SZÜLŐSÉG

Nyelvvizsga kell majd a felvételihez, katasztrófa lesz belőle

2016. december 6., kedd 16:25

Azok a diákok, akik a jövő év szeptemberében kezdik el a középiskolát, már kizárólag középfokú nyelvvizsgával léphetnek be a felsőoktatásba. A helyzet állítólag nem drámai, hiszen előttük áll négy év, hogy elsajátítsanak ezen a szinten egy nyelvet, amit egyébként már így is valószínűleg legalább öt éve tanulnak. Vagyis ez elméletben nem állhat a továbbtanulásuk útjában.

Ha így nézzük, tényleg nincs itt semmi baj. Ha viszont elfordítjuk egy kissé a fejünket, azt látjuk, hogy jelenleg nemhogy a középiskolákból kikerülőknek nem sikerült középfokú szintre felfejleszteni a nyelvtudásukat, de a diplomáját is több tízezer diáknak pendliztetik, egyszerűen azért, mert még a főiskola/egyetem végére sem jött össze a nyelvvizsga.

Egyszóval messze földön híres a magyar arról, hogy nem beszél nyelveket. A magyaroknak csak negyven százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, az uniós átlag ezzel szemben úgy néz ki, hogy a lakosság kétharmada „tud külföldiül”, és nagyjából minden országban jobban állnak, mint mi.

shutterstock 341832011

Persze vannak magyarázatok (nettó tiszteletből nem akarjuk a szerecsenmosdatás kifejezést használni), hogy miért állunk ilyen rosszul a nyelvtudással. Fel szokták hozni a homogén nyelvű országot, meg a finnugor átkot, habár a finnek 75, az észtek 87 százaléka beszél idegen nyelven.

A valóságban azonban a szakemberek is értetlenül állnak a dolog előtt. Az Új Pedagógiai Szemle című szaklapba Kákonyi Lucia írt cikket a Nyelvtudásért Egyesület tényfeltáró konferenciájáról, ahol a válaszokat keresték. 

A mennyiség rendben lenne, a minőséggel van a baj

A körülményekre egyáltalán nem lehet panaszunk európai összehasonlításban. Az első idegen nyelvre kilenc év alatt (vagyis 4. osztálytól 12. osztályig) majdnem ezer óra jut, ezzel az éllovasok közé tartozunk. Csak sajnos ezer óra alatt sem sikerül eljutni a középfokú nyelvvizsgáig, vagyis a hatékonysággal komoly bajok vannak.

A B1 küszöbszint eléréséhez 350-400 nyelvóra lenne elvileg szükséges, a B2 középfokú szinthez (ami a felsőoktatásba való bejutáshoz kell majd) 500-600 nyelvórára lenne szükség, míg a C1 felsőfokú nyelvtudáshoz 7-800 órának kellene elégnek lenni.

Ehhez képest Magyarországon 936 óra sem elég egy középfokú nyelvvizsgához a legtöbb gyereknek. A felsőoktatásba bejutott fiatalok 54 százalékának van jelenleg középfokú nyelvvizsgája, a felsőfokú szakképzésre bekerülteknek pedig 21 százaléka tud papírt felmutatni a nyelvtudásáról.

Vagyis az óraszám megfelelő. A diákok csoportbontásban tanulják a nyelvet, tehát nincsenek kezelhetetlenül sokan egy órán.  Elvileg ugyanazt tanulják, mint a többi európai gyerek, vagyis ugyanúgy a Közös Európai Keretrendszer szabályozza a tartalmat. A nyelvtanárok képzése és továbbképzése folyamatos.

A helyzet mégis siralmas, bár a korrektség kedvéért feltétlenül hozzá kell tenni, hogy javul.

Az a bizonyos olló

Ugyanakkor a fiatalok nyelvtudásának szintje javul, sokan lelkesek, és igen motiváltak, sok a kiváló nyelvtudású, vagy több nyelven is beszélő, és egyre többen boldogulnak el külföldön. Vagyis az olló kíméletlenül szétnyílik  az iskolai évek alatt.

Elképesztő különbségek alakulnak ki a tanulók tudásszintjében, a jók egyre jobbak, a gyengék leszakadnak. Ennek pedig egyszerűen az az oka, hogy a körülmények – jé – egyáltalán nem egyenletesek az ország iskoláiban. A különböző településtípusok, iskolatípusok, nyelvi csoportok, és a tanárok felkészültsége között jelentős a különbség.

A kutatások szerint a heti óraszám és a nyelvtanulással eltöltött évek száma, ha nem is teljesen irreleváns, de csak kisebb részben befolyásolja a sikerességet. Vagyis a nyelvtudásban is ott tartunk, mint az oktatással általában: a szülők szociokulturális hátterén és a tanuló képességén múlnak a dolgok, az iskolarendszer pedig nemhogy nem tud kompenzálni, hanem csak ráerősít a különbségekre.

Ez pedig – visszafordulva a kiindulási ponthoz – a felsőoktatási felvételinél csak további hátrányokat fog okozni az egyébként is nehezebb helyzetből érkező diákoknál. Vagyis aki nem jó helyre született, az még nehezebben fog bejutni a felsőoktatásba, mint eddig. 

shutterstock 491698951

A tanárokkal is gond van

Előrebocsátjuk, hogy nagyon sok nagyon jó, lelkes és lelkiismeretes nyelvtanárt ismerünk. Akinek nem inge, ne vegye magára, hanem nézze meg a keze alól kikerült diákok sikerességi statisztikáját, és döntse el maga, hogy jól teljesít-e, vagy sem.

