SZÜLŐSÉG

A rossz gyerek nem születik, mi csináljuk!

2017. január 5., csütörtök 10:44

Van-e olyan, akitől sosem kérdezték meg már babájuk párnapos korában, hogy „Na, és jó baba?”. Úgy tűnik, a világ két részből áll: az egyik, aki ezt kérdezi, és bizonyára tudja, mit ért alatta, a másik, aki értetlenkedik, vajon hogyan tud egy újszülött baba jó vagy rossz lenni.

Aztán, ahogy telnek az évek, egyre inkább körvonalazódik egy kép arról, mit jelent a "jó" gyerek, a "rossz" gyerek. Igazából ugyanazt, mint rég, a baba esetében: jó az, akivel könnyű bánni. Nem túl vad, szót fogad, nem önti bele a klaviatúrába a kakaót stb.

Minél nagyobb a gyerek, annál többen hajlamosan ezt jónak és rossznak mondani, feltételezve, hogy a gyereknek szabad választása van, hogy erkölcsi döntést hozzon, mennyire könnyíti, vagy épp keseríti meg szülei életét.

shutterstock 535713016

Nehéz kérdés, mikortól mondjuk ezt jogosan, de alapfeltétel lenne, hogy a gyereknek, fiatalnak már legyen megbízható iránytűként működő lelkiismerete, legyen annyira fejlett a mentalizációs képessége, hogy pontosan fel tudja mérni, a másikban milyen hatást kelt egy-egy tettével, illetve, hogy tartson ott az impulzuskontroll gyakorlásával, hogy szabadságában álljon leállítani indulatait, vagy teret engedni azoknak.

Nem határozható meg egy pontos életkor minderre, hiszen ezek folyamatosan fejlődnek, és nem is egyszerre mindenkinél, de az biztos, hogy egy óvodás korú csemete távol áll attól, hogy a fenti sorok ráilljenek. Sokkal inkább igaz, hogy nem jó és rossz gyerekek vannak, hanem van, akivel könnyebb, mert alkalmazkodóbb, míg a másik gyerekkel nehezebb, és még inkább igaz, hogy vannak szerencsés összeillések a szülővel, és kevésbé jól passzoló szülő-gyerek párosok. Egy halk szavú, passzív, csendes gyerek az egyik anya vagy apa számára áldás, a másikat idegesítheti a lassúsága. Ő azzal az élénk, huncut csemetével jön ki jól, aki őt szórakoztatja, mert vannak egyéni ötletei, kezdeményezései, van humora, míg egy másik szülő úgy érezné vele, nem bírja energiával.

Amikor arról beszélünk, ne egy séma alapján neveljük a gyerekeket, hanem egyéniségüket, személyiségüket figyelembe véve, az éppen abból a tudásból indul ki, hogy nagyrészt a mi felnőtt szemüvegünk határozza meg, milyen az a gyerek: jó vagy rossz. Ugyanahhoz a tetthez többféleképp viszonyulhatunk, annak megfelelően reagálunk rá, és ez önbeteljesítő jóslat is lesz.

Ha a gyerek kezdeményezését, például azt, hogy elkezdett a kiskanállal zenélni a poháron, úgy címkézzük, hogy idegesíteni akar, akkor legközelebb is, ha unatkozik, tenni fog valamit, amivel egyszerűen hatást vált ki: ha az az élménye, hogy mást nem lehet, hát bosszant minket. Nem azért, mert rossz, hanem mert megtapasztalta, hozzánk így lehet kapcsolódni, így tud reakciót kiváltani.

Ha viszont az a válasz, hogy mi is megcsilingeltetjük a mi poharunkat, vagy egyszerűen azt mondjuk: „szép hangja van”, akkor az lesz az élménye, tud jót tenni, illetve, képesek vagyunk felvenni a szálat, és bekapcsolódni a kezdeményezésébe. Legközelebb már aszerint fogja keresni, mit csináljon, ami közös mulatság lehet. Valójában a „legközelebb” nem szó szerint értendő, sok-sok kis élményről van szó, és egy irányról, ami apró lépésekben formálódik.

