Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy friss kutatás szerint a klimax időszakában történnek a később szellemi hanyatláshoz vezető agyi változások, ezért ilyenkor kéne felturbózni a megelőzést!
A menopauza több szempontból is kockázatos időszak a nők számára: a hormonális változások miatt több testi betegségre is érzékenyebbé válunk ebben az időszakban. Egy friss kutatás eredményei szerint ráadásul még az Alzheimer-kór esélyét növelő agyi változások is történnek ilyenkor.
A kutatók eredményei szerint a klimaxot közvetlenül megelőző évek során a nők lényegesen nagyobb kockázatnak vannak kitéve az Alzheimer-kór kialakulása szempontjából. Ilyenkor, a hormonális változások hatására kezdődik meg az agyban az a folyamat, ami lehet, hogy még évekig-évtizedekig nem okoz tüneteket, de végül a szellemi hanyatlással járó betegséghez vezet.
Nem csak a termékenység vész el
A szakemberek eddig is tudták, hogy a menopauzával járó hormonális változások egy sor betegség (például a csontritkulás) esélyét növelik. Ilyenkor jelentősen csökken a női szervezet ösztrogéntermelése, ennek a hirtelen csökkenésnek tulajdonítható a sok kellemetlen klimaxos tünet. A legismertebb hatása mindennek a termékenység elvesztése.
A kutatók szerint a 40-es és 50-es éveink között, a csökkenő ösztrogénszinttel összefüggésben történnek meg azok a változások is az agyban, amik később Alzheimer-kór tüneteiként jelentkeznek. Ez azt jelenti, hogy a negyneves-ötvenes életkor nők esetében egy nagyon fontos időablak: ilyenkor kell a leginkább odafigyelni a demencia megelőzésére, pedig ebben a korban még nem igazán szoktunk az időskori szellemi hanyatlás gondolatával foglalkozni.
A kutatók 43 egészséges nő agyát vizsgálták a menopauza kialakulásának különböző stádiumaiban. 15 nőnél még el sem kezdődött, 14 nő épp a menopauza környékén volt, 14-en pedig már a ciklusuk megszűnése után.
A menopauza előtti nőkhöz képest a másik két csoportban lényegesen alacsonyabb volt az Alzheimer-kór szempontjából veszélyeztetett agyterületeken a glüközfelhasználás és az agysejtek mitokondriális aktivitása, amit kissé leegyszerűsítve azok energiaszintjének nevezhetünk. Ugyanezek a nők, tehát akiknél épp zajlottak a klimaxos tünetek és akik már túl voltak rajta, valamivel rosszabbul teljesítettek a memóriát mérő teszteken.
Megállíthatjuk a romlást?
A kutatók szerint ez azért nagy jelentőségű felfedezés, mert felhívja rá a figyelmet, hogy ezekben az években kell tenni valamit a megelőzés érdekében. De mit? A felmerülő terápiás lehetőségek közül az egyik a hormonpótló terápia, vagyis adjunk a klimaxoló nőknek kívülről ösztrogént, és akkor nem romlik az agyuk. Ugyanakkor arra még nincs elég adat, hogy biztonsággal ki lehetne mondani, hogy a hormonpótlás segít megelőzni az Alzheimert – ráadásul a hormonpótló terápia is jár bizonyos mellékhatásokal. Emellett egyes rákfajták és érrendszeri betegségek kockázatát növelheti a hormonpótlás, emiatt nagyon alaposan mérlegelni kell, kinek és mikor előnyös.
A szakértők szerint emellett az antioxidáns hatású vegyületek jelenthetnek védelmet – ezek ugyanis épp a kutatás során sérültnek tűnő mitokondriumok épségét segítenek megőrizni. Erre még nincsenek bizonyítékok, ez csak egy felvetés – mindenesetre a legismertebb és a káros mellékhatásokat legkisebb eséllyel okozó antioxidánsok az élelmiszerekben található A, C, E vitaminok és telítetlen zsírsavak.
Szóval, ha nőként negyven felé járunk és szeretnénk megőrizni sokáig a szellemi épségünket, akkor együnk bátran rengeteg zöldséget, gyümölcsöt meg halat, abból baj nem lehet. (Na jó, a halak közül inkább a kis testűeket fogyasszuk mértéktelenül, a nagy tengeri halak higanytartalma miatt.)
Diéta és mozgás Alzheimer ellen!
Egy korábbi, széles körű kutatás alapján egyébként összeállítottak már olyan diétát, ami kifejezetten a szellemi hanyatlás megelőzésére szolgál: a MIND-diet vagyis elmediéta elnevezésű étrendet követők kisebb eséllyel betegedtek meg demenciában. A diéta lényege, hogy rendszeresen kell fogyasztani bogyós gyümölcsöket, olajos magvakat, zöld leveles zöldségeket és babot; heti egy-kétszer halat, csirkehúst és vörösbort. Emellett kerülni kell a zsírban sülteket, a zsíros sajtokat, a cukros péksüteményeket.
A tudomány mai állása szerint a rendszeres mozgás is bizonyítottan csökkenti a szellemi hanyatlás kockázatát. Az egészséges étrend és a mozgás persze minden életkorban ajánlott, de a fenti kutatás arra világít rá, hogy nőként, ha betöltjük a negyvenedik-negyvenötödik évünket, akkor érdemes pár évig különösen odafigyelni arra, hogy „agybarát” módon étkezzünk és rendszeresen mozogjunk – később hálásak leszünk érte magunknak!
