Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában, ami jelentősen növeli a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
A fogantatástól számított első 1000 nap ugyanis kulcsszerepet tölt be az egészséges fejlődésben: megfelelő táplálással olyan felnőttkori népbetegségeket előzhetünk meg, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás vagy a 2-es típusú cukorbetegség.
„A cukorbetegek világnapján különösen fontos felhívni a figyelmet a korai időszakra is, hiszen a fogantatástól számított első 1000 nap életünk egyik legmeghatározóbb korszaka. Az életkornak megfelelő táplálással olyan későbbi, akár felnőttkorban kialakuló betegségeket előzhetünk meg, mint például a 2-es típusú diabétesz, a túlsúly, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések” – fejtette ki Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének az elnöke.
Aggasztó adatok
A diabétesz csaknem félmilliárd embert érint világszerte, a betegek száma pedig egyre növekszik: a becslések szerint 2035-re mintegy 592 millió embert érint majd a betegség, ami azt jelenti, hogy a világ felnőtt népességének több mint 8%-át fogják diabétesszel kezelni. Magyarországon 2003 és 2015 között megduplázódott a cukorbetegek száma (a felnőttek és a gyermekek körében egyaránt) ,amelyben nemcsak a genetikai tényezők, hanem a várandósság alatti cukorbetegség és a helytelen kisgyermekkori táplálkozás is szerepet játszik
Nem minden a genetika
Amennyiben a családban előfordult már diabéteszes megbetegedés, akár hatszor nagyobb is lehet az esélye annak, hogy a gyermek cukorbeteg lesz. A cukorbetegség kialakulásában azonban nemcsak az öröklött hajlamok, hanem a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás és a várandósság alatti hormonális változások is szerepet játszanak. A cukorbetegségnek éppen ezért három típusát különböztetjük meg: a főként autoimmun eredetű 1-es típusú diabéteszt, az egészségtelen életmóddal szorosan összefüggő 2-es típusú diabéteszt, illetve a terhesség alatti (gesztációs) diabéteszt.
A kismama táplálkozása a baba felnőttkori egészségét is meghatározza
A terhességi cukorbetegség szénhidrát-anyagcserezavar: a kismamák egy részénél a hasnyálmirigy (amely a vércukorszintet szabályozó inzulint termeli) nem képes megfelelni a várandósság alatti fokozott igénybevételnek, ennek következtében pedig jelentősen megemelkedik a vércukorszint. Az inzulinrezisztencia általában a terhesség második trimeszterében alakul ki, és egészen a baba világrajöveteléig fennállhat. A terhességi cukorbetegség gyakran tünetmentesen van jelen a kismama szervezetében, ezért a szűrésnek rendkívül nagy szerepe van a felismerésben.
A legfrissebb hazai felmérések szerint Magyarországon minden tizedik várandós anyuka érintett,és bár a baba születése után sokszor helyreáll a szervezet működése, 30% az esélye annak, hogy a második terhességnél újra jelentkeznek a tünetek. A terhességi cukorbetegség az anyára és a babára nézve egyaránt veszélyes lehet: a gesztációs diabéteszes terhességből született gyermekeknél magasabb a születési és fejlődési rendellenességek aránya, nagyobb az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye, valamint a betegség növeli a vetélés kockázatát, és halvaszületést is okozhat a terhesség 36-39. hetében.
A szülők felelőssége vitathatatlan
Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában, ami jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az elhízás azonban nem csak várandósság idején veszélyes: az egészségtelen táplálkozás és mozgáshiány miatt már kisgyermekkorban is egyre gyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség, amely korábban szinte kizárólag a felnőtteket érintette.
A hazai adatok szerint a két év alatti kisgyermekek ötöde potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott, amelynek az egyik oka az, hogy 1 éves kor felett minden harmadik baba már felnőtteknek készült ételeket kap.