Valós példa arra, a felnőtt reakciója mennyire meghatározza a gyerekkel való kapcsolatot és légkört, amit egy anya mesélt lányáról. Amikor elkezdtek a gyerekek írni tanulni az első osztályban, lányát nagyon lelkesítette ez az új tudás, szenvedélyes levélíróvá vált. Otthon is szórakozásból mindenkinek kis leveleket írogatott, és az osztályban is ezt tette. Ezt a tanító koránt sem értékelte, igyekezett büntetni, megszégyeníteni, felküldte a „banyához” (talán az igazgatónő lehetett?), rendszeresen beírásokat küldött haza, amelyekkel tájékoztatta a szülőket gyermekük minősíthetetlen magatartásáról.

A család érezte, hogy ez nem ideális hely a lánynak, és amikor alkalom nyílt rá, átvitték abba az iskolába, ahova eredetileg is szerették volna íratni, de helyhiány miatt nem sikerült ott kezdeni. A gyerekből nem tudta az első iskola kiölni a levelezés szenvedélyét, itt is folytatta. Amikor ezt meglátta a tanító, ráharapott a témára, elkezdte mesélni az osztálynak, hogy a levelezésnek vannak szabályai, hogy hogyan írunk levelet, mire érdemes figyelni.

shutterstock 538617853

Borítékokat hajtogattak, postaládát készítettek, az egész osztályra átragadt a levelezési láz. Sokan bélyeget hoztak otthonról, egymásnak írogattak. Közben nyilván észrevétlenül gyakorolták az írást, nőttek az ismereteik a kommunikációról, és az osztályközösségnek is jót tett, hogy így is kapcsolódhatnak egymáshoz.

Biztos sokakban felmerül, mi van, ha a gyerek valami olyat tesz, ami egyértelműen zavaró, káros? A levelezés nem ilyen, különösen egy kisgyereknél, aki épp most gyakorolja az írást, de mi van, ha valaki csúfolódik, ha bánt másokat, ha agresszív? Akkor se utasítsuk el? Ezekre a hatásokra rá kell irányítani a gyerek figyelmét, de ilyenkor is fontos, a szülő vagy pedagógus milyen szándékot tulajdonít neki. Az első iskolában fel sem merült a tanítóban, hogy nem bosszantani akarja a lány, hanem egyszerűen élvezi ezt a tevékenységet. És gyakran úgy vagyunk vele, a mi érzésünket vetítjük a gyerekre, mintha az az ő szándéka lenne. Valójában a legrosszabbul elsült tett mögött is van valamilyen vágy, ami jogos, elfogadható szükségletből származik. Fontos, hogy a felnőttek ennek megfelelően reagáljanak, és annak az eredeti szándéknak mutassanak proszociális, azaz a társak számára is elfogadható megjelenési utat.

Cziglán Karolina
pszichológus 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2017.01.05 11:23:55Mérnork

    Gondolom szerinted az az agresszív kisköcsög se "rossz", aki ha kell, ha nem üvöltve bassza le mindenért az osztálytársait, ha meg jobban rájön, akkor üti-rúgja őket, kivéve azt a néhányat, akik beálltak mellé csicskának...
    Mer én elég sok ilyennel futottam össze anno gyerekként, és a gyerekeim osztályaiba is mindig jutott egy-kettő.

  • 2017.01.05 11:46:05Ejjnye Bejjnye

    Ismét egy pszichológus, aki valami meghökkentőnek - és újdonságnak - ható hipotézissel áll elő, és ezt úgy adja elő, mintha bizonyított és teljességgel hiteles lenne! Célja, hogy nevet szerezzen magának. A témáról pedig annyit, hogy régóta folyik a vita és elméletgyártás. Tiszta lappal érkezünk a születéskor, mely lapra a környezet ír, vagy már van rajta némi információ? Nem esnék abba a hibába, hogy megmondjam a tutit. A fiatal, tapasztalatlan pszichológuskák által szépen előadott elméleteiket mindig felülírja az élet. Olyan az ő bölcsességük, mint a tinik beszélgetése: mindent tudnak a világról, a hülye felnőttekkel szemben. Később a tapasztalás útján ők is életbölcsességre tehetnek szert. A feltételes mód szándékos. Mindezt azért írtam le, mert a mai tudományos gárda vagy medikalizálja a gyerekeket, és löki a gyógyszergyártók karmaiba és ezzel teszi tönkre a családokat, gyermekeket, vagy a szülőkre ken olyan nevelési hiányosságnak tűnő életeseményeket, melyekkel szintén rombolást végez. Ritka a józan szakember, aki valóban segíti a család rendszerét.

