vagyis nem kapta még meg a 15 hónapos korban járó védőoltást, ráadásul a kanyaró épp csecsemők esetében jár gyakran súlyos szövődményekkel, úgyhogy mi eléggé aggódtunk a járvány terjedése miatt. Ezt most megúsztuk, de a számok aggasztóak: ha Európában ilyen mértékben terjed a betegség, akkor a fiatal korukból adódóan oltatlan csecsemők veszélyben lesznek.
Melyik is az a kanyaró?
A betegséget vírus okozza, cseppfertőzéssel terjed. A továbbterjedést segíti, hogy a megfertőződést követően 10-12 nappal jelennek meg az első tünetek, de a beteg már a tünetmentes lappangási idő alatt is fertőz. Ráadásul az első tünetek nem specifikusak: orrfolyás, láz, köhögés, kötőhártyagyulladás. Néhány nappal később jellegzetes foltok jelennek meg a nyálkahártyán, valamint jellegzetes kiütések az arcon és a testen. Mindez magas lázzal jár.
Ha minden jól megy, ezután az ember meggyógyul és soha többé nem lesz kanyarós. Minden kb. 12. esetben hasmenés és/vagy középfülgyulladás lép fel szövődményként, minden 20. esetben tüdőgyulladás. Utóbbi kétféle lehet: a legyengült immunrendszer miatt baktériumok okoznak tüdőgyulladást, vagy pedig az immunrendszer hibás reakciója miatt ún. óriássejtes tüdőgyulladás lép fel.
Ritka szövődmény a potenciálisan halálos kimenetelű agyvelőgyulladás, valamint a szellemi hanyatlással és mozgászavarokkal járó szubakut szklerotizáló pánenkefalitisz (SSPE): ez úgynevezett lassúvírus-betegség, a kanyaró lezajlása után 5-10-15 évvel jelentkeznek a tünetek.
És az oltás?
A betegség ellen létezik védőoltás, amely a kötelező oltási rend része, az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás egyik eleme. Ez az az oltás, amelyet korábbi kutatások az autizmussal hoztak kapcsolatba, és bár ezt az összefüggést soha többé nem sikerült igazolni, a hiedelem mégis fennmaradt és csökkentette az oltásba vetett bizalmat. Később az is kiderült, hogy az eredeti kutatás is értékelhetetlen.
A WHO nem adja fel: a szervezet célja továbbra is a betegség teljes eliminálása lenne, vagyis az, hogy olyan szintű átoltottságot érjenek el, amely mellett a betegség már nem jelenik meg. Az európai országok egy része egész jól haladt, de mivel a vírus nem tiszteli az országhatárokat, ezért az összes országnak részt kell vennie a programban annak sikeréhez.
Magyarországon 1969 óta kötelező a kanyaró elleni védőoltás. 1990-ig egykomponensű oltást használtak, bár az oltási rend többször is változott. 1990-91 között a rubeola ellenivel kombináltan (MR-oltás), azóta a rubeola és a mumpsz ellenivel kombináltan (MMR-oltás) adják. Mindhárom élő kórokozót tartalmaz, ezért gyakori az oltást követő láz, amely veszélytelen és néhány nap alatt lezajlik.
