Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két YouTube videó kapcsán lángolt fel a vita: nem kegyetlenség-e pár hónapos babákat kitenni a fülbelövési tortúrának.
A Daily Mail hozta fel a témát, amit két, egyébként nem teljesen friss videóval illusztráltak. A brit lap online kiadása egy kétmondatos hírből is képes nagydoktori terjedelmet írni, ezúttal is ez történt, a mondanivalót amúgy elég egyszerű összefoglalni: sokak szerint hülyeség ennyire pici babáknak fülbevalót csináltatni, mások szerint - főleg azok szerint, akik csinálják - meg nem az, hanem jó.
Itt van például az egyik videó, akció 0:48-tól:
Eddig mondjuk nem annyira meglepő, ha megnézzük a 3-72 hónapos magyar kislányokat, egy részüknek van fülbevalója, másik részüknek nincs, utóbbiak anyukája általában arra hivatkozik, hogy majd akkor lesz, ha a gyerek szeretné, és el lehet neki magyarázni, mivel jár - ez nagyovis-kisiskolás korban szokott bekövetkezni.
Biztos jó ötlet lyukakat csinálni más testére?
Én a "lyukasztunk, ha már nagyobb lesz" táborhoz tartozom, nem találnám megnyugtatónak a fülbevaló+csecsemő kombót, mi van, ha szétcsúszik, és megtalálja, és lenyeli, mi van, ha valahogy véletlenül beakad a keze vagy a ruhája, vagy akármi, nekem ez túl sok para. Arról nem is beszélve, hogy én sem lennék lelkes, ha más csinálna lyukakat a testemre, ugyanezt nem szívesen tenném meg a saját lányommal, akkor sem, ha történetesen csecsemő. Oké, benő végül is, ha majd utálja, de mégiscsak. Az utolsó - végképp teljesen szubjektív - érvem: általában komikusnak találom a fülbevalós csecsemőket, pláne, amíg még hajuk sincs.
Ugyanakkor nem szoktak a lapok arról cikkezni, hogy tragédia lett a kisbaba fülbevalójából, én is ismerek egy csomó felnőtt embert, akik nem lettek lelki roncsok, pedig csecsemőként már fülönfüggőjük volt (és a mi gyerekkorunban a kisbabáknak állítólag még tűvel csinálták, jaj), meg gyerekeket is, akik teljesen jól vannak, holott egy évesen már ki volt lyukasztva a fülük. Vagyis, ha eltekintünk a parázástól, elég valószínű, hogy semmi maradandó baja nem lesz a gyereknek.
Jó, jó, de tényleg gyerekkínzás?
Nagyjából emlékszem rá,amikor fülbevalóm lett, de nem rémlik, hogy őrülten fájt volna, a lányaimnak frissebb emlékei vannak, szerintük kicsit fáj, de nem vészes. Ezek után kíváncsi lettem, hogy az angol lap vajon hosszas keresgéléssel túrta elő azt a két videót, amin pont úgy tűnik, hogy nagyon szenved a baba, vagy a többin is ez látszik?
Megnéztem hát jó pár 2-8 hónapos fülbelövéses videót, és egy kivételével minden baba kiakadt. Egyet találtam, amin a kislány észre sem veszi a műveletet, annyira el van foglalva azzal, hogy elfogyassza egy neszesszer árcéduláját.
Feltételezem, hogy anyuka akkor is feltölti a videót (sőt), ha a gyerek nem bőg, úgyhogy kimondhatjuk: a babák viselkedése alapján nem jó mulatság a csecsemőkori fülbelövés, még akkor sem, ha a sírás - gondolom - nagyjából öt percig tart.
Ha mellette kellene érveket keresnem, azt mondanám, hogy annak, aki féléves korától fülbevalós, talán kevésbé könnyen nő be a füle mire eljön a kiveszem-beteszem-cserélgetem korszak, de valójában nem tudom, csak tippelek. Annyi biztos, a kisebbik lányomnak már kétszer is benőtt, pedig egyik esetben sem hosszú ideig volt fülbevaló nélkül, de lehet, hogy ez valami szuperképessége, hogy egy hétvége alatt is képes benöveszteni a lukat.
Ti mit gondoltok? Gyerekkínzás? Vagy jobb ezek minél előbb túlesni?
