Érdekes kutatások arról, hogyan hat a telefonozás az emlékezetre, a kedélyállapotunkra, és pontosan miért is képes úgy hatni, ahogy.
Ha van okostelefonunk, vagy legalább láttunk már okostelefonozó személyt, akkor tudjuk, hogy a kütyü használata általában egy jellegzetes testtartással jár. Az ember lehajtja a fejét, picit előrehajol és enyhén görnyeszti a vállait. A testtartás annyira tipikus, hogy ha telefon nélkül, csak simán a tenyerünket maguk elé tartva eljátsszuk, biztos, hogy minden külső szemlélő rá fog jönni, mit akarunk mutatni.
Természetesen ez egy teljesen egészségtelen testtartás, egy idő után beállnak a nyak- és vállizmaink, aztán öregkorunkra járhatunk a gyógytornászhoz meg a gyógyfürdőbe. A fizioterapeutáknak már külön szavuk is van a dologra, iHunchnak (kb: iGörnyedés), text neck-nek (kb. sms-nyak) is hívják, Amy Cuddy harvardi professzor pedig iPosture-nek (kb: i-tartás) nevezi.
A szomorú testtartás pedig szomorúságot okoz
Közismert, hogy az egyes érzelmi állapotokhoz tipikus mimika és gesztusok tartoznak: ha jó kedvünk van, felemelt fejjel mosolygunk, ha szomorúak vagyunk, akkor meg összegörnyedten sírunk. Az sem teljesen mai felismerés, hogy mindez egy kicsit visszafelé is működik: egy klasszikus pszichológiai kísérletben például vicces filmet nézettek a résztvevőkkel, miközben a csoport egy része keresztben egy ceruzát tartott a foga között. A ceruza tartása mosolyhoz hasonló pozícióba rendezte a száj körüli mimikai izmaikat (vagyis csak félmosolyba, teljes mosolyhoz a szem körüli izmok is kellenek). Még ez is elég volt ahhoz, hogy a ceruzás, műmosolygó csoport utólag viccesebbnek ítélje meg a filmet, mint a ceruzamentes.
A jelenséget tapasztalati úton a színészetben is használják időnként: a megfelelő testtartás ugyanis segítheti a színészt a színpadra lépés előtt a megfelelő hangulatba kerülni. Vagyis, ha a színész épp egy tragikus szerepet játszik, de épp nagyon feldobva érkezik a munkába (mert megkérték a kezét vagy nyert a fociválogatott), akkor segít az „elszomorodásban”, ha egy pár percig összegörnyedten, lehajtott fejjel üldögél. A mimika és a testtartás ugyanis segít előhozni a hozzájuk tartozó hangulatot, érzelmet.
Önbizalomhiány, stresszérzékenység
Egy tavalyi kutatás során a részvevőket két csoportra osztva arra kérték őket, hogy üljenek összegörnyedten vagy épp egyenes tartással. Ezután egy színlelt állásinterjún kellett részt venniük (a Trier Szociális Stressz Teszten, amit a pszichológusok sok éve használnak, ha kísérleti körülmények között embereket kívánnak stresszelni).
A görnyedten ülő csoport sokkal jobban kikészült a stressz-teszten: kevésbé érezték magukat magabiztosnak, jobban szorongtak és rosszabb volt a hangulatuk a feladat során. Amikor a válaszaikat nyelvi szempontból elemezték, kiderült, hogy sokkal több negatív kifejezést használtak azokhoz képest, akik előtte „rendesen” ültek.
Memória, önérvényesítő képesség
A görnyedés a kutatások szerint a memóriánkat is torzíthatja. Egy néhány évvel ezelőtti kísérletben depressziós betegeket ültettek görnyedt vagy egyenes testtartásokba és így kellett szólistákat tanulniuk. A listán negatív és pozitív jelentésű szavak is voltak. Az utólagos visszakérdezésnél kiderült, hogy a görnyedtek sokkal több negatív szóra emlékeztek, mint pozitívra. Vagyis elképzelhető, hogy több rossz hírre fogunk emlékezni, ha telefonról olvassuk az internetet.
Amy Cuddy és kollégái a kütyük önérvényesítő képességünkre gyakorolt hatására voltak kíváncsiak, ráadásul azt is megnézték, önmagában a monitor, vagy pedig tényleg a testtartás felelős a hatásért. Ehhez négyféle eszközt adtak a résztvevőiknek: vagy egy okostelefont, vagy tabletet, vagy laptopot, vagy asztali gépet. ezen kellett feladatokat megoldaniuk, de amikor végeztek a feladattal, nem jött szólt nekik senki, hogy felállhatnak és elmehetnek: a kísérletvezetők épp arra voltak kíváncsiak, hogy a tesztalany mennyi idő után „szedi össze a bátorságát” és szól a kísérletvezetőnek, hogy akkor most már menne.
Az eszköz mérete pont fordítottan aránylott az eltelt idővel: vagyis az asztali gépnél ülők viszonylag hamar felemelték a hangjukat, a telefonosok meg sokáig vártak, mire meg mertek szólalni. A szakemberek szerint mindez arra vezethető vissza, hogy a görnyedt testtartás az önbizalmunkat, így az önérvényesítő képességünket is rontja. Talán nem véletlenül mondjuk azt magyarul a jó önérvényesítőre, hogy „kiáll” magáért.
A szakemberek szerint annál görnyedtebb a testtartásunk, minél kisebb az eszközünk. Vagyis a legdepressziósabbak az okostelefonozástól leszünk – akkor már egy laptop is sokkal jobb, az asztali gép meg egyenesen szuper. Persze a legjobb, ha az összes helyett inkább sportolunk a természetben. De legalább néha nézzünk fel, egyenesedjünk ki és nyújtózzunk...
