Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A japánok évtizedek óta terápiás módszerként alkalmazzák az erdei fürdőzést. Jót tesz az idegrendszernek, nyugtat és feltölt. Csodás videó jön!
A legtöbben szánalmasan keveset járunk erdőbe és a gyerekeinket is ritkán visszük fák közé, pedig már számtalan tudományos kutatás bizonyította ennek hasznát. A természeti környezet, magyarul a fák jó hatással vannak a gyerek koncentrációs képességére, tanulmányi eredményére, és csökkentik az agresszivitást is. Mindez részben felnőttekre is igaz, Japánban ezért évtizedek óta terápiás módszerként alkalmazzák az erdei tartózkodást – ők „forest-bathing”-nak nevezik, ami nagyjából erdőben fürdőzést jelent, de nem vízben fürdőznek, „csak” a fák közelségében.
Az erdő jót tesz az emberi szervezetnek
Az erdőzés pozitív hatásait és az ezzel kapcsolatos tudományos eredményeket gyönyörű videóban foglalják össze, én már attól egy kicsit jobban lettem, hogy végignéztem. Meg egy kicsit szomorú, amiért épp a városban ülök.
A japán „Shinrin-yoku” közegészségügyi programot 1982-ben indították útjára. A Shinrin-you csupán annyit jelent, hogy „időtöltés fák között”. Nem erdei futás, nem teljesítménytúra, nem sport, csak erdőben levés, azaz félre a lépésszámlálót, GPS-t és pulzusmérőt, csak legyél együtt a fákkal. Ebben nem csak a friss levegő hat ránk pozitívan: a fák például különféle olajokat termelnek a kórokozók elleni védekezés céljára. Ezek az olajok, amelyeket összefoglaló néven fintoncidoknak neveznek, pozitív hatással vannak az emberi immunrendszerre is.
A tanulmányok szerint az erdei tartózkodás csökkenti a pulzusunkat és a vérnyomásunkat, és csökkenti a szervezetben a stresszhormonok szintjét. Kutatások támasztják alá, hogy az erdő csökkenti a depresszió tüneteit és az ellenségességet. Japánban a városlakók körében „erdőző” klubok is alakultak: hiszen nem vitás, hogy a természettel való rendszeres kapcsolat javítja életminőségünket.
Az immunrendszert segíti a sok fa
Qing Li tokiói professzor kutatási területe az erdő és az emberi immunrendszer kapcsolata. Be is bizonyította, hogy van ilyen. A professzor és kutatócsoportja megmérték a résztvevők ún. NK-sejteinek aktivitását erdőlátogatás előtt és után. Az NK-sejt (sokatmondó teljes neve natural killer-sejt) az emberi fehérvérsejtek egy típusa, konkrétan a vírusok elleni védekezésben kulcsszerepet játszó fehérvérsejt-fajta. Ezek a sejtek azok, akik azonnal reagálnak a vírusfertőzésre, de más szerepük is van, ők reagálnak elsőként a tumoros sejtekre is. Vagyis, ha elkapjuk az influenzát vagy ha szervezetünkben egyetlen pici sejt hirtelen tumorrá kezdene növekedni, az NK-sejtek ott teremnek és rendet tesznek.
Az erdőlátogatás pedig aktivizálja ezeket a sejteket: a kutatás szerint már egyetlen, erdőben töltött nap után mérhető a változás és ez nagyjából egy hétig kimutatható, ha pedig rendszeresen elmegyünk hétvégén az erdőbe, akkor egy-egy hétvégét követően kb. egy hónapig fennáll a hatás.
Magyarul, nem kellene szomorkodnom, amiért nem lakom erdő mellett, hiszen az immunrendszerem (és ami még fontosabb, a gyerekeim immunrendszere) támogatásához elég lenne havi egy hétvégét ott töltenem.
Figyelem és intellektus
Ami a gyereket illeti: kiderült, hogy az erdőben töltött idő javítani képes az ADHD, azaz a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktív zavar tüneteit. Ezzel szemben a beltéri elfoglaltságok, és a városi anyukák körében „friss levegőre megyünk” kifejezéssel illetett játszóterezés a lebetonozott lakótelepen nem javította vagy akár rontotta is a figyelemzavar tüneteit.
Nem csak diagnosztizált ADHD esetén tesz jót a gyerek figyelmi kapacitásának a sok fa: a fáradtság okozta koncentrációzavar ugyanis sokban hasonlít az ADHD-s tünetekre (csak előbbi pihenés, alvás hatására nyomtalanul meggyógyul, az ADHD meg nem). Ha sok a teendő vagy sok inger ér minket, hajlamosak vagyunk rosszabbul koncentrálni, a gyermek fejlődő idegrendszerére pedig ez halmozottan igaz. A tanulmányok szerint a természetben töltött idő ezt a fajta, figyelmi fáradtságból eredő koncentrációzavart is javítja.
Nem csoda, hogy ez a gyerek iskolai teljesítményére is hatással van. A figyelem mellett egy másik, az intellektuális kapacitást jellemző mutató is javul az erdei időtöltés hatására, ez pedig az ún. „végrehajtó funkciók”. Ez az információk felfogásáért és rendszerezéséért felelős agyi képességünk.
A természeti környezet ezt a funkciót is javítja a gyerekek esetén, ezért a szakemberek 18 hónapostól 18 éves korig erősen javasolják, hogy rendszeresen vigyük a gyereket a természetbe. De saját tapasztalataink szerint 18 hónapos kor alatt és 18 éves kor felett sem érdemes kihagyni a Shinrin-yoku-t, ha okos és egészséges gyerekeket szeretnénk nevelni.