  • 2017.01.05 11:47:47zizi77

    Mérnork, lányoméknál is vannak ilyen agresszorok. Sőt, azt hiszem mindenhova jut ilyen. Itt is legtöbb esetben a szülői példa hozza ki a gyerekből az agressziót. Ezzel együtt a két lányom tök más személyiség. Nagy 11 lesz, könnyen kezelhető, alkalmazkodó típus. Kicsi 3 éves, igazi akarnok. Pedig nem neveltük máshogy, de most már muszáj máshogy hozzáállni. A fiam 11 hónapos, még alakul.:)

  • 2017.01.05 13:11:51Mérnork

    zizi77, én is úgy gondolom, hogy többnyire a vadbarom szülőnek lesz vadbarom gyereke, de azért hagy ne mentegessem, meg sajnáljam már azt, aki csak nyírni tudja a környezetét, csak azért, mert még gyerek. Pláne, hogy valószínűleg ilyen lesz felnőttnek is. És azért láttam én olyan gyereket is, aki a szülői hatás ellenére is tudott normális lenni...

  • 2017.01.05 13:41:37komszikomsza

    De, születik ! Kedves Karolina. Nem ártana ha ki is próbálna azt amit javasol, akkor rájönne !
    Igaz lehet nevelni is...

  • 2017.01.05 13:53:47sírjatok

    Én azt hittem a pszichopaták úgy születnek.

  • 2017.01.05 13:58:57csakférfi

    Komolyan hiszem hogy a cikkíró köszönő viszonyban sincs a "józan paraszti ésszel".

    Nem születik senki sem rossznak????
    Ja a genetika meg azt állítja hogy vannak velünk született örökletes rossz tulajdonságaink amit felnőve tudatosan el kell nyomnunk magunkban.Vagy valamiféle belső munka árán jobbá válhatunk.Kvázi boldogabbá.
    Szóval ez az "össze-vissza" zagyvaság.
    Nem tanítás , informálás , hanem összezavarás.
    Már legalábbis aki hagyja magát!!!
    Na ilyen a gyerek is.El van neki mondva iskolában vagy különböző helyeken hogyan kell viselkedni ha a társadalomban konfliktus mentesen akar beilleszkedni vagy élni.Ő dönt, gyakorlatilag a "dackorszaktól" kezdve.
    Most meg ráverjük a környezetére?
    Ekkora marhaságot.

  • 2017.01.05 14:01:11csakférfi

    Ejjnye Bejjnye
    : ) :)
    Igaz!

  • 2017.01.05 16:38:24Mák Vilma

    sírjatok: olvasgasd a pszichopata gyilkosok gyerekkorának történetét, elborzasztó, és még ez csak az, amit kívülről láttak mások. Szörnyű dolgok történnek a családokban a kiszolgáltatott kisgyerekekkel a bezárt ajtók mögött. Azt nem lehet kinőni... azt le fogja verni máshol-másokon.

  • 2017.01.05 20:19:09jolaca

    Csak szólok: szelektálják a kommenteket...

  • 2017.01.06 09:12:02Csakegyszóra

    Érezhetően kezdő, egyetemről éppen kijött pszichológusocska, nagy egóval és nulla tapasztalattal, erőltetett szakkifejezésekkel.

    Amúgy mi a fene az a mentalizációs? Nem inkább mentális? Ja, hogy az túl egyszerű és közérthető lenne, elveszne a fehér köpeny misztikuma és emberközeli orvos benyomását keltené.

    Ha a médiában írásokkal szeretne befutni kedveském, tanuljon meg fogalmazni, ugyanis ez is egy szakma!

  • 2017.01.06 11:03:40Zorg a Rettenetes

    Csakegyszóra:

    mentális képesség: szellemi, agyi teljesítmény.
    mentalizációs képesség: annak a képessége, hogy az érzéseidet félelmeidet, stb. gondolatok formájába tudod önteni.

    A kettő nem ugyanaz, csak te nem ismerted az utóbbi kifejezést, rákeresni meg lusta voltál. Arról nem is beszélve hogy az idézett helyen a "mentális képesség" kifejezésnek nem igazán lenne értelme. Ennek fényében olvasd vissza és értékeld a kommentedet.

  • 2017.01.06 11:03:40Zorg a Rettenetes

    Csakegyszóra:

    mentális képesség: szellemi, agyi teljesítmény.
    mentalizációs képesség: annak a képessége, hogy az érzéseidet félelmeidet, stb. gondolatok formájába tudod önteni.

    A kettő nem ugyanaz, csak te nem ismerted az utóbbi kifejezést, rákeresni meg lusta voltál. Arról nem is beszélve hogy az idézett helyen a "mentális képesség" kifejezésnek nem igazán lenne értelme. Ennek fényében olvasd vissza és értékeld a kommentedet.

  • 2017.01.06 19:27:24Potpolett

    Folyton azt kérdezték tőlünk, jó-e a gyerekünk. Mi megkértük őket, kérdezzenek konkrétat. Ők kérdezték ezeket: jól eszik-e, nem fáj-e a hasa, alszik-e éjjel, barátságos-e. Mindegyikre igen volt a válaszunk. Most akkor jó? Ha kipirosodna a bőre a kenőcstől, akkor rossz baba lenne? Akinek csak több hetesen alussza át a gyereke az éjjeleket, annak rossz a gyereke? Mi a határ a rossz meg a jó között? Őrültség.

    De tényleg örök érvényű az a dolog (amit a cikkben is olvashatunk), hogy ha jó a gyerek, az az ő habitusa miatt van, ha meg rossz, akkor ti rontotok el valamit.

  • 2017.01.06 22:16:25indapass

    @Potpolett,
    Több hetesen? Több ÉVESEN, akartad mondani. Akinél hetekben mérhető az idő, hogy átalussza az éjszakát, annak szerencsések a szülei.

  • 2017.01.10 14:12:55Krityuka

    indapass: vagy jó babájuk született :D
    Az enyémek rosszak voltak, bűűűűűn rosszak. Csak velem szerettek aludni és elég rossz néven vették, ha egyedül hagytam őket. Sőt a kaját sem óra, vagy a könyv szerint szerint kérték. Már iskolások és egyedül alszanak , empatikusak és kedves kölykök.

  • 2017.01.11 00:20:11Csipyke

    A gyerek nem rossz, hanem rosszul viselkedik. Akinek meg addig terjed a képessége, hogy a baba jó vagy rossz, annak no comment. Mondjuk anyósom megkérdezte tőlem, hogy a három hónapos gyereknek mi a kedvenc szine. Én meg rezzenéstelen arccal visszaválaszoltam, hogy nem mondta még. Ez ugyanaz a kategória...

Blogok, amiket olvasunk

HOMÁR Nincs tartozásod? Akkor kikapcsoljuk az áramot!

Azt hazudták, az órát jöttek ellenőrizni, aztán lekapcsolták az áramot, holott tartozás sem volt. Közben kicsit fenyegetőztek, és okoztak némi kárt. Szolgáltatás állami módra

KÖNYVTACSKÓ A svédek már nem csak krimiben brillíroznak

A skandináv krimi mára fogalom, de nem csak ezt tudják az északi írók. Itt az új műfaj, amin hangosan röhögsz, és közben néha megszédülsz a mélységektől. Ráadásul filmen is szuperül működik. Ajánló

TÖRI MÁSKÉPP Tabán: a legendás, elveszett városrész

A nyár akkor kezdődött Pesten, amikor először vette rá magát a pesti polgár arra, hogy megmássza a Tabán girbe-gurba utcácskáit, és betérjen egy kockás abroszos kiskocsmába egy jó rántott húsra. Majd amikor már jót mulatott, egy kézilámpást hordozó éjjeliőr kísérete mellett ledülöngélhetett a macskaköves utcákon, és hazatérhetett Pestre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta