Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Robbant az e-cigiző kamaszok száma, akikből jóval nagyobb eséllyel lesz dohányos. A gond az, hogy nem tűnik veszélyesnek, ezért sokan kezdik el.
Az utóbbi években hazánkban is elterjedtek az elektromos cigaretták, amelyekre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a dohányzás egészségesebb verziójára. A kutatások ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kamaszoknak nem csak dohányozni nem kellene, de e-cigarettázni sem volna szabad – több okból sem.
A fő ok a nikotin: az e-cigik ugyanis a „sima” cigarettákhoz hasonlóan tartalmazzák ezt az összetevőt, ami pedig természetesen addiktív, vagyis függőséget okoz.
Dohányos kamaszból függő felnőtt
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) friss állásfoglalása szerint sok szülő nincs is tisztában vele, mennyire addiktív, azaz milyen komoly függőséget tud okozni a nikotin, és milyen veszélyes mindez a gyerekekre nézve. Úgy gondolják, csak azok a függők, akik napi egy doboz cigarettát szívnak, pedig a rendszeres használat akkor is függőséget alakít ki, ha napi egyet vagy heti hármat szívunk el. Ráadásul minél fiatalabb korban történik mindez, annál veszélyesebb: a szakemberek szerint minél fiatalabb korban találkozik szervezetünk először a nikotinnal, később annál nagyobb eséllyel leszünk függők, nehezebben tudunk leszokni és nagyobb adagokat használunk majd.
A dohányzó felnőttek több mint kilencven százaléka 18 éves kora előtt szívta el az első cigarettát. A 13 évesen dohányzó fiatalok kétharmadából dohányzó felnőtt lesz, míg a 17 évesen dohányozni kezdő fiataloknak kevesebb mint fele fog „csak” dohányozni felnőttkorában.
E-cigaretta: ártalomcsökkentő vagy kapudrog?
Az elektromos cigaretta a rajongói szerint segíthet a leszokásban – bár ezt tudományos bizonyítékokkal nem sikerült még elég meggyőzően alátámasztani. A probléma nem is azokkal a felnőtt használókkal van, akik a klasszikus dohányzásról e-cigire térnek át: esetükben ennek valóban lehet ártalomcsökkentő szerepe, hiszen az égéstermékekkel így nem mérgezik magukat tovább.
A probléma inkább az, hogy sok, egyébként nem dohányzó fiatal kezd el e-cigizni, mivel ez nem tűnik annyira veszélyesnek, ráadásul több helyen engedélyezik, mint a sima cigarettát. A nikotintartalmú e-cigaretták azonban nikotinfüggőséget okoznak, és a kutatások szerint mindez a fiatalok esetén növeli az esélyét annak, hogy valódi dohányosok váljanak belőlük.
Ezidáig összesen hét tanulmány bizonyította be, hogy az e-cigivel indító kamaszok egy évvel később háromszor akkora eséllyel szívnak valódi cigarettát, mint a nem e-cigiző kortársaik. Azaz kamaszok körében az e-cigi a klasszikus dohányzás kapudrogjának is tekinthető.
De még önmagában sem veszélytelen
Az e-cigik akkor sem veszélytelenek, ha a kamasz nem tér át később valódi dohányzásra, hiszen a nikotin káros hatásai ebben az esetben is hatnak rá. Az USÁ-ban véletlen mérgezéses esetek is előfordultak: az utóbbi években havonta egy és kétszáz között volt az e-cigaretta-mérgezés miatt orvosi ellátást igénylő esetek száma, amelyek közül egy halállal is végződött.
A nikotin ugyanis méreg: hatására a vegetatív idegrendszerben fokozott adrenalinhatás lép fel, míg az agyalapi mirigyre hatva abból az ún. antidiutetikus hormont szabadítja fel. Ennek köszönhetően a szervezetben az alábbi változások mennek végbe: emelkedik a vérnyomás, nő a pulzusszám, erősödik a verejtékezés, csökken a vizeletkiválasztás. Mérsékelt adagban növeli a figyelmi funkciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat.
Az enyhe nikotinmérgezés nehézlégzéssel, emelkedett vérnyomással és pulzussal, hányingerrel, remegéssel járhat – kezdő vagy újrakezdő dohányosoknál gyakran fellép. Súlyos mérgezés esetén súlyos szívritmuszavarok, ájulás, görcsök, nehézlégzés lépnek fel. A súlyos nikotinmérgezés ritka, mivel ehhez nagy dózisokat kell elfogyasztani – általában véletlen folytán történik.
A szakemberek szerint az USÁ-ban közegészségügyi krízisről beszélhetünk: az utóbbi hat-hét évben ugyanis meglepő mértékben nőtt az e-cigiző kamaszok aránya. Egy felmérés szerint míg 2011-ben a középiskolások 5 százaléka próbálta ki az e-cigarettát, addig 2015-ben már 38 százalékuk.
Mindegyikben van nikotin?
Az e-cigaretták gyártói gyakran igyekeznek egészségesnek beállítani termékeiket. Valóban igaz, hogy fogyasztásuk során nem keletkeznek égéstermékek, így a klasszikus cigaretta tüdőrákot okozó hatóanyagaival nem találkozik a szervezet. Az is igaz, hogy az elektromos cigaretta csupán egy eszköz, ez a „hardver”: egy kis tartály és egy akkumulátor. Az e-ciginket különféle folyadékokkal tölthetjük fel, amelyeket külön vásárolhatunk, és ezek között vannak nikotintartalmúak és nikotinmentesek is. A nikotinmentes patronok önmagukban nem hordoznak egészségügyi kockázatot, míg a nikotinos patronok fő kockázata a függőség kialakítása.
Az e-cigaretta fő veszélye mégsem önmagában rejlik: azaz valóban többé-kevésbé veszélytelen azok számára, akik megmaradnak a nikotinmentes patronnál és ennél sosem mennek tovább. Sajnos azonban a kutatások szerint a kamaszok egy jelentős része nem áll meg ezen a szinten, hanem nikotinos e-cigire, később pedig valódira tér át, amely utóbbiak már egészségügyi kockázatot jelentenek.
