Mennyit kell ma várnia annak, aki örökbe szeretne fogadni egy gyereket? Hogyan zajlik a folyamat, mire készülhet az, aki örökbefogadásra szánja el magát. Zsófi elmesélte csodálatos történetüket.
Mindig úgy képzeltem, hogy majd lesz gyerekem. Nem vágytam nagy családra, de abban egészen biztos voltam, hogy szeretnék gyereket. Majd. Valamikor. Később. Teltek múltak az évek, én bőszen szedtem a fogamzásgátlót, hiszen, még nem akartam gyereket.
Aztán férjhez mentem, befejeztem az egyetemet, elkezdtem dolgozni, letelt az egy év, ami után már jár a gyed és akkor elkezdtünk tényleg gondolkozni a dolgon. 24 éves korom óta cukorbeteg vagyok, tisztában voltam azzal, hogy ez nehezítő körülmény lesz majd, minden gondos tervezést igényel. Nem estem teherbe, viszont nem sokkal később elváltunk. Ekkor voltam 30 éves és kezdtem pánikba esni….Egy darabig minden pasiban gyermekeim apját kerestem, de szerencsére ez is elmúlt.
Egy évvel később ismerkedtem meg a (most már) férjemmel. Az első randin hozta szóba, hogy ő bizony szeretne még gyereket, pedig neki már volt kettő. De nem estem teherbe. Orvos, vizsgálatok és még több idő, én meg azt kezdtem érezni, hogy én naggggyon gyereket akarok, de nem feltétlenül szeretnék mindenáron szülni.
Szerencsére az örökbefogadás ötlete ellen a férjem sem tiltakozott, így utánanéztünk a teendőknek és hamar jelentkeztünk is. Végül nem jutottunk a meddőségi vizsgálatok végére, mert a vártnál sokkal hamarabb, a jelentkezéstől számítva 9 hónap múlva jött a telefon, hogy van egy kicsilány, aki talán ránk vár.
Várakozási idő
Pár mondatban leírnám a folyamatot, mert tapasztalataim szerint, ez nem túl közismert. Ma Magyarországon nagyon kevés az örökbefogadható gyerek, ezért az örökbefogadni szándékozók sok esetben éveket várnak.
Ha egy gyerek örökbefogadhatóvá válik, annak alapvetően két oka lehet: a szülő hivatalosan lemond róla (ez általában közvetlenül szülés után történik), vagy pedig több, mit hat hónapig nem látogatja az állami gondozásba került gyermeket és az ezt követő hivatali megkeresésre sem reagál. Ilyenkor egy hivatalos eljárás végén elveszíti szülői jogait.
Egy egészséges, fehérbőrű csecsemőre nagyjából 4-5 évet kell várni. Ha az örökbefogadó a kor, származás és egészségi állapot közül bármelyikben engedni tud, azzal jelentősen lerövidíti a várakozási időt. A mi esetünkben a határozat 0-2,5 éves, egészséges, vagy korrigálható állapotú gyermekre szólt, származási megkötésünk nem volt. Ez utóbbi gyakran felére tudja rövidíteni a várakozási időt.
Így lehet felkerülni a listára
Első lépésként a TEGYESZ-nél kell jelentkezni, ahol első alkalommal tisztázzák, a jelentkezővel, hogy „milyen gyereket” szeretne (kor, nem, egészségi állapot stb), ezt egy pszichológiai alkalmassági vizsgálat követi, majd egy környezettanulmány és egy két hétvégés szülőtanfolyam. Az egész folyamat nagyjából fél évig tart, de ez idő alatt már rajta van az ember a „listán”. A határozatot a gyámhivatal állítja ki.
Az állami rendszerben főleg titkos örökbefogadások zajlanak, ilyenkor az örökbefogadó nem kap információt és nem is találkozik a vérszerinti szülővel (kivétel ez alól az egészségi állapottal kapcsolatos adat). Idősebb (nem csecsemőkorú) gyerekek is a így kerülnek a családba.
Nyílt örökbefogadással alapítványok foglalkoznak, amelyek elsősorban krízisterhes anyák segítését végzik, és ha nem sikerül megoldani a helyzetet, akkor segítenek örökbefogadót találni. Ilyenkor a vérszerinti szülő kifejezetten az örökbefogadó javára mond le a gyermekről. Az érvényes határozattal lehet jelentkezni minden alapítványnál, van olyan, ahol szigorúbbak a jelentkezés feltételei, mint a Tegyszenél, például életkor tekintetében.
A gyermek és az örökbefogadó között maximum 45 év korkülönbség lehet, tehát 46 évesen már csak 1 évnél idősebb gyermekre lehet jelentkezni. A házaspárok előnyt élveznek az egyedülálló jelentkezőkkel szemben. Szükség van még egy orvosi igazolásra a háziorvostól is. Az én esetemben a diabetológus szakorvostól is kellett igazolás, hogy az állapotom nem akadályoz egy gyerek ellátásában.
Egyszer csak jött a telefon
Szóval jött a telefon, és ez nem a történet vége, hanem a kezdete. Első körben csak annyit kérdeztek, hogy fogadókészek vagyunk-e. Aztán a következő telefonban meg annyit mondtak, hogy egy 2,5 éves kislányról van szó, országos lista, amire úgy került fel, hogy megyén belül nem kellett senkinek.
Egy hét múlva felolvasták nekünk az aktát és mutattak fényképet. Nagyjából annyi volt benne, hogy a gyerek teljesen egészséges és egy éve örökbefogadható.
Az első találkozás
Egy hétvégényi gondolkodási időt kaptunk, hogy eldöntsük, akarunk-e vele találkozni. Ez legtöbbször azt jelenti, hogy messziről megnézhetjük a gyereket, de esetünkbe ez egy látogatás lett, mert nagyon vacak idő volt. Édes, feketeszemű és kissé megszeppent kicsilány volt első pillanatban. Születésétől fogva ugyanannál a nevelőcsaládnál élt, nagy szeretettel és figyelemmel vették körül.
Az első találkozás és egy újabb hétvégés gondolkozási idő után, folytattuk a „barátkozást”. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy annyiszor mentünk Nagykanizsára, ahányszor csak tudunk. Közben otthon pánikszerűen próbáltunk gyerekszobát kialakítani: padlót raktunk le, festettünk, bútorokat vettünk, meg minden mást, amiről úgy gondoltuk, hogy szükséges.
Egy hónap után végre hazavihettük…Az első pár nap, pár hét eléggé nehéz volt. Nehezen aludt el, kereste a nevelőanyját, a régi életét. Ráadásul 3 nappal a hazahozatal után bárányhimlős lett, így teljesen bezáródtunk a házba. Egy hét után a férjem visszament dolgozni, mi meg ottmaradtunk egymásnak. Mit mondjak? Nem volt könnyű.
Aztán jött a tél, mi pedig a város szélén lakunk, én nem vezetek, szóval nem nagyon tudtunk hova menni. Szépen lassan felfedeztem a környékbeli baba-mama klubot, a játszóbölcsit és közben egyre könnyebb lett minden. Jött a tavasz és szépen kisimultak a dolgok.
Aztán jött a naaagy pofára esés
Kicsilány októberben érkezett, ráadásul áprilisban betöltötte a 3. életévét is, de az óvoda áprilisban már nem vesz fel senkit, csak szeptemberben. Engem meg felhívtak, hogy akkor lejárt a GYES, menjek dolgozni, kb másnap. Kétnapos pánikszerű telefonálgatás után kiderült, hogy kérhetem a GYES méltányossági alapon történő meghosszabbítását, orvosi szakvélemény alapján (pszichiáterhez kellett vinnem Kicsilányt), így maradhattam vele szeptemberig otthon.
Számomra hihetetlen volt az egész, hogy nekem nem jár több, csak 6 hónap, hiába vagyok jogosult GYED-re, az egyáltalán nem jár, csak 2 éves korig. Mennyire egyszerű lenne, ha úgy szólna a jogszabály, hogy két évig jár, nem pedig kétéves korig.
Rendben van minden?
Tavaly szeptemberben elkezdtük az ovit, én pedig visszamentem dolgozni. Azóta is rejtély, hogy ezt hogyan csinálják más szülők? Hogyan lehet az, hogy két szülő teljes állásban dolgozik, de odaér 4 körül az oviba és reggel 8- fél 9 körül viszi be? Erős a gyanúm, hogy a szülőszobán időbővítő kütyüket osztogatnak és én így lemaradtam róla…
Hogy minden rendben van-e? Nincs, persze, hogy nincs, hiszen gyerek. Mindig van valami, mindig történik valami. Hogy miben más, mint egy vérszerinti gyerek? Fogalmam sincs, nekem csak ő van.
