A mai szülő a lovaskocsis, aki szörnyülködve ugrott el a rettenetes, pöfögő és harminccal száguldó masina elől, és a világ pusztulását vizionálta.
Az internet veszélyeiről már sokan és sokfélét írtak, mi is, és lassan ez az egész téma előlép valamiféle elkerülhetetlen főmumussá. Mert a gyerek netezik, amint eszközt kap a kezébe, és igaza van. A szülők meg közben frászt kapnak, hogy vajon milyen káros tartalomba fog belefutni az ártatlan, vagy mi hülyeséget fog csinálni online, amit örök életre ki fog dobni a Google kereső. A pánikolás, a károgás és a sápítozás már elég jól megy, de arra még nagyon kevés konkrét infót találtunk, hogy mit tehet a szülő, hogy felkészítse a gyerekét, és megvédje az online bajoktól.
A Word Economic Forum összeszedte, hogy mi az a nyolc képesség, amit a gyereknek magáévá kell tennie a szülők segítségével ahhoz, hogy ne teljesen fogalmatlanul lépjen be a végtelen digitális univerzumba. Kicsit ugyan összetettebb, mintha a bölcsek kövét kínálnák tálcán, de végeredményben mégiscsak tök egyszerű dolgok ezek, amik a normális emberi együttélés szabályain alapulnak. Ehhez először három dolgot kell tisztán látni.
A valódi és a digitális világ összeolvad
A technológia egyre nagyobb hatást gyakorol a társadalomra és gazdaságra, az információelérés sebessége és jelentősége pedig exponenciálisan növekszik. A szakértők szerint a világ népességének 90 százaléka 10 éven belül internethasználó lesz, és ezzel a digitális és a való világ egyszerűen össze fog olvadni.
Ami egyrészt sok izgalmas lehetőségeket rejt magában, másrészt viszont számtalan bizonytalanságot. Ennek a dinamikus változásnak pedig a gyerekek állnak a középpontjában.
A valódi világban fogjuk a kezüket, megtanítjuk nekik, hogyan kell átmenni az úttesten, emberekkel kapcsolatot teremteni, vagy az elektromos húsdarálót használni. Az internet világában viszont ez már nem olyan magától értetődő. Először is húsdarálóval akkor fog találkozni, ha odahozzuk neki, úttesttel meg akkor, ha vele vagyunk, vagy ha elengedjük őt, mert tudjuk, hogy már képes biztonságosan átkelni rajta, szóval valamiféle kontrollja azért mégiscsak van a szülőnek, hogy a tárgyi világban mivel kerülhet kapcsolatba a gyerek. Vagy legalább is van saját, több évtizedes tapasztalatunk a világ működéséről és a veszélyeiről, ismerjük azt.
Tényleg a fél életüket képernyők előtt töltik
A digitális technikát és a médiát viszont egyre fiatalabb korban kezdik el használni a gyerekek, és egyre több időt töltenek ezekkel – átlagosan 7 órát (kamaszkorban akár 9 órát) is egy nap. Ebben persze már benne van a televízió, a számítógép, a telefon és más digitális eszközök. Ez pedig több idő, mint amennyit a gyerekek az iskolában, vagy a szüleivel tölt. Na, jó, Magyarországon nem, mert itt 8 órát van a gyerek iskolában, de ez a lényegen nem változtat.
A különféle monitorok előtt töltött idő, a digitális tartalom, és azok az emberek, akikkel találkoznak az online életükben, óriási hatással vannak a gyerekek fejlődésére, egészségére és jóllétére.
Ez már a Matrix
A digitális világ egy teljességgel áttekinthetetlen és megismerhetetlen kiterjedésű dolog, ami a sok jó, hasznos és érdekes dolog mellett egy csomó kockázatot, veszélyt is magában hordoz a gyerekek számára, mint például az internetes zaklatás, a techfüggőség, az obszcén és erőszakos tartalom, a szélsőséges eszmék, vagy egyszerűen hogy átverik, vagy ellopják az adatait.
Emellett az a természete, hogy állandóan változik és fejlődik, mindig jóval előrébb jár, mint azok, akik hatékonyan védeni szeretnék a gyerekeket a károktól.
(Most ebben a pillanatban elkezdem magam úgy érezni, mint száz évvel ezelőtt az a lovaskocsis, aki szörnyülködve ugrott el a rettenetes, pöfögő és harminccal száguldó masina, az autómobil elől, és a világ, de legalább is az emberiség kipusztulását vizionálta arra az esetre, ha ezek elterjednének: mind itt fognak meghalni az utakon. Mind.) Azonban van még tovább is.
Mert ott van még a digitális szakadék a szülők, és a gyerekek generációja között. A kölykök nyilván egészen másképp használják a telefonjukat/tabletjüket, mint a felnőttek, mivel másra kíváncsiak, több idejük van, és eleve másképp gondolkoznak, vagyis ez természetes.
Viszont ugyanez a szakadék teszi nehézzé a szülők és tanárok dolgát, hogy teljes mértékben megértsék azokat a veszélyeket és fenyegetéseket, amelyekkel a gyerekeknek kell szembenézniük. Aminek következtében a felnőttek tanácstalannak érzik magukat, mit is mondhatnának, hogyan használja a gyerek biztonságosan és felelősséggel a digitális technológiát.
Elérkeztünk a lényeghez
A hosszú bevezető duma után pedig lássuk, mit tanácsol a Wold Economyc Forum, hogyan tudjuk mi, felnőttek, tanárok, vezetők felkészíteni a gyerekünket a digitális korra, milyen képességekkel kell őket felszerelnünk, hogy többé-kevésbé biztonságban tudhassuk őket az online világban.
A digitális intelligencia olyan társadalmi, érzelmi és szellemi képességekből áll, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy szembenézzen a kihívásokkal, és megfelelő módon tudja alkalmazni digitális élettel összefüggő dolgokat. Ez így még elég homályos, de mindjárt kifejtik.
Ezek a képességek általában nyolc egymással keresztül-kasul összefüggő területből állnak, illetve ezeken tudnak múlni:
1. Digitális személyiség: Képesség arra, hogy létrehozza és megfelelően kezelje az online identitását és jó hírnevét. Ez magában foglalja az online személyiségtudatot, és az internetes jelenlét rövid és hosszú távú hatásainak a kezelését. Alapból: nicknév alatt is úgy kell viselkedni, hogy névvel, arccal is vállalható legyen, amit tesz. Vagyis a trollkodás és a bunkón odavetett kommentek ezen messze kívül esnek.
2. Digitális használat: Képesség arra, hogy valaki használni tudja a digitális eszközöket és a médiát, beleértve a kontrollt afelett, hogy megmaradjon az egészséges egyensúlyt az online és az offline élete között.
3. Digitális biztonság: Annak a képessége, hogy kezelje az online jelenléttel kapcsolatos veszélyeket, például a zaklatást, radikalizálódást, de ide tartozik a problémás (obszcén, erőszakos) tartalmak elkerülése, és a kockázatok mérséklése.
4. Digitális érzelmi intelligencia: Képesség az együttérzésre, illetve arra, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki másokkal online.
5. Digitális kommunikáció: Képesség a másokkal való kommunikációra és együttműködésre a digitális technológia használatával.
6. Digitális írástudás: Képesség arra, hogy megtaláljon, értékeljen, használjon, megosszon és létrehozzon tartalmakat az interneten.
7. Digitális jogok: Képesség arra, hogy megértse és betartsa az emberi és jogi szabályokat, ideértve az adatvédelmet, a szellemi javakat, a szólásszabadságot és a gyűlöletbeszédtől való tartózkodást.
8. Emberi alapértékek. Természetesen mindezek a képességek olyan emberi alapértékekben gyökereznek, mint az empátia, a tisztelet és az elővigyázatosság, és ha ezek megvannak, már nem olyan nehéz okosan és felelősséggel használni a technológiát. És valóban, az emberi értékeken alapuló helyes online jelenlét alapvető a gyerekeinknek, hogy valóban ők használják a technológiát, és ne a technológia használja őket.