Az viszont egyértelmű, hogy szükség van a pedagógiai kultúraváltásra. Ez elsősorban nem módszertani kérdés, hanem a pedagógiai szemléletnek kell úgy átalakulnia, hogy az jobban támogassa a nyelvtanulást. Nem véletlen egyébként, hogy a konferencián ismertetett kérdőív eredménye szerint a diákok nagy része kimondottan fontosnak tartja, hogy a nyelvtanár támogasson, ösztönözzön, ne pedig büntessen.

A kérdés tehát az, hogy képesek-e a megszokott, és számukra olyan komfortos, ám egyáltalán nem hatékony, tanárközpontú, ismeretalapú szemléletet elhagyni, és helyette egy kompetencia- és tevékenységalapú megközelítésre váltani, ahol a tanuló áll a középpontban, és hozzá alkalmazkodik a tanár.

Segítünk elképzelni: ahelyett, hogy a tanár, a saját logikája szerint felépítve előadna valamit, a gyerek gondolatmenetét követi, és kialakul egy kérdezz-felelek, ahol a gyerek mindenre választ talál, és az ő tanulási útvonalát járják be, nem pedig a tanárét.

A probléma nem módszertani, és nem új keletű, a 20. század eleje óta küzd vele a pedagógia.

Miért olyan nehéz váltani?

Egyrészt a nyelvtanárok jelentős része maga is bevallotta, hogy azért választotta ezt a szakot a főiskolán, mert alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni, és hozzátették még a „szeretem a gyerekeket” ősnaiv elképzelést is. De ez még a kisebb baj, a nagyobb probléma az, hogy egyszerűen nem ezt tanítják nekik a főiskolán. A tanárnak arra kellene megtanítania a tanulókat, amire őt magát nem tanították meg.

„A pedagógiai kultúraváltás alapja a tanár tanulói pozícióba helyezkedése, a tanár tanulása, hogy a valódi paradigmaváltás megtörténjen az iskolában.”

„A másik nagy probléma, hogy a klasszikus egyetemi oktatás kultúrájában nyoma sincs azoknak a módszertani értékeknek (tanulóközpontúság, interaktivitás, formatív értékelés vagy kompetenciafejlesztés), amelyeket elvárunk a tanároktól a pályafutásuk során. Ami a pedagógiai kultúraváltás lehetőségét illeti: árral szemben úszunk .” - állapítja meg a pedagógiai szaklap.

shutterstock 464388488

Na de mi a megoldás?

Hát a nyelvi előkészítő (NyEK) biztosan nem. Az ezekben tanulók több mint fele nem választaná újra ezt a képzést, 41 százalékuk pedig kimondottan elpocsékolt időnek érzi az ezzel töltött évet.

Lehet próbálkozni a két tannyelvű iskolákkal (igaz, ez sem a hátrányos helyzetű diákoknak fog megoldást jelenteni), ezek kimagasló eredményeket hoznak. De hát nem ezzel van a baj, hanem a széles és erős középpel, ami nincs.

Vannak viszont a szakképzők, ahol a nyelvtanárok úgy érzik, mindent megtesznek, de hiába. A tanulók csak a szaknyelvre kíváncsiak, a tanárok viszont szeretnének előtte alapozni egy kicsit, ami érdeklődés hiányában dugába dől.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2016.12.06 18:11:33Danubius

    annyit hozzáfűznék a cikkhez, hogy pl a románok sem az angolban erősek, hanem a latin nyelvekben köszönhetően annak hogy nem szinkronizálják a filmeket ( a latin nyelvű szappanoperákat sem). ahhoz hogy értékelni tudj ilyen teljesen megszokott dolgot mint a szinkronizálás, nézd meg hogyan élnek a romániai cigányok és a magyarországiak. A magyar cigányok a tévéből tanulnak meg magyarul. A kérdés az hogy a skandináv modellért cserébe (nem szinkronizálunk de 80% beszél külföldiül) vállalnánk-e hogy a 20%-nyi cigányság még lejjebb (romániai cigány szintre) süllyedjen. Ez is csak egy választás

  • 2016.12.06 18:27:54Lady Scarlett

    Ameddig a suliban tanultam/tanították az angolt egy hangot nem bírtam beszélni. Aztán a munkahelyen már muszáj volt. A kollégák türelmesek voltak, kijavították amit hibásan mondtam. 1 év anyanyelvi közegben a munkahelyen olyan volt mintha torpedóra ültem volna. Szélsebesen javult a tudásom angolból, 1 év önálló tanulással megspékelve a főiskola végére középfokúztam. Most nyomom a felsőfokot, de hogy egy könyvet sem veszek a kezembe az hétszentség.

  • 2016.12.06 18:49:59Potpolett

    Én ezt nem értem. Mindig arról beszélnek, hogy az ápolók, óvónők és dajkák nyugatra emigrálnak. Erre az utánpótlásukat teljesen elvágjuk. Többé nem indulhatnak így ezek a képzések. Nem is értem. Én azt gondolom, hogy ha megtanítjuk őket halat fogni (angolul vagy németül + ugye a nyugat várja őket, mert hiányszakma), akkor elvesztünk.

    @Danubius: igen, a szinkronhiányban igazad van (a román részre gondolok) meg azért is beszélnek könnyebben a román, mert tök könnyen megy nekik mondjuk a francia meg a spanyol, közel áll a nyelvükhöz. A magyarok teljesen el vannak zárva a nyelvektől sajnos.:(

  • 2016.12.06 19:04:03Cinnouse

    Nem minden kutatás szerint annyira borzalmas a helyzet:[link]
    Eszerint 72 országból a magyarok angol nyelv tudása a 18., EU-n belül a 15. Az olyan kutatások melyek szerint nálunk alig negyven százalék beszél idegen nyelvet, és az EU-ban ezzel a sor végén kullogunk önbevalláson alapulnak: a magyarokra általában jellemző, hogy nyelvtudásukat alulbecsülik. Emellett azt se felejtsük el, hogy pl. egy szlováknak azért valamivel egyszerűbb azt mondania, hogy tud csehül, vagy egy spanyolnak bevallani, hogy tud portugálul. Nyilván ettől még lehetne jobb a helyzet, de szerintem már az is sokat segítene, ha elhinnénk, hogy nem vagyunk rosszabbak, mint a nagy átlag. (Nem mindegy, h a norvégokhoz hasonlítjuk pl. az angol nyelv tudásunkat, vagy a spanyolokéhoz...) Amúgy megy gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. Abszolút ezen múlik, hogy milyen messzire jutunk. :)

  • 2016.12.06 19:40:25vanvelemenyem

    A magukat tanarnak nevezoket kellene megtanitani 1. helyes modszertan alkalmazasara 2. az adott nyelv tudasara
    Olyan nincs, hogy a gyereknek nincs erzeke a nyelvtanulashoz. Csak olyan van, hogy a tanar nem alkalmas tanarnak.
    Ismerek egy angoltanart, aki budapesti felsotagozatosok eletet sulyosan, negativ iranyba befolyasolja azzal, hogy osztalyzatokat osztogat, mikozben olyan angol (nem)tudasa van, hogy az itteni Starbucks-ban nem tudott egy jeges kavet kerni maganak.
    A lanyomnak pedig egy nemet nyelvtanar hatodikban (tovabbtanulas!) azt mondta, hogy olyannyira nincs erzeke a nyelvtanulashoz, hogy talan inkabb ne is akarjon tovabbtanulni (lanyom kulfoldon el, es angol-nemet-spanyol nyelven dolgozik mostansag, mig a nagyonokos "pedagogus" ket gyereke csak magyarul beszel, nyelvvizsgat egyik sem tudott szerezni, munkahelyukon is csak magyarul beszelnek)
    Szoval eloszor talan a magukat idegennyelvi tanaroknak nevezoket kellene kirugni!

  • 2016.12.06 21:24:05Csipyke

    Hát, ez a poszt és a PISA-felmérés eredménye együtt... Szerintem a magyar nyelvoktatás ugyanattól szenved, mint az egészségügy: "hálapénz". Csak a tanároknak különóra formájában fizeti ki a nép.

  • 2016.12.06 22:02:06indapass

    @Csipyke
    Hálapénzt a rendes munkaidőben elvégzett tevékenységért adnak (ha adnak). A különórát a tanár megtartja.

    Normális fizetés és normális munkaidő kellene az eü. dolgozóknak, tanároknak egyaránt (általában minden olyan szektor dolgozójának, akik a közszférában, igen hosszú távon hoznak nyereséget - tudásban egészségben). Lehet, hogy pihentebbek és motiváltabbak lennének.
    Így is sokan erejükön felül igyekeznek teljesíteni (és persze sokan magasról tesznek a dologra, kis pénz, kis foci jeligével). Nem olyan könnyű ám a kamaszodó felső tagozatosokat tanítani!

  • 2016.12.06 22:12:33Csipyke

    @indapass. a különórát megtartja, de a rendes iskolait ellébecolja, mert a különóra jobban fizet

  • 2016.12.06 22:24:26TGabi

    A nyelvtanárok fizetése sem mindegy. Amikor a Nyelvparádén arról okoskodik vmik. nyelviskola - vezető, hogy "elvárja a tanároktól a folyamatos önképzést, a külföldi utakat, a széles látókört " - aztán kiderül, h. a tanár csak annyival van szarabb helyzetben, mint egy eü. dolgozó, hogy ő kényszervállalkozóként kap hasonló összegeket - akkor ne várjanak világrengető eredményt. Se tanártól, se diáktól ... :/

  • 2016.12.06 22:26:09Emőke1

    Nem feltétlenül a tanárokat kellene ócsárolni, mint teszik itt azt többen. Azon kellene mélyen elgondolkodni szülőként, és botcsinálta szakértőként, hogy a kedves utód ugyan miért tesz magasról mindenre, ami erőfeszítéssel jár. Mint pl. a nyelvtanulás. Ja és nem igaz, hogy csak anyanyelvi környezetben lehet nyelvet elsajátítani.

  • 2016.12.06 22:53:23Csipyke

    @Emőke1: nekem az angol ment és a német az istennek se-angolul mindig érdekes könyvek voltak-Project Engish, Headway-ürkutatástól kezdve minden érdekes téma, németül meg a "Pudel Bimbi aus Wien..." és a betanulandó szöveghegyek. Nyelvvizsgám is angolból van. Na, hol élek most? Svájcban... sterencsére azért az alapjaim megvannak, úgyhogy itthon és olvasással is tudok tanulni...

  • 2016.12.07 06:56:18sunabajnok

    Emőke. Van olyan és ez bármelyik tantárgyra érvényes,hogy a tanár módszere megbukik. Amelyik gyereknek pedig nincs sikerélménye,az nem motivált, ez különösen kamaszoknál veszélyes,akiknél elég egy rossz hangnem,és az egészre magasról fog tenni. 6 évbe telt nekem felismerni,hogy a gyereknek nem megy az angol. Két éve magánórákra jár németből,nyáron megcsinálta az alapfokot,készülünk a középfokra és javarészt itthon is németül kommunikálunk,hisz mi szűlők is németesek vagyunk,alig tudtunk neki segíteni. Kb két éve volt egy indexes cikk,amiben a tanárok arra panaszkodtak,hogy sokszor kilencedikben nulláról kell kezdeni a nyelvtanulást a gyerekekkel,mert annyit ért az általános felkészítő. Igazad van,nem ócsárolni kell,hanem sokat túlórázni,hogy ki tudj fizetni magánórákat,ha már a rendszer nem működik.

  • 2016.12.07 08:32:09R2D2 & C3PO

    Idegen nyelv tanulásához kell az otthoni, egyéni munka is. Ha kimarad, szívás, tényleg felesleges időpazarlás volt.
    Ehhez semmi köze a tanári módszertannak, minddel meg lehet tanulni, ha azt a plusz heti 3-5 (több, én odaraktam egy munkaidőnyit, kb... A 3. nyelvhez. :P)

    Emiatt viszont tök fölösleges a korai kezdés. Egy alsós kisgyerek soha nem ennyire céltudatos. Teljesen feleslegesen raboljuk az idejét az értelmes dolgoktól! (Pl. játszótéri rohangálás.)

    Uff.

  • 2016.12.07 10:50:34Nancsibacsi

    @TGabi: Mondjuk az biztosan igaz, hogy rengeteg angol tanár dolgozik recepciósként, akik nem arról híresek, hogy túl lennének fizetve.

  • 2016.12.07 10:59:08indapass

    @Csipyke:
    Nekem nincsenek ilyen rossz tapasztalataim - nyilván van ilyen tanár is.
    Ahogy
    @Emőke1
    írja, nagyon nehéz motiválatlan diákokat tanítani, a felső tagozat a legrosszabb ebből a szempontból (már van komolyabb elvárás több tantárgyból, de a gyereknek még nagyon nincs meg, mit is akar ő).
    @R2D2 & C3PO
    Egyetértek, otthoni munka nélkül nem megy. Kinek többet, kinek kevesebbet de bele kell tenni.

    Persze ahogy
    @Kishableany
    írja, a módszertanilag pocsék tanár által okozott kár hatalmas lehet, és művészet a gyerek kedvét ilyenkor visszahozni. :-((

  • 2016.12.07 12:41:34QueenOfMyMistakes

    Hát nem tudom, én nyelvi előkészítős voltam (német), a gimi 2. vagy 3. évében megszereztem a középfokú nyelvvizsgámat németből. Az angol óra olyan volt, hogy aki akart figyelt, aki nem az leszarta, máshogy nem működött...emelt szintű érettségi ötössel ott álltam az érettségi után egy középfokú angol és német nyelvvizsgával, önszorgalomból, most az egyetem végén pedig ez kiegészül egy C1 angollal, nálam ez volt a kulcs.

  • 2016.12.07 15:52:01kovacsbelane

    Csipyke: talán mert a különórán valamivel motiváltabb gyerekek vannak. Ráadásul iskolában tartani kell magad a könyvhöz, a tantervhez, amihez különórán nem.

  • 2016.12.07 17:00:28Aranyi Gábor

    40 éves személyes és családon belüli tanári (szakmai) tapasztalattal nyugodtan állíthatom, hogy az oktatás színvonala az erőltetett nem-szegregálhatóság miatt tart a 0-hoz. Ugyanabban a csoportban, ugyanabban az időben egyszerűen nem lehet mit kezdeni azokkal, akik még az ingyenkönyvet is szétszaggatják (ha egyáltalán kegyeskednek belökni a tatyóba az okostelefon meg a csipsz&cola mellé), meg azokkal, akik "különbözetivel" 2-3. évfolyamon kezdhetnék az ISKOLAI nevelődést-okulást. Tegyük át kézművesbe: kosarat kell fonni. Ehhez fűzfavessző szükséges,és kézügyesség. UGYANATTÓL a szakembertől nem várható el, hogy azonos db-számú kosarat készítsen az egy kazal vesszőből, illetve egy vesszőből és tuskóból álló halmazból. A tuskó megmunkálásának eszköze ugyanis a fejsze... (Az álcivil áljogvédőké meg szerintem a gumibot, súlyosabb esetben a tonfa és a könnygáz.) Hazánkban jelenleg a tuskógyártás államilag dotált...

  • 2016.12.07 17:27:09ghck

    Első pár hozzászólóhoz: olyan nincs, hogy nincs nyelvérzéke az angolhoz, németül kellene tanítani. Nem tűnik fel, hogy az összes magyar gyereknek pont van érzéke a magyarhoz? Az összes angolnak meg pont az angolhoz van érzéke, de a németeknek meg pont a némethez?!? Mindenki meg tudja tanulni a nyelvet, ha akarja! Akármelyiket!

  • 2016.12.07 19:05:05Avasallador

    A tömegoktatást hogy lehet összehasonlítani a magánórával? Nem mindegy, hogy 15 gyerekkel foglalkozik a tanár vagy csak 1-el.

  • 2016.12.07 20:12:58XEP

    Én már alig várom, hogy pl. SQL-hez kössék az egyetemi felvételit. Lenne nagy sikoltozás azoktól, akik szerint természetes nyelvet tanulni könnyű.

    Magam részéről azért tartom nehéznek a nyelvtanulást mert, kurva sok idő, amely idő alatt olyan dolgokat is lehet tanulni, ami használható is valamire. pl.: SQL

    :)

  • 2016.12.08 07:04:37Infomaniac

    Néhányan említették, amit én is gondolok:
    - A magyarok alábecsülik a tudásukat, valamiféle anyanyelvihez közel álló ideálhoz hasonlítják magukat, ezért nem is mernek beszélni. Butaság. Más nációk se perfektek, de tudják, hogy pont elég,amit tudnak.
    - Nyelvérzékkel takarózni felesleges. Csak akkor van szerepe, ha valaki anyanyelvi szintre vágyik. Az a szint, ami szükséges, megfelelő érdeklődéssel és szorgalommal minden átlagos képességű embernek elérhető.
    - Az elmúlt néhány évtől már nem lehet hivatkozni a tanárra, tananyagra, mert ott van az internet számos nyelvtanulási ingyenes lehetőséggel, appal, feliratos streamekkel, ha valaki motivált, fog tudni fejlődni.

  • 2016.12.08 07:11:53Infomaniac

    Nem mondanám, hogy felesleges kisgyerekkorban kezdeni. Nem az a heti 45 perc fogja visszavetni a személyiség fejlődésében. Persze a gyakorlati haszna kétséges, de az jó, hogy látja, hogy ez fontos a szüleinek, hogy beleivódik a gondolkodásába, sikerélményt ad, hasznos lesz az életben, stb.

  • 2016.12.08 08:30:43aluf

    Az egyetemem az egyetemi tanulmányokra kell koncentrálni. Mint látjuk bajos, ha ott akarnak nyelvvizsgát szerezni. Akárhogy is csócsáljuk az egyetem elitklub nem azért van kitalálva, hogy a mama kedvence valahol még tovább lébecoljon.

  • 2016.12.08 12:02:30gchg

    "a nagyobb probléma az, hogy egyszerűen nem ezt tanítják nekik a főiskolán. A tanárnak arra kellene megtanítania a tanulókat, amire őt magát nem tanították meg." A nagy tanárgyalázás közben ez a mondat nem tűnt fel senkinek?

    Nem vagyok nyelvtanár, de tanár vagyok. NAGYON nehéz olyan munkát végezni, amire nem képeztek ki, értem ez alatt az új módszereket, új megközelítéseket, amiket a cikkíró hiányol (tanulóközpontúság, interaktivitás, formatív értékelés vagy kompetenciafejlesztés). És heti 26 tanítási óra, 32 óra kötelező bentlét meg a jelenlegi tanterv mellett ne is várja el senki, hogy a tanár majd önerőből, saját anyagi forrásaiból, a szabadidejében átképzi magát szupertanárrá.

    Nem jó az oktatás színvonala? Akkor talán a gyökerénél kellene orvosolni a problémát, a jelenlegi nyelvtanárképzést felégetni, sóval beszántani, majd megújítani.

    u.i. életem első 23 évében tanítottak nekem orosz, németet, olaszt, latint. Mind elmúlt rólam, mint a pattanás. Végül diploma után, önerőből megtanultam angolul. Most írok, olvasok, beszélek ezen a nyelven, mert ÉRDEKEL.

  • 2016.12.08 16:14:03cardiobascuralis 2

    "Egyszóval messze földön híres a magyar arról, hogy nem beszél nyelveket."

    Ez egyszóval baromság.
    A többi nép sem beszél jobban nyelveket, esetleg a rokon nyelveket nyelvtanulás nélkül megérti, mint pl. a szlávok egymást, az újlatinok egymást stb.

    "az észtek 87 százaléka beszél idegen nyelven"
    Ja, akik még a szovjet érában nőttek fel, és orosz nélkül nem tudtak semmire sem jutni.
    Másrészt a finnekkel nyelvtanulás nélkül megértik egymást.

    A cikkben leírt óraszámok baromságok, a nyelvnek ülepednie kell, tehát ha letolja valaki a 600 órát fél év alatt, az kb. szart sem ér, nemhogy felsőfokra nem elég. Ha erre adnak mondjuk 3 évet, annak már esetleg van értelme.
    Azt meg ne a tanárokra toljuk már, hogy a gyerek lusta tanulni. Kis szorgalommal - ma már, mióta van internet, főleg - tanár nélkül is meg lehet tanulni kb. bármilyen nyelvet a nagyon kis, pár ezer ember által beszélt rétegnyelveken kívül.

    "Előrebocsátjuk,
    Segítünk"

    Mind a hárman, te féleszű hatökör?

    Az meg külön röhejes, hogy ilyen helyesírással ír valaki nyelvtudásról, aki az anyanyelvét sem bírta rendesen elsajátítani.

  • 2016.12.08 16:36:18Dorinda41

    Külföldihez mentem feleségül. A férjemmel két másik nyelven is beszélünk, mert ő nem beszél magyarul. A velünk élő unokaöcsém, akit az általános iskola és a középiskolai évek sem voltak képesek megtanítani egy épkézláb angol mondatra, ma folyamatosan beszél angolul a férjemmel. Rá is azt mondták, hogy nincs nyelvérzéke, felmentették a nyelvtanulás alól, hogy ne kelljen vele kínlódni. Egy év kellett hozzá mindössze. Na, ez a probléma az iskolai nyelvtanítással. Mindenféle könyv és módszertan nélkül is meg lehet egy nyelvet tanulni simán hallás után. Ebből a hanganyagra épülő tanulásból van a legkevesebb az iskolai nyelvórákon. A bebiflázott szavakkal és nyelvtannal el lehet menni kapálni.

  • 2016.12.08 17:12:21cardiobascuralis 2

    Danubius:
    Elképesztő méretű faszságokat írsz.
    Latin nyelvű szappanopera? Melyik országban beszélnek latinul?
    Ami a skandinávokat illeti, ne zavarjon, hogy nekik az angol közeli rokon nyelv.
    A magyarországi cigányoknak meg magyar az anyanyelve, cigányul 10% sem beszél.
    A hozzád hasonló idiótákat kellene elkergetni az országból a picsába.

    Nancsibacsi:
    Finnországban nagyon. Az utcaseprőnek angol használati utasítással adják a seprőt. Bezzeg a magyarnak magyarral, azért nem beszél angolul.

    "rengeteg angol tanár dolgozik recepciósként"
    És ezek az angol tanárok milyen szakosok? Kémia, matek, biológia? Másrészt mi közünk nekünk az angolokhoz?

    Potpolett:
    " A magyarok teljesen el vannak zárva a nyelvektől sajnos."
    Ja, Magyarországon nincs internet.

    Cinnouse
    "egy spanyolnak bevallani, hogy tud portugálul"
    Látszik, hogy egyik nyelvhez sincs semmi közöd. A spanyol kurvára nem áll annyira közel a portugálhoz, hogy kapásból megértsék egymást. Még írásban sem, kiejtésben meg pláne nem.

    vanvelemenyem:
    A lányod ezekben az országokban pornózik?
    Akkor a franciát is felvehetné a sorba.
    Csak mert amit leírsz, az simán pofátlan hazugság.

    Aranyi Gábor:
    A helyesírásodat nézve remélem, nem magyartanár vagy.
    Bár ahogy elnézem, az államilag dotált tuskógyártásban tevékeny részt vállaltál mint munkadarab.

    ghck
    "az összes magyar gyereknek pont van érzéke a magyarhoz"
    Az Indexet olvasgatva nem egészen ez látszik. Vagy gondolod, oda nem magyarok írnak?

  • 2016.12.08 17:15:02cardiobascuralis 2

    Dorinda41
    "Mindenféle könyv és módszertan nélkül is meg lehet egy nyelvet tanulni simán hallás után."

    Kamu.

    De ha gondolod, nézd a kínai tévét, hogy egy év alatt mennyit tanulsz meg kínaiul.
    Könyvet, tanárt, külső segítséget, szótárt nem használhatsz.

  • 2016.12.08 17:37:18cardiobascuralis 2

    Ja, akiknek pedig a diplomához/felvételihez kell egy középfok, tanuljon finnül.

    A legkönnyebb élő nyelv, a magyarhoz ráadásul közel is áll.
    Hogy aztán gyakorlati haszna mennyi lesz az életben, hacsak valaki nem Finnországban tervezi az életét, az más kérdés.

  • 2016.12.08 18:13:54Dr.Démonmac1

    A nyelvvizsga dolog nekem sem sikerült, de külföldön nem azon múlik szerencsére, hogy van -e az embernek papírja arról, hogy nem ment át a magyar - angolon.

  • 2016.12.08 21:49:02Csipyke

    @cardiobascuralis 2: Hát, valamiért itt Cüriccsben a németórán a spanyol és a portugál csaj igen megértették egymást.. Valamint mindketten az olaszokat, ilyenek.

  • 2016.12.08 22:24:16Gül baba turbója

    Csipyke:
    Persze, hiszen ott volt a közös nyelv, a német.

  • 2016.12.08 23:10:12Samuelsson

    Mikor hagyja már abba a magyar filmipar azt a bugyuta szokást, hogy a filmeket szinkronizálják?? Nem lenne ez egy fontos lépés a nyelvgyakorláshoz? Arról nem is beszélve, hogy milyen nevetséges is a szinkronizálás, amikor egy ismert külföldi szinész megszólal magyarúl, és amilyen határtalanúl eröltetett és természetellenes a hanghordozása! A "hangok" egyáltalán nem törekszenek a természtességre, csak felolvassák a szöveget. Hogy a felíratos filmeket nehezebb lenni követni a közönségnek? Miért lenne ez probléma éppen a magyar nézöknek és mért nem gond ez máshol, ahol nem szinkronizálnak. Pedig ök vannak többségben, nagyon kevés ország ahol szokás a szinkronizálás. Ez csak hozzászokás kérdése, mi éppúgy bele tudnánk szokni mint más nemzetek.

  • 2016.12.09 01:00:07Gül baba turbója

    Samuelsson:
    Mikor hagyja már abba a sok idióta barom azt a fasz szokást, hogy meg akarja szüntetni a szinkront?
    Ha idegen nyelven akarsz filmet nézni, te ökör, ott az internet, olyan nyelvet választasz, amilyet csak akarsz.

    De ahogy látom, neked az anyanyelveddel is súlyos gondjaid vannak, pedig azon nézted a tévét.
    Akkor meg mi a lófaszt akarsz az idegen nyelvvel?

  • 2016.12.09 08:25:17R2D2 & C3PO

    Samuelson! Minden okos tv képes az eredeti hangon IS lejátszani a filmeket. Esetleg vegyél egyet, ennyit csak megér a nyelvtudás. ;)
    Ez szerintem mítosz. A kiejtéshez jó, de nincs akkora jelentősége az átlagembernél. Nyilván nekem is van olyan ismerősöm, aki ezzel fejlesztette fel egészen komolyra a tudását. De a párszázból csak ez az egy!

  • 2016.12.09 15:07:04Lobo Marunga

    Tökre nem értek a nyelvtanításhoz, de van némi saját tapasztalatom, Összesen 3 nyelvet tanultam eddig, egyiket se beszélem, az egyikből úgy-ahogy megértek ezt-azt. Mikor angolt tanultam, emlékszem, napokba telt, mire meg tudtam jegyezni a múlt idők elnevezését. Csak az elnevezését, hogy melyik mire jó, hogy képződik, arról még semmit... Nem egyszer látom, hogy a gyerek idegen nyelvű grammatikai fogalmakkal dobálózik, mert ez van a nyelvórán. Persze a magyarórán is, köszönhetően a "szeretemazirodalmatezértlettemmagyartanár" típusú magyartanároknak, akik szerint a nyelvtan értelmetlen definíciók magolását jelenti. A kettő még összhangban sincs, idegen nyelvből már alsóban találkoznak olyan grammatikai fogalmakkal (idegen grammatikai szaknyelven!), amikkel magyarból még csak évek múlva fognak. Ez így esélytelen. Gyakorlatilag nem nyelvet tanítunk, hanem idegen nyelven grammatikát. Ami hiányzik: Figyelj, Sanyika, ha te azt mondod, hogy ..., akkor a német ezt így mondja: ... És tök mindegy, hogy ez most milyen nyelvtani szabály szerint történt... De csak ötletelek, a tutit nem én fogom megmondani...

  • 2016.12.09 21:23:43Csipyke

    @Gül baba turbója: a saját nyelvükön tolták, ( mellé egyik sem tudott annyira németül...)

  • 2016.12.10 05:14:50tobias2

    Ahh, itt mindenki angollal, némettel akar villogni? Ki fogja megtanulni a kínait, arabot, netán thait? สวัสดีครับ.

  • 2016.12.10 15:06:27akakukk

    Szerintem se kell a szinkron. Es nem minden csatornan allithato.

  • 2016.12.10 15:08:03Gül baba turbója

    Csipyke:
    Hát én tanultam mindhárom említett nyelvet, annyira azért kurvára nem hasonlít, bár egy anyanyelvi biztosan többet ért belőle, mint aki csak tanulta.
    De vannak szavak, amik teljesen mást jelentenek, pl. a burro az olaszban vaj, a spanyolban szamár, a donde a spanyolban hol, a portugálban honnan, a sor hosszan folytatható, ráadásul egy csomó dologra más szót használnak, meg egy csomó szó jelentésváltozáson ment át (pl. a tenere az olaszban tart (majdnem a magyar tart öszes jelentésével, fog, valahova tart, valaminek tart stb.), míg a tener a spanyolban a birtokolni ige, stb., stb. Olyanok meg, mint mondjuk a beszél ige az olaszban parlare, a spanyolban hablar, a portugálban falar, annyira azért nem hasonlítanak (a ragozott változatok meg pláne nem, mert a ragozási sorok eléggé eltérőek).

    Szóval inkább azt mondanám, van, amit megértenek.

  • 2016.12.10 15:09:29Gül baba turbója

    tobias2:
    "Ki fogja megtanulni a kínait, arabot, netán thait?"
    Ezeknek mind Európában, mind a világ minden részén igen nagy haszna van, hiszen annyian beszélik mindenfelé...
    Ja, nem.

  • 2016.12.10 15:12:12bejelent

    Jó kérdéseket feszeget a cikk, de azért néhány dolgot pontosítani kell.
    Nem csak hatékonysági, hanem eredményességi gond is van. A rengeteg idegennyelv-tanulásra fordított óra nagy része csak időpocsékolás, mert nem lesz meg az eredmény. Így volt ez régen is, így van ma is, igazából azért nem csak mai eredetű a probléma.
    Ennek sok oka van, nem lehet csak a tanárokra hárítani a felelősséget.

    1. Az oktatásirányítás hivatalnokjellegű, most éppen az erősen központosított tantervekkel, meg utasításokkal operál, ahelyett, hogy a megfelelő támogató, fejlődést, alkotást segítő munkakörnyezetet biztosítaná.

    2. Az egyetemi tanárképzések finoman szólva "vegyes minőségűek". Vannak kivételek, de sok helyen nagyon magas az elméleti műkritikus, irodalmár, akadémikus képzésben szükséges elméleti tárgyak aránya, a gyakorlati oktatási tárgyak helyett. A gyakorlati tanításhoz ezeknek alig van közük, míg a tényleg szükséges tárgyak aránya alacsony. Szegény tanárképzésbe járók idejének nagy része időpocsékolás. Nem véletlen, hogy a legjobb magyar egyetemek is alig férnek rá a világ egyetemeinek 600-as listájára.

    3. Az iskolai vezetést agyonnyomja a felső szint bürokratikus súlya, alig marad erő, idő a tényleg szükséges helyi szakmai munkával való foglalkozásra, annak fejlesztésére.

    4. Valóban szükség lenne a tanári munka javítására is, de a tanárok örülnek, hogy túlélik a napokat, a tanításon kívül rengeteg egyéb – valójában nem tanári – munkájuk van, nem jut idő, erő munkájuk, önmaguk fejlesztésére.

    Összegezve: a tanítási rendszer sok eleme erősen javítandó, ehhez mindhez hozzá kéne nyúlni és ténylegesen meg kéne javítani, ami láthatóan – főleg az 1. és 2. pont – bizony elég nehéz dió.

  • 2016.12.10 18:58:02katmanocs

    A gyerekemet mikor választani lehetett másodikban azt mondták ne adjam angol tagozatra mert nem fog tudni megtanulni soha egy lemaradása miatt. Ragaszkodtam hozzá. Ötödikben azt mondták tehetséges. Hatodikban elvittem másik suliba ahol már nem volt ehti 5 angol óra, magatartás problémák voltak vele a 3 órán is, szét unta magát. Eltört a keze, elvittem az edzések helyett magán angolra és kértem felmentést a tanártól az órákra. ("egyéni tanrend" - én küldtem feladatokat, jó fej volt hogy belement) A gyerekem 14 évesen letette az írásbelit 79%-ra, a szóbelit 92%-ra. Kiderült hogy a youtube-ról tanult meg így, folyamatosan angolul nézi a sorozatokat, videokat.. fogalmam sem volt róla hogy így beszél, a különtanár jelezte hogy próbáljuk meg a nyelvvizsgát. Most próbálkozunk a kéttannyelvűbe - de amit kéttannyelvűnek mondanak ott csak pár tárgy van két tannyelven, nagyon kevés suli van ahol tényleg angolul tanulnak mindent, ez amit mi kinéztünk pl alapítványi és durván fizetős.. az államikban nem tudnak mit kezdeni azzal hogy a 14 évesnek C típusú középfokúja van, mindenhol erőltetik a 0. évfolyamot, de minek?!

  • 2016.12.10 19:18:02Lacee83

    Az iskolai nyelvoktatás nem a nyelvvizsgára készít fel. Eltérő képességű tanulók vannak egy csoportban és szerintem így nem is várható el az a szint ami oda kell csak külön órákkal.
    A diákok nagy része érdektelen a nyelvtanulás iránt, eddig nem is volt motiváció hiszen ráért megcsinálni a főiskola egyetem végéig.
    A nyelvvizsga sok esetben nem jelent használható nyelvtudást. Beszéltem olyanokkal akik nyelvvizsgát szereztek 8-10éve és külföldön maximum köszönni tudnak. Miért is kell erőltetni? Aki szükségét érzi tanulja meg és biztosan sokra megy vele a munkában és az életben. De a nyelvvizsga csak egy papír az adott időpontban teljesített tudásról és ez gyakorlás nélkül elsorvad...utána maximum jól hangzik hogy milyen sok magyar fiatal rendelkezik vele.
    Osztom "Anak" hozzászólását. én is hasonló cipőben jártam csak engem oroszra küldtek. Angolt önszántamból tanultam bár nem lett nyelvvizsgám eladni már nem tudnának. A tanuláshoz sokat segített a számítógép (játékokhoz szavak szótárazása) vagyis a motiváció hogy ha nem tudom mi van leírva bizony elakadok a játékban.

  • 2016.12.10 20:36:56Je ne suis pas Charlie Hebdo!

    A lányom negyedéves német-történelem szakos osztatlan tanárképzésben. Pontosabban csak lenne negyedéves, mert harmadév után passzivált, emésztjük a jövővel kapcsolatos gondolatainkat, elképzeléseinket.
    Lényegében történészt, nyelvészt képeznek, ami mellé elméleti pedagógiát tanulnak. Ilyen rendszerű, teljesen kaotikus képzés mellett nem lesz nyelvtanár, ez már most látszik. Nem lehet három bölcsész szak tananyagából összegyúrva tanárt csinálni. A három szak tárgyainak felvétele és összeszervezése minden szemeszteren hetekig tart, a követelmények nem egyértelműek, az egész napos elfoglaltság és üresjáratban töltött órák, félórák mellett szinte nincs is idő tanulni. Ez szerencsére nem nagy gond, mert erősebb gimnázium szintjén folyik az oktatás, nehézséget csak az okoz, hogy a tanárok által megadott tankönyveket a város különböző pontjain fellelhető könyvtárakból összevadássza és az előírt, néhány lap terjedelmű szöveget fotózza.
    Szánalom a tanárképzés. A lányom igazán a pedagógia szaktárgyakat szereti. Nyelvoktatás módszertan…. Ugyan már! Eddig nem is hallott róla. (Történelemoktatás módszertanról sem.)

  • 2016.12.10 20:58:52Je ne suis pas Charlie Hebdo!

    Az iskolai nyelvoktatás valóban nem a nyelvvizsgára készít fel, hanem a felsőfokú nyelvi továbbképzés elméleti alapjait adja meg. Ugyanúgy, mint minden más tantárgy. A tanárok pedig ugyanolyan lelketlen, poroszos módszerrel oktatják a nyelvet is, mint minden más tantárgyat. A magam részéről a magántanulói rendszerben látom a kiutat. 6-8 szülő kellő összefogással és saját munkával biztosítani tudja a gyereke számára a közös házitanítót, majd magántanárt, internetes oktatási lehetőséget. Akinek erre nem képesek a szülei, az megy az állami mocsokba és buta marad. Ez van.

  • 2016.12.10 21:27:09Je ne suis pas Charlie Hebdo!

    Szerintem legalább 14 éves korig kiscsoportos otthon tanulással kell megoldani a gyerekek képzését. Délelőtt iskolai képzéshez hasonlóan, délután zene, sport, művészet, kreatív program, nyelv, múzeum, könyvtár, olvasás, filmnézés, technika, stb. érdeklődési kör szerint, lényegében szülők által irányított szabadidős tevékenységként. Az iskolában kényszerből tárolt, motiválatlan gyerekektől és enervált tanároktól jó távol kell nevelni a jövő hasznos polgárait.

  • 2016.12.11 08:27:55fénycsepp

    Jo megoldás lenne egy minimál nyelvvizsga: a nebuló társalogjon egy hétköznapi témáról es írjon egy problémamegoldó e-mailt. Mondjuk ehhez először meg kell tanulni írni magyarul, ami rengeteg embernek még mindig nem megy. A nyelvvizsga időpontja meg egyetem alatt, nem előbb lenne kötelező. Talan a minisztériumban senkinek sem tűnt fel, hogy a közepesen tanulok nem járnak lelkesen nyelvvizsgára? Vajon miért nem?

  • 2016.12.11 17:58:55cardiobascuralis 2

    fénycsepp:
    Én az egyetemi diplomát is maximum házi szakmai nyelvvizsgához kötném csak (bár valójában leginkább semmilyenhez: akinek szüksége lesz rá, majd megtanul, több olyat ismerek, akinek a diplomához megvan a nyelvvizsgája, csak mivel az német vagy olasz, a szakmában nem sok hasznát veszi, és saját akaratából megtanult angolul is valamivel középfok feletti szinten, hogy tudjon szakirodalmat olvasni).
    Tök fölösleges egy gépészmérnöknek a méhek nemi életéről folyamatosan beszélni tudni, ahogy egy állattenyésztőnek sem igazán lényeges, hogy angolul (vagy akár magyarul) tudjon beszélni a lézergiroszkóp felépítéséről és működéséről.

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta