SZÜLŐSÉG

A középiskolai felvételi sima elnyomás

2017. február 10., péntek 12:53

Itt a február, és vele együtt menetrendszerűen megérkezett a középiskolai felvételi hisztéria. Nehéz volt, sok feladat volt, kevés volt az idő, miért nem egységes, miért egységes, hány pontom lett, mennyit viszek, bejutok-e, a haver is bejut-e, mert egyedül nem megyek. Megannyi kérdés és panasz, és hát lássuk be, bizonyos szinten jogos a kétség(beesés), mivel (legalábbis ettől rettegünk) mégiscsak a gyerek jövője múlhat azon, hogy felvették-e.

Tavaly már megírtuk: a felvételi egy szűrő, hát persze, hogy nehéz. Így lehet széthúzni a mezőnyt, így derül ki, hogy kik a legjobbak, akik bejuthatnak. De fel a fejjel, hiszen mindenki, az összes gyerek ugyanazt a feladatsort írja meg, vagyis mindenkinek egyformán nehéz. A rendszer tehát igazságos.

A felvételi nem egy szokványos dolgozat, nem úgy van, hogy 90 százalék fölött ötös, 60 százalék alatt egyes, hanem simán lehet, hogy 41 százalékos eredménnyel már felveszik a gyereket az áhított gimnáziumba, mert a többiek sem írtak sokkal jobbat.

shutterstock 520160416

Persze, ha ezt meg is értik a szülők, attól még nem lesznek boldogok, ha kiderül, hogy a csemetéjük az intézménybe felvételizők átlaga alatt teljesített – vagyis nem kerül be a kiszemelt gimnáziumba. Általában ők panaszkodnak hangosan a rendszer hibáira, meg, hogy hogy lehet, hogy az ő jó tanuló gyerekük nem tudott nyolcvan százalékot írni? Hát úgy, ahogy az előző bekezdésben leírtuk. Akiknek meg jól sikerült, és bejutnak, azok szerint teljesen rendben van ez a kiválasztási szisztéma, jé.

Az oktatáskutató szerint sincsen rendben a rendszer

Nos, a neves oktatáskutató, Nahalka István szerint sincs rendben, de nem a felvételi rendszerével van a baj, hanem eggyel távolabbról kezdi.

„Ez az egész nagyon perverz. Itt van egy egészen szélsőségesen szelektív szisztéma, amiben a legdurvábbak a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok.”

Vagyis szerinte nem a kiválasztási rendszerrel van a probléma, hanem egyáltalán azzal, hogy bizonyos iskolák kimazsolázhatják a legtehetségesebb gyerekeket. Amire egyébként kimondottan van társadalmi igény, méghozzá a felső-középosztálybeliek elkülönülési igénye: mivel azt hiszik, hogy nekik mindenből, tehát az oktatásból is a legjobb jár. Szerinte ez nem más, mint sima társadalmi elnyomás. 

De nézzük az oktatáskutató saját szavait:

„Mindenki azt hiszi, hogy abszolút megkérdőjelezhetetlen, már-már természeti törvény, hogy vannak iskolák, amelyek kiválogathatják a jobbakat maguknak. Közben persze majdnem mindenki tudja, hogy ez a felső középosztálybeliek elkülönülési vágyának a kielégítését szolgálja, sőt, hadd legyek újbaloldali: ez kérem sima elnyomás.”

Majd így folytatja:

„Miközben tehát van itt egy súlyos, teljes mértékben feldolgozatlan társadalmi probléma, a felső középosztálybeli szülők, és gyermekeik, akik ebben a perverz szisztémában nem jutottak általuk elvárt helyhez, mindenféle kifogást találnak a működésben. Mintha a disznók összefognának, hogy elérjék a disznóölés algoritmusa bizonyos részleteinek korszerűsítését. Nehéz a teszt? Na és? Mindenkinek nehéz. Akkor van baj, ha nem a maximális pontszám fele körül van (viszonylag közel hozzá) az átlag.”

Az OktpolCafé Facebook oldalán kibontakozó, egyébként nagyon érdekes vitában a waldorfos Molnár Sándor ellenvetése szerint a Nahalka-féle „osztályharcos mentalitás” nem visz sehová.

Egyszerűen arról van szó, hogy a hagyományos magyar oktatási rendszer nem tud mit kezdeni a gyerekek nagyobbik részével.

„Ezek az iskolák kiválogatják azt a kb. 30%-ot, akik bírják (ha nem is tesz jót nekik) azt a módot, ahogy a mai magyar állami iskola tanít, és tanítják őket. A zavaró, lemaradó, szociális vagy egyéb hátrányt szenvedő többség nincs itt, hogy akadályozzon. Azaz itt azok a gyerekek vannak, akik az ő módszereikkel jól taníthatók.

Ezeket az iskolákat nem a szülők csinálták, hanem a rendszer, ami a válogatásra épül, és nem arra, hogy MINDENKIBŐL kihozza a legjobbat. Hogy is tehetné? Nincs hozzá elég jó tanár, iskolapszichológus, fejlesztő, pedagógia asszisztens stb. Tehát marad a válogatás. Ez nem anomália, ez a rendszer része.”

shutterstock 520160845

Nahalka István szerint azonban csak a dolgok elkenése, hogy a rendszer csinálja a bajokat.  A magyar oktatás történetében ugyanis nagyszerűen kimutathatók azok a pontok, amelyeken a felső középosztály nyomására vált olyan szelektívvé a szisztéma, amilyen jelenleg. Ezek a folyamatok persze nem nyilvánvalóak, sokkal inkább az oktatáspolitika rejtett zugaiban zajlanak, például a döntéshozók társadalmi elkötelezettségeiben.

„Az iskola miért nem vált olyanná, hogy képes legyen jól tanítani a hátrányos helyzetű gyerekeket is? Buták, netán rosszindulatúak voltak a pedagógusok? Egy frászt! Olyan volt a pedagógusképzés, olyanok voltak a fejlesztési folyamatok" – írja a neves oktatáskutató. 

Nahalka István szerint tehát arról van szó, hogy a felvételi eljárás valóban egy szűrő, amin át csak a felső-középosztálybeli gyerekek kerülnek be a jó iskolákba - méghozzá éppen a jól szituált szülők kívánsága szerint. Ha pedig véletlenül mégis fennakadna ezen a szűrőn a gyerekük, akkor nem az oktatási rendszeren, hanem a felvételi szisztémában kezdik el a hibát keresni.

A waldorfos Molnár Sándor szerint pedig aszerint szűrnek, hogy kik azok a gyerekek, akikkel a jelenlegi, nem igazán gyerekbarát oktatási rendszerben eredményeket lehet elérni. A legtöbb gyereknek pedig, akik nem biztos, hogy rosszabb képességűek, csak más módszereket igényelnének, maradnak a gyengébb iskolák. 

Akárhogy is, nem túl igazságos megoldás.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2017.02.10 13:34:38csincsilla72

    "Vagyis szerinte nem a kiválasztási rendszerrel van a probléma, hanem egyáltalán azzal, hogy bizonyos iskolák kimazsolázhatják a legtehetségesebb gyerekeket. Amire egyébként kimondottan van társadalmi igény, méghozzá a felső-középosztálybeliek elkülönülési igénye: mivel azt hiszik, hogy nekik mindenből, tehát az oktatásból is a legjobb jár. Szerinte ez nem más, mint sima társadalmi elnyomás."

    El kellene végre jutni annak felismeréséhez, hogy a természet nem azonos tulajdonságokkal áldott meg minket. Ezen soha semmi nem fog változtatni. Aki okos, szorgalmas, jól tanul, az miért ne tanulhatna elkülönülten, olyan közösségben, ahol hozzá hasonló értelmi képességekkel rendelkező és hasonló tudásszintet is elért gyerekek vannak?
    Kimondottan van rá társadalmi igény. Vagyis mindig lesznek olyanok, akik akarnak és tudnak is fizetni egy minőségibb oktatásért, így mindig lesz minőségibb oktatás a számukra. Akárhányszor törlik el ezt a rendszert az egyenlősdi nevében, mindig újra fog teremtődni.

  • 2017.02.10 13:36:50FlybyWire

    Akkor fog megváltozni lényegesen a világ, ha a munkahelyeken már nem a papíron leírt elméleti tudás (v.ö ilyenolyan posztgrad diploma) fog számítani.

    Egy ideális világban a gyermekem azzal foglalkozna, amit érdekli, és az ebből hasznot hajtó cégek, alapítványok, intézmények támogatnák az ilyen irányban szükséges tudás megszerzésében - cserében egy ideig nekik kellene majd dolgoznia.
    Netes, önkéntes önképző egyetemek (egy kurzus én is elvégeztem így - operations managamentből, ingyenessége ellenére simán verte sok magyar főiskolai kurzus szinvonalát), szakmai fórumok, gyakorlati munka - ez a jövő. Szerintem.

  • 2017.02.10 14:18:28indapass

    Az ált. iskolánkban ötödiktől szint szerinti bontás van idegen nyelvből, hetediktől matematikából.
    Külföldi - mérnök - ismerősöm egyetértően bólogatott, mondván, náluk mindenki ugyanazt tanulja, és sokkal jobb, ha van tehetséggondozás.
    Ez egy olyan ember véleménye, aki az ottani ÁLLAMI rendszerben nem mehetett "jobb" iskolába. Magánúton meg nem volt rá pénzük.

    Persze, lehet azt mondani, hogy itt meg állami pénzből kapnak magasabb szintet azok, akiknek a családja tud elég pénzt beletenni a felkészítőbe, amiben van valami, ugyanakkor ne feledjük, hogy egy jó képességű, szegényebb gyermeknek is van esélye legalább. Persze jó lenne, ha több tehetségprogram létezne, de azért sajnálnám, ha a teljes egyenlőség nevében nem nivellálnának legalább a középiskolákban.

  • 2017.02.10 14:21:39Nancsibacsi

    Nem azzal van a gond, hogy válogatnak, hanem hogy olyan feladatok alapján válogatnak, amilyen feladatokat általános iskolában nem csinálnak, azonban magántanárral simán fel lehet készülni rá. Vagyis egy gyengébb képességű, de gazdagabb gyerek magántanár segítségével simán írhat 80 százalékos dolgozatot, míg a zseni, magántanár nélkül 40 százalékost fog írni. Ez régen - a 80-as, 90-es években - biztosan nem így volt, mert akkor amit általánosban tanult az ember az volt a felvételin is. Nyilván a legnehezebb feladatok, kevés idő, stb - de nem volt olyan, amiről azt se tudja a gyerek, hogy ez milyen tantárgy.

    Ennek az az eredménye hogy jelenleg nem a legjobbak, hanem a gazdagok és valamennyire jók jutnak be a 8 és 6 osztályos gimikbe. Nyilván ők fogják utána is nyerni a versenyeket, meg továbbra is jók lesznek - mivel gazdagok, így minden gyerek magántanároknál is fog tanulni a sulin kívül. De ettől még nem belőlük lehetne kihozni a legtöbbet, szóval végső soron az elit sulik is rosszul járnak (már ha érdekelné őket bármi más a pénzen kívül).

  • 2017.02.10 14:23:09Lady Ann

    Miért jutott eszembe erről a cikkről az a vicc, amiben a pokolban nem kell őrizni a magyarok fazekát?

  • 2017.02.10 15:25:41Lajcsyy

    @FlybyWire
    Ide már eljutottun,1-2 kivételtől eltekintve úgy rugják ki a cégek azokat az embereket akik csak papíron taudnak valamit de gyakorlatben semmit, hogy a lábuk nem éri a földet.

    Amúgy meg a teljesn normális, hogy eggyesk többet akaranak és ha van lehetőségük akkor élnek is velük. Haggyuk már ezt az állszent politiakailak korrekt dumát, hogy mindeneki eggyenlő mindenben, mert ez soha nem volt így és soha nem is lessz.
    Számomra határozottan káros volt amíg nemvoltak csoportbontások áltsuliban és középsuliban. Rettentő idegesítő volt, hogy eggyesek vagy képesség hiánya, vagy lustaság vagy egyébb dolgok miatt visszahúzták az osztájt, és az olyanok fejlődését akikben több volt valamilyen formában. Rettenetesn unatkoztam ilyenkor az órákon és ez meglátszott olykor nyílván a magatartásomon is, mert mit csinál a gyerek ha unja magát? Elkezd beszélgetni, játszani, firkálni...
    Amikor behozták a bontott csoportokat egyből elkezdtem fejlődi, és a magatartásom is javúlt, mert oda kelett, hogy figyeljek az erősebb csoportban és le voltam kötve.
    Én emiatt rettenetesen támogatom, hogy mindenki a hasonló teljesítményt nyújtókkal eggyütt tanúljon, mert a mások nyomora és tehetségtelensége ne befojásolja már a teljesítők vagy a több lehetőséggel élni tudók fejlődését.
    Írom mindezt úgy, hogy soha nem jártam magántanárhoz és annó a szüleim csak annyit vártak el, hogy kész legyen a házim, és ha lehet ne írjak 1es dogákat, ennyi. Így voltam végig 4-5 ös tanuló még az egyetemen is.
    Azt viszont támogatom, hogy ösztöndíj programokkal a szegényebb körökből kaphassank a gyerekek valami plusszt, hogy élhessenek a tehetségükkel, de ezt csak akkor ha tesznek is érte, és nem pedig alanyi jogon csak azért mert nincs elég pénze.

  • 2017.02.10 15:37:20_Epikurosz_

    Szóval: az átlagos gyerek az kicsúfolja a strébert meg a zsenit, de azért elvárja, hogy ő is mehessen a kiemelkedőknek indított osztályokba. Hát tudod, mikor. Pont az a lényeg, hogy már ne kelljen elviselni azokat, akik visszahúznak.

  • 2017.02.10 17:59:05wmiki

    Így-így elve a vizsgáztatás, az oktatás, meg egy tekintélyelvű diktatúra.
    Bár nektek, indexes firkászoknak minden az, mióta nem kedvenc kormányotok az SzDSz-MSZ(m)P van hatalmon.

  • 2017.02.10 18:06:47Pille04

    Nem értek teljesen egyet ezzel a cikkel.Az egyik gyermekem 8 osztályos gimnáziumba jár és a második is most felvételizik.Nem jártunk, járunk előkészítőbe nem fizetünk az iskolának sem.Egyszerűen ha adott a lehetőség megadjuk a gyermeknek.Esetleg ha nem veszik fel a második gyermeket ,akkor valószínűleg nem érett erre az iskolára és marad a régi iskolájában.Sosem fizetnénk egy iskolának csak sznobságból , ha a gyerek meg szenved mert nem bírja.

  • 2017.02.10 20:51:07halaloszto

    A tehetséggondozás, abban a formában ami nálunk van, a létező leg igazságtalanabb dolog. Hogyan lehet, hogy a tehetségesek mind jólszituált családokból kerülnek ki? Úgy, hogy nem a tehetségesek kerülnek be a tehetséggondozásba, hanem akiknek a családi háttér lehetővé tette a jó eredmények elérését.

    Nem kell a közoktatásba menni, ott van ez mindenütt. Nézzük meg pl a sportot. Az nb1-be feljutó magyar focisták hány százaléka jön alsóbb társadalmi rétegekből? Találunk hármat? Büszkék vagyunk a sport dinasztiákra, pedig a létük annak a bizonyítéka hogy nincs tehetséggondozás, nincs tehetségek felismerése, kiemelése. Ha valakinek az apja híres sportoló, többszöröse az esélye élsportolóvá válni, mintha baromi tehetséges. Meg is látszik az eredményeken.

    Vajk

  • 2017.02.10 21:41:49Nancsibacsi

    @_Epikurosz_: Teljesen el vagy tévedve. A 9 éves lányom kitűnő, logikai feladatokat (IQ teszt) röhögve oldja meg, gyorsabban mint bárki felnőtt a családból. Mégis annyi esélye van a 8 osztályos gimire, mint mókusnak az erdőtűzben, mert a felvételin teljesen más típusú feladatokat kérnek, mint amit az iskolában tanítanak. Ha megnézel egy 8/6 osztályos felvételit mondjuk matekot, akkor az egy az egyben Zrínyi matekverseny nehezebbik fele (11-25. feladatok) - mind szöveges. Ők meg suliban fejszámolást, meg hasonló dolgokat tanulnak - konkrétan 0 db szöveges feladatot oldottak meg idén. A fejszámolás meg a szöveges feladatok között meg annyi az összefüggés, mint mondjuk az arab meg a lengyel nyelv között. Nyelv mindkettő, mindkettőt meg lehet tanulni - de itt ki is merült a hasonlóság. Akkor lenne esélye - sőt akkor tutira bejutna -, ha magántanár tanítaná, akár csak heti 1-2 órában. Nyilván nem ez volt az alapcél, hanem az, hogy a gyerek 10 feladatból nyomjon ki 3-at IQ-ból, ha okos, 0-át meg ha buta, de a butát is fel lehet készíteni annyira típusfeladatokkal, hogy 5-öt megcsináljon, és az okos (a zseni) se fog felkészítés nélkül 3-nál többet megcsinálni. Gyakorlatilag kizárják a felvételiről azt, aki nem jár magántanárhoz. Ez nem okosság, hanem pénz kérdése.

  • 2017.02.10 21:43:34csincsilla72

    @halaloszto:
    Ezekbe az iskolákba azok kerülnek be, akik tudásukkal megütnek egy szintet. Az, hogy az illető egy zseni és a kisujjából kirázza a megoldásokat, vagy szerényebb képességű és magántanár segített felkészülni, lényegtelen. A tehetség ugyanúgy csak egy adottság és lehetőség, mint a szülők jó anyagi helyzete. A lehetőséggel aztán vagy tud élni a gyerek vagy nem. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a tudást rengeteg gyakorlással és szorgalommal (és a szülők pénzével) éri el, vagy a jó eszével. Lényeg, hogy eléri. Lehet, hogy egy átlagos, de szorgalmas gyerekből nem lesz korszakalkotó zseni, de jó szakember igen.
    Az élet nem igazságos, már a gyermekkorban sem. Ez nem lehet változtatni.
    Arra persze kell törekedni, hogy a kimagaslóan tehetséges gyerekek akkor is tanulási lehetőséghez jussanak, ha szegény családból jönnek. Erre kellenek a szociális alapú ösztöndíjak. De azt el kell fogadni, hogy a legjobb oktatás nem jut el mindenkihez, csak ahhoz a a legfelső szegmensbe be tud kerülni.

  • 2017.02.10 21:44:27Denise Hogyisdugják

    két roppant okos gyermek apjaként meg kell védenem a felvételi rendszert.
    a nagyobbik fiam "szerelemből" választott iskolát, az eredménye emiatt romlott, bár teljesítményével még mindig erősen felhúzza az osztályátlagot. nos, a középső fiam ezek után "szerelemből" választhatott - második és harmadik helyet...

  • 2017.02.10 22:02:49csincsilla72

    @Nancsibacsi: Ki mondja azt, hogy egy szerényebb képességű, de szorgalmas gyereknek nincs ott helye? Nem HELYETTE vizsgáznak le. Nem vizsga nélkül jut be, hanem némi irányítással végül megszerzi azt a tudást, ami a bejutáshoz szükséges. Ha tudja tartani az iramot (adott esetben jóval több munkával, szorgalommal, mint az agytröszt), és sikerrel leérettségizik, illetve bejut a felsőoktatásba, akkor miért ne tanulhatna ott? Neki is csak egy élete van, miért ne juthatna hozzá a legjobb oktatáshoz, ha van rá lehetőség? Ez nem csalás.

  • 2017.02.10 22:35:52laci_52

    "A rendszer tehát igazságos"

    Ott a pont!

    "bizonyos iskolák kimazsolázhatják a legtehetségesebb gyerekeket"

    Ez rendben van, hiszen egy jó iskola csak olyan gyerekeket szeretne tanítani, akik bírják a tempót és nem húzzák vissza a többieket.

    "Amire egyébként kimondottan van társadalmi igény, méghozzá a felső-középosztálybeliek elkülönülési igénye: mivel azt hiszik, hogy nekik mindenből, tehát az oktatásból is a legjobb jár"

    Csakhogy ez nem így van, jó teljesítménnyel az alsóbb osztályokból is be lehet jutni a jobb iskolákba. Saját példa: én egy csóró ember vagyok, de odafigyeltem a gyerekeimre, ezért mind a három bejutott az elsőként megjelölt középiskolába.

    "ez kérem sima elnyomás.”

    Amit írtam, annak alapján ez egyszerűen nem igaz!

    "van itt egy súlyos, teljes mértékben feldolgozatlan társadalmi probléma"

    Nincs itt semmiféle társadalmi probléma!

    Úgyhogy Nahalka hülyeségeket beszél, Molnár Sándor viszont jókat mond.

    "aszerint szűrnek, hogy kik azok a gyerekek, akikkel a jelenlegi, nem igazán gyerekbarát oktatási rendszerben eredményeket lehet elérni"

    Ez így van és ezzel a szűréssel 100%-ig egyetértek!

    "A legtöbb gyereknek pedig, akik nem biztos, hogy rosszabb képességűek, csak más módszereket igényelnének, maradnak a gyengébb iskolák"

    Ők pedig tetszettek volna jobb eredményt elérni a felvételin!

    Szakmai oldalról is hozzászólnék a kérdéshez, miután régóta készítek fel nyolcadikosokat a középiskolai matematikai központi felvételire: a feladatok nehézségi foka rendben van, de a megoldásukra 45 helyett én 60 percet adnék. Sok tanítványom panaszkodott az időhiányra, pedig mindegyiküket figyelmeztettem: nem szabad leragadni egy feladatnál, hanem tovább kell lépni és a végén visszatérni rá.

  • 2017.02.10 23:10:06kisvirag78

    Nancsibacsi, nincs igazad. Az én gyerekeim oldanak meg szöveges feladatokat az iskolában, már az elsős második félévi tankönyvben kezdik ezeket tanítani, és nem járnak magántanárhoz, mégis röhögve nyerik a versenyeket is. A legnagyobb szuper eredményt ért el most a hatosztályos felvételin, magántanár nélkül. Letöltöttünk neki előző évekből feladatsorokat, talán ha ötöt végigcsinált. A mostani sulijában unatkozik, mert annyival a többi fölött van. Ha nem jut be jobb iskolába, minél hamarabb, félő, hogy elkallódik a tehetsége, és én nem tudok neki magántanárt fizetni. Az sem állapot, hogy a matekórákon a lábát lógatja, mert ott a lemaradókkal megy el az idő.
    Igenis kellenek a jobb sulik, és igenis be lehet jutni magántanár nélkül is mesés eredménnyel. Szorgalom + tehetség kérdése az egész, és muszáj a tehetséggondozás, ami a tehetségeseknek jár, akik valamit le is tesznek az asztalra, nem pedig alanyi jogon.

  • 2017.02.11 00:44:01Hórukk

    2 gyerekem végzett 8 osztályos gimiben, kitűnő eredménnyel. Semmiféle felkészítőre nem jártak, intelligenciamérésben lehet ugyan némi rutint szerezni, de a szisztémát átverni nehéz. Nem tartozunk a "felső-középosztályhoz" és az osztálytársak zömének szülei sem. Igaz, kifejezetten szegény is kevés volt, de azért volt ilyen 2-3 család. Lányom simán letette a felsőfokú nyelvvizsgát is különtanár nélkül, igaz, valami iskolai tehetséggondozásra (versenyfelkészítőre) járt 1 évig. A fiamat kellett fél évig matektanárhoz járatni, hogy meglegyen az ötöse - miközben megyei matekversenyeken rendre 5-15 közötti helyezései voltak. Ekkor haragudtam rájuk, de minden nem lehet tökéletes.

  • 2017.02.11 11:01:28Nancsibacsi

    @csincsilla72: A "normál" gyerek tanul heti 30 órában MÁST, mint amit kérnek a felvételin. Az általad "szerényebb képességű de szorgalmas"-nak titulált, valójában simán csak gazdagabb gyerek tanul 30 órában MÁST, és 2 órában AZT amit kérnek a felvételin. Szóval 7%-al szorgalmasabb - igen. És végtelen sok százalékkal többet készül a felvételire, mint a másik gyerek. Ha te angolt tanulsz, és beküldenek spanyolból felvételizni - menne?

  • 2017.02.11 15:52:21Figyel Castro

    @Lajcsyy:
    mondd, hogy nem nyelvtanból voltál az emelt szintü csoportban...

  • 2017.02.12 22:22:18hugid

    Azért azon nem ártana először elgondolkozni, hogy a jónevű iskolák tényleg annyira jók-e. Egy iskolánál elsősorban az lenne fontos, hogy minden gyerek magához mérten fejlődjön a lehető legtöbbet. Ha már egy kiválogatott szintről indulnak, ki tudja, hogy valójában mennyit fejlesztenek? Lehet, hogy egy kevésbé híres iskola valójában jobb eredményeket ér el az egyes gyerekeknél, de mivel nincsenek válogatva, ezt nem feltétlenül tükrözi a továbbtanulási ráta.

  • 2017.02.13 17:43:04_Epikurosz_

    @Nancsibacsi: Ha a lányodat nem tanítják szöveges feladatokra, az nagyon rossz. Feltétlenül el kell érni, hogy megtanulja a magyar nyelvnek ezt a speciális részét, mert az élet nem abból áll, hogy osszad el fejben 336-ot 3-mal. A szöveges feladat egy külön nyelvi jelrendszer, ami hidat képez a nyelv és a matematika között. Igazából akkor lehet ezt megtudni, ha valaki elkezd idegen nyelven ilyeneket olvasni - és rájön, hogy nem biztos annak a jelentésében, amit olvas, pedig már milyen jól beszél idegen nyelven! A jelentés megtanulása nyelvi jellegű gyakorlást igényel, de kell az is hozzá, hogy "ha nem koszolod össze magad, akkor veszek neked fagyit" jellegű, de bonyolultabb mondatok is legyenek az életében. Ez utóbbi pedig irodalom tantárgyból valósul meg. Szóval valamennyire regényolvasással is fel lehet készülni rá, hovatovább azt mondanám, hogy az a szöveges feladatok értésének a szükséges, de nem elégséges feltétele.

  • 2017.02.13 17:58:01_Epikurosz_

    @Nancsibácsi: Összefoglalva: Ha az előző hozzászólásom bonyolult mondatait megérti a lányod, akkor a szöveges feladatok sem fognak gondot okozni neki. :)

    Egyébként néztem a PISA feladatokat, azokhoz kiváló szövegértés, a kérdés tízszeri elolvasása és értelmezése, utána a feladatok szövegének a felének a kiszelektálása, hogy mi kell nekem ebből a katyvaszból, konkrétan, a kérdéshez - ez volt ami kellett az Indexen is megjelent feladatsorhoz. Volt olyan feladat, ahol az eleje szöveg arról szólt, hogy mi van ott, ahol még van levegő, de a kérdés azt kérdezte, hogy mi van ott, ahol nincs!

    A PISA tesztes tipikus "válogass" jellegű feladat. de van olyan is, ahol nem adnak meg minden szükséges adatot, és ismeretlent kell beleszőni a képleteidbe. Az, ami Magyarországon dívik, hogy megadják az adatokat (szöveges feladattal vagy simán), behelyettesíted, aztán mindenki boldog, na ez az, amit komolyabb helyeken megküldenek egy kis információbőséggel vagy -hiánnyal. Ha ehhez még hozzászokik a kedves tanuló, akkor kb. nyert ügye van egyetemi felvételiig bezárólag. Hirtelen most nem tudom, hogy hol lehet ilyen feladatlapokat szerezni, de majd a Gugli megmondja.

  • 2017.02.13 20:28:24ZéGé

    Nahalka Istvánt igazolja,hogy sok nagyon jól működő alapítványi fejlesztő iskolát bezáratott a kormány.Én csak támogatni tudom a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását mert ,abból az egész ország profitál ha fiataljaink tanulnak a drogok és a pia helyett.Miféle oktatáspolitika az ,amikor pár évig támogatjuk ezt a mentalitást,aztán jön egy új fuvallat és nagyon szelektálni kezdünk.....

  • 2017.02.14 09:15:08many-many

    Az én lányom 8 osztályosból írt. Tehát most negyedikes. Soha nem járt magán tanárhoz, otthon önyszorgalomból tanul készült rá szeptember óta. Mi, a szülei segítetünk neki ebben, és mindig ellenőriztük a feladatokat amiket csinált. Minden évben a felvételi után nyilvánoságra hozzák a feladatlapokat. Ezeket több évre visszamenőleg kinyomtatuk, és ezeket is próbálta megcsinálni, több kevesebb sikerel. A felvételi eredménye nem lett szuper de nem is rossz, a saját véleményem szerint, 69 pontott (%) -ot csinált. Szóval el lehet ezt és ennél azért picit magasabb szintet is érni önszorgalomból, szülői segítségel, mindenféle plusz pénz nélkül is ! Az általunk, illetve az általa választott iskolába vaószinüleg ez a pontszám nem lesz elég, De nem is ez a lényeg. A lányom megtanulta, hogy hogyan kell küzdeni egy ilyen célért, és hogy igen tanulni kell ahhoz hogy előbbre jusunk. Teszi mindezt úgy, hogy nincs elnyomva a személyisége, nem tanul egész álló nap. Bringázik, strandol, számítógépezik, TV-zik.... stb.
    Nem tudom, hogy azok, akik szerint nem kellene tudás szerint szelektálni, azok mit gondolnak ? Milyen mérnök lesz az aki nem tud számolni ? Vagy milyen orvos az akinek fogalma sem lesz arról, hogy mi történik az emberi testben ?
    Valahogyan el kell dönteni, hogy melyik gyereknek mihez van esze, és mihez nincs.
    Tudd erre bárki jobb módszert ?

  • 2017.02.14 09:33:00lbalazs

    Sajnos a cikk komplett marhaság. Kevés kivételtől eltekintve nincsenek jó képességű és rossz képességű gyermekek. Valamiben majdnem mindenki tehetséges. (pl általában vezetők a 3-as tanulókból lesznek) Az iskolában meg kellene tanulniuk, hogy hogyan működjenek együtt. Ilyet a magyar iskola nem tanít. Részképességeket tanítanak amiknek sem a valósághoz való viszonyát, sem más képességekkel összekapcsolását nem is próbálják megtanítani. Ezt tudja pótolni a család, ha ők tudják ezt. A különtanár viszont nem, az csak begyakoroltat dolgokat amiket szintén nem tud a gyerek más helyzetekben használni, amitől nem lesz jobb képességű.

  • 2017.02.14 13:33:27Zsuzsanna Judit Szigeti

    csincsilla72 - Magadnak mondasz ellent. Most akkor tehetséges a gyerek, vagy vagy a szüleinek pénze?

  • 2017.02.14 14:37:53encir

    Kisvirág 78-al egyetértek. A neten már több mint 10 év feladatai elérhetőek, csak azokat kell jól begyakorolni. Fölösleges előkészítőre járatni a gyereket. A fiam 42 pontosra írta a matekot úgy, hogy én is csak 4 vagy 5 feladatsort bírtam rátukmálni. Aztán középsuliban leült, kettessel lébecolt át az éveken, aztán írt egy olyan ötös érettségit, hogy nem hittük el; a kivételezett matekversenyzők meg elvéreztek. No ezzel azt akarom mondani, hogy végül is fogalmam sincs, hogy a gyerek alapvetően jó matekos-e, csak a tanárokkal nem jött ki, vagy rossz matekos és egyszerűen szerencséje van vizsgahelyzetben.

  • 2017.02.14 16:11:37Anikó Jánosi

    Tudok olyan iskoláról amit a bíróság is elmarasztalt és a fennálló állapo megszüntetésére kötelezte mert az osztályba nem jutott be a kisebbségből senki.Szegregációnak nevezték ami ott folyt, pedig sokkal jobb volt a tanulmányi átlag attól az osztálytól ahol voltak olyanok, akiket nem érdekelt a tananyag, állandóan közbe kiabáltak, zavarták az órát, kötekedtek a tanárral , de szankcionálni nem volt szabad.Az osztály "újraszervezése " pedig "törvénytelen volt.

  • 2017.02.14 18:03:36Bockó

    Nem értem pontosan, a probléma a gyerekanyag homogenizálása, vagy az, hogy ez nem (csak) teljesítményalapon valósul meg?
    A gyerekanyag homogenizálása alapvető jelentőségű, hogy minimalizálják azt a disztrakciót, amit a valamilyen okból az oktatásra nem receptív gyerekek jelentenek (illetve az ez által okozott kárt). Kíváncsi lennék egy felmérésre, hogy hány gyerek nem jut be konkrétan pénzhiány miatt 6-8 osztályos gimibe. Nekem az az érzésem, hogy a szegény családból származó gyerek hátránya nem itt jelenik meg, hanem ott, hogy a szülők nem tették beléjük azt a munkát 10 éves korukig, ami képessé tenné őket a felvételire.

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta