SZÜLŐSÉG

A felvételi egy szűrő, persze, hogy nehéz!

2016. február 3., szerda 10:52

A középiskolákba felvételiző gyerekek a napokban megtudhatták, hogy hány pontot sikerült összegyűjteniük az írásbeli vizsgán. A fél ország attól zengett, hogy idén különösen nehéz volt a matek felvételi, 45 perc alatt 34 feladatot kellett a gyerekeknek megoldani, mi azonban nem az emiatt háborgók sorába fogunk beállni, hanem megpróbáljuk megkeresni az indokokat, miért kell ez. Persze nem könnyű érzelemmentesen foglalkozni a kérdéssel, ha az ember gyerekének a jövője múlik a felvételi sikerén, viszont mégis vannak más megfontolandó szempontok is, mutatjuk.

Körbetelefonáltunk jó pár gimnáziumot, próbáltunk úgy válogatni, hogy mindenféle legyen köztük: olyan, ahol csak négyosztályos képzés van, és olyanok is, ahol hat- vagy nyolcosztályos is. Hívtunk vidéki, nagyvárosi, egyetemi gyakorló és alternatív gimnáziumokat is, menőket és átlagosokat egyaránt. Volt, ahol készségesen segítettek, volt, ahol már a weblapon is megtaláltunk egy csomó információt, és volt, ahol nem szerettek volna beszélni velünk. Meg olyan is volt, ahol azt kérte az egyébként rendkívül készséges  igazgató, hogy ne írjam le a nevét, mert a KLIK engedélye nélkül nem nyilatkozhat, majd beszélgettünk egy jó fél órát. 

Próbáltuk először a különböző iskolákban megszerzett átlag felvételi pontszámok felől megközelíteni a kérdést. Az összehasonlítást kissé nehezíti, hogy idei, országos adatok még nem állnak rendelkezésre, az Oktatási Hivatal majd csak február második hetében tud ilyeneket mondani.

shutterstock 142225327

A gimnáziumi írásbeli vizsga úgy néz ki, hogy a gyerekek magyarból és matekból írnak felvételit, a maximális megszerezhető pontszám 50-50 pont. Nyilván mást írnak a negyedikesek, mást a hatodikosok és másik feladatsort kell megoldaniuk a nyolcadik osztályos felvételizőknek.

Tavaly a 8. évfolyamosok matekból 23 pontot szereztek meg országos átlagban, magyarból 29,7-et. Tavalyelőtt (2014-ben) ugyanebben a sorrendben 20,7 és 33,3 pontot értek el a felvételizők átlagosan.

A hatodikosok matekból tavaly átlagosan 23,3 pontos dolgozatokat írtak, magyarból 31,6-ot, 2014-ben pedig a matek 25,9, a magyar pedig 28,9 pontosra sikerült országos átlagban.

Idei felvételi eredmények, nyolcosztályosba jelentkezők (10 évesek)
 Iskola neve Matek, átlagpontszám Magyar, átlagpontszám Összesen
ELTE Radnóti Miklós gyakorló  32,2 31,6 63,8
Babits Mihály Gimnázium (Budapest)  29  30 59 
Vidéki gimnázium 25,3 28,7 54

Mivel idei országos adatok még nincsenek, megnéztünk pár gimnáziumot, hogy náluk mi a helyzet.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban felvételiző nyolcadikosok átlag 24 pontot szedtek össze matekból, ami kicsivel jobb, mint a tavalyi országos átlag, magyarból pedig 32,5-öt (ez pedig sokkal jobb lett). A hatodikosok pedig matekból 23,3 pontot (pont a tavalyi átlag), magyarból 32,8-et gyűjtöttek (kicsit kevesebbet a tavalyi átlagnál). Vagyis matekból idén 4-5 ponttal gyűjtöttek kevesebbet az AKG-ben felvételizők, mint tavaly. 

Idei felvételi eredmények, hatoszályosba jelentkezők (12 évesek)
Iskola neve Matek, átlagpontszám Magyar, átlagpontszám Összesen
Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) 23,3 pont 32,8 56,1
ELTE Radnóti Miklós gyakorló 25,8 34,2 60
Szerb Antal 21,23 30,7 51,93

Az Apáczai gyakorló gimnáziumban felvételiző nyolcadikosok matekból 31,75 pontot értek el átlagosan, ami majdnem nyolc ponttal több a tavalyi országos átlagnál, magyarból 39,3-at, a hatodik évfolyamosok matekból 26 pontot gyűjtöttek átlagosan, magyarból pedig 34,4-et - mindkettő jobb a tavalyi országos átlagnál.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában is jóval a tavalyi országos átlag fölött sikerültek a felvételik, jé. Itt a nyolcosztályos gimibe jelentkezők (tehát a negyedikesek) matekból átlagosan 32,2 pontot írtak, magyarból 31,6 pontot. A hatosztályosba jelentkezők átlaga idén matekból 25,8 pont volt, magyarból pedig 34,2 pont.

GettyImages-465748918
Fotó: Matt Cardy

Megkérdeztük egy vidéki város (nem megyeszékhely) gimnáziumát is. A nyolcadikosok magyarból átlagosan 29,9 pontot értek el, ami jobb, mint a tavalyi átlag, matekból viszont csak 19,9-et, ami négy ponttal gyengébb annál.

Ugyanebben a gimnáziumban nyolcosztályos képzés is van, vagyis a 10-11 évesek is komoly felvételit kellett, hogy írjanak. Az ők matekból átlagosan 25,3 pontot, magyarból pedig 28,7-et értek el, mindkét eredmény jócskán elmarad a korosztály tavalyi országos átlagától (32, ill. 37,6 pont volt). Összehasonlítottuk a gimnáziumba felvételizők idei átlagpontszámait a tavalyiakkal: idén mindkét korosztály körülbelül hat ponttal kevesebbet tudott szerezni a matekfelvételin.  

Idei felvételi eredmények, kilencedikbe jelentkezők (14 évesek)
Iskola neve Matek, átlagpontszám Magyar, átlagpontszám Összesen
Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) 24 pont 32,5 56,5
Apáczai gyakorló gimnázium 31,75 39,3 71,05
Vidéki gimnázium 19,9 29,9 49,8

Ezekből a pontszámokból ráadásul még az adott iskolában is csak visszafogottan lehet következtetéseket levonni, hiszen az, hogy egy gyerek hol írta meg a felvételit, nem mutatja meg pontosan, hogy az adott iskolába hányan fognak jelentkezni.

A nehéz feladatsor széthúzza a mezőnyt

Nyilván az erős gimnáziumokba eleve biztosabb tudású gyerekek jelentkeznek elsősorban, ezért nem véletlen, hogy itt a felvételi eredmények is jobbak – vagyis ezekbe nehezebb bekerülni. A nem olyan erős gimnáziumokba meg könnyebb, jé. De nem csak ezért nincs értelme keseregni amiatt, hogy nehéz volt a matek. Hanem például azért sem, mert minden gyerek ugyanazt a feladatsort írta, így mindenkinek egyaránt nehéz volt – vélekedett az egyik iskolaigazgató. A betöltendő gimnáziumi helyek száma pedig attól még nem lesz kevesebb, hogy nehéz a feladatsor, attól még ugyanannyi gyereket fognak felvenni.

A felvételinél egyáltalán nem az objektív eredményeket kell nézni, hanem azt, hogy másokhoz viszonyítva hogy muzsikált a gyerek, tehát nem is a feladatsor nehézsége, hanem a mezőny határozza meg inkább, hogy sikerül-e bekerülni a vágyott iskolába. Ha az adott intézményben ugyanazt a nehéz feladatsort sokan írják meg viszonylag jól, akkor nehezebb lesz bekerülni, ha kevesebben, akkor könnyebb.

A felvételi vizsga szerepe, hogy széthúzza a mezőnyt, és meg lehessen húzni egy ponthatárt, ami fölött felvételt nyernek a gyerekek, alatta viszont nem. Ha túl sok jó eredmény születne, akkor végeredményben nem töltené be a szerepét a felvételi, vagyis nem működne szűrőként – magyarázta az egyik igazgató.

Persze egy jó tanuló gyereknek, aki hozzá van szokva, hogy mindig kilencven százalék fölötti dolgozatokat ír, nehéz lehet feldolgozni, hogy itt esetleg csak 61 százalékot ért el. Viszont lehet, hogy ez simán elég lesz a bekerüléshez.

Éppen ezért elég nagy felelőssége van a szülőnek, hogy mennyire stresszelteti rá a gyereket magára a vizsgára, és arra, hogy bejut-e a vágyott intézménybe, vagy csak egy másikba. Vagy, ha még kisebb, marad az általános iskolában, és akkor sem dől össze a világ. 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2016.02.03 14:06:26laci_52

    Hosszú évek óta készítek fel nyolcadikosokat matek felvételire és elmondhatom hogy az idei felvételi nem volt nehezebb az utóbbi évek átlagánál. Inkább az a probléma, hogy 45 perc kevés ennyi feladatra, sok tanítványom panaszkodott időhiányra, pedig mindenkit figyelmeztettem a helyes időbeosztásra: egyik feladatnál sem leragadni, ha nem megy kapásból, tovább kell lépni, majd a végén újra megpróbálni.

    Ennyi feladatra 60 percet kellene adni.

    A felkészüléshez pedig remek kiadványok állnak rendelkezésre elérhető áron és minden komolyabb könyvesboltban kaphatók.

  • 2016.02.03 15:25:43takysoft

    laci_52:

    Én is készítek fel diákokat, bár jellemzően inkább érettségire.

    Ebben a matektesztben 2 érdekesség volt.
    Az egyik, amit a cikk is említ, hogy a teszt nem összehasonlítható az érettségivel. Itt a legjobb X embert keresik. Nincsenek jegyek, és nem mérvadó, hogy hány pontod lett. Csak az mérvadó, hogy a többiekhez képest hogy teljesítesz. Ha nehéz is, mindenkinek egyaránt nehéz.
    Egy 50 pontos teszten az 25 pontos átlag egy felvételi teszten szerintem ideális.
    Azzal ellenben egyetértek, hogy ha valakiben benne is lett volna több, sokszor ez a kevés idő miatt nem jöhetett ki. Én 70-75 percet adtam volna erre a feladatsorra, hogy mindenkinek legyen ideje kihozni magából a legtöbbet. Persze az idő ergo a sebesség is egy faktor a felvételin....

  • 2016.02.03 15:26:01takysoft

    A másik érdekesség, és kicsit szokatlan dolog az amúgy elég könnyű érettségi feladatok mellett, hogy ez a teszt nem elsősorban tudásszintet mér. Sőt, kimondottan kevés konkrét ismeret kell hozzá. (talán max a háromszög területe volt ami fontos).
    Érettségin azt mérnek, mert az az az aspektus, amire a gyengébb képességű is könnyebben felkészül.

    Ebben a matektesztben logikai feladatok voltak. Amik elsősorban intelligencián alapszanak, ami pedig a IQ-mérők definíciója szerint 6-7 éves kor felé véglegesül.
    Szóval (kis túlzással, mert azért aki már oldott ilyen feladatokat élete során, annak egyszerűbb picit, de) kijelenthetjük, hogy ezek a feladatok ÉPPEN OLYAN nehezek egy 12 évesnek, mint 30 éves apukájának.

    A szülők meg azért szokták feltételezni, hogy egy hatodikostól nem nagyon kérdeznek olyat, ami nekik kihívást jelentene.
    Márpedig a logikai feladat nem ilyen. Az a szülőnek sem könnyebb. És ugyanígy nézve, a gyereknek sem nehezebb, mint a szülőnek.
    Vagyis nem sokkal... mert mint mondtam, azért az ember élete során - főleg ha reál pályán dolgozik - találkozik logikai feladatokkal, és lesznek eszközei ezek megoldására. Ilyen eszköz például a kétismeretlenes egyenletrendszer, amivel egy hatodikos még nem rendelkezik. De ezekhez a feladatokhoz nem is kellett, tegyük hozzá :D

  • 2016.02.03 15:56:59Felicitasz

    Ez egy nagyon korrekt, józan, normális összefoglaló, ezer köszönet érte, különös tekintettel az utolsó két bekezdésre.

  • 2016.02.03 17:01:38Nl.

    Több cikket olvastam a felvételikről, de itt a mi kis városunk Gimnáziumába nem kell írni felvételit. Csak az osztályzatokat nézik . Eddig úgy tudtam, hogy minden középfokú intézménybe van felvételi rendszer. Ezek szerint ezt az iskolák döntik el ?

  • 2016.02.03 20:47:51candusrocks

    Bullshit. 2010-ben voltam 8. osztályos, azóta leérettségiztem, idén segítettem felkészülni egyik ismerősünk fiának a felvételire, szóval tudom, hogy milyen feladatsorok voltak az elmúlt 7 évben, végigcsináltuk őket. Mi a vicces? Hogy anno 16 pontos matekot írtam, és most, X év középiskolai matektanulás után sem tudnám jobbra megcsinálni, mint 25, nagyon maximum 30 pont. Szóval nekem ne mondja senki azt, hogy nem nehezek ezek a feladatok, meghogy szelektálásra vannak kitalálva. 2012-ben könnyebb feladatokkal is tudtak szelektálni, nem?

    Bullshit 2, 2010-ben az országos matek átlag 13 pont volt, nem 30 valamennyi. Körbe lehet kérdezni ismerősök gyerekeiknél, akik anno írták, hogy milyen lett. Ez a táblázat tuti, hogy kamu .tudom, mert végigéltem.

  • 2016.02.03 22:25:59indapass

    Az utolsó bekezdés azért a 8. osztályosokra nem igaz. NEM mindegy, milyen környezetbe, társaságba kerül a gyerek, annak a vizsgának igenis van tétje.
    Mivel időnyomás alatt írják, a stressz adott. Tudjuk, hogy nem egyformán reagálunk rá, és ez is torzíthatja a teljesítményt.

    A helyzetre magára sem készítik föl pszichésen a gyereket (hogy nem baj, ha nem megy minden), másrészt egész más jellegű számonkérésekkel találkozik az iskolában. Ott egy témakörön belül kell részletesebben tudni dolgokat és kevés összefüggést kell fölismerni.

    Nem véletlenül virágoznak a felkészítő tanfolyamok. Aki rutint szerez az ilyen típusú feladatmegoldásban, az előnyből indul egy hasonló képességű és tudású, de rutintalan versenyzőhöz képest.

    Itt jön a képbe, hogy azonos képesség és motiváció esetén az kap több pontot, akinek olyan a háttere, hogy ezt a plusz készülést meg tudja finanszírozni vagy oldani házon belül.

  • 2016.02.04 09:37:51Hurrá Torpedó

    szerintem nem volt fair egy ilyen vizsga. pont azért, mert erősen logikára épített volt a feladatsor.
    az áltisiben meg pont nem azt osztályozzák az évek alatt. azaz hiába vagy végig kitűnő, ha a felvételi feladatsorra nem áll rá az agyad (vagy nem olyan gyorsan), akkor cseszheted.
    voltak olyan feladatok, amik 32 másodperc alatt megoldhatóak voltak, ha rájöttél hogy mi a trükkje. ha nem, akkor 5 percig is bámulhatod akkor sem fogja tudni megoldani.
    és mivel hol így, hol úgy tanítják a diákokat, lesznek, akik eleve hátrányosabb helyzetben vannak egy ilyen szituációban...

  • 2016.02.04 09:40:18Hurrá Torpedó

    bár lehet hogy inkább úgy kellene fogalmaznom, hogy a vizsga jó, csak a tanítás és az értékelési rendszer rossz. mert az lenne az ideális, ha ilyen feladatokra mindig minden gyereknek ráállna az agya...

  • 2016.02.04 11:02:01retinax

    Hurrá Torpedó: ez biztos azért van így, mert a gimik a jó agyú gyerekeket szeretnék felvenni, és nem a jó fenekűeket. Persze ez csalódás azoknak, akik azt hitték, ha mindent engedelmesen bemagolnak, nyert ügyük van.

  • 2016.02.04 11:36:10Amoxx

    Nem értek egyet a kedves szerzővel.
    Ha egy példasort szándékosan lehetetlen adott idő alatt elkészíteni, az stresszeli a gyereket. Kapkodni kezd, felületes lesz, megzavarodik, összeomlik, messze valódi tudása alatt teljesít.
    Ha a teszt készítői a valódi tudásra lettek volna kíváncsiak adtak volna rá elég időt. Nem hinném, hogy ilyen korban releváns mérőfok kell, hogy legyen a stressztűrés.
    Vagy ha mégis arra kíváncsi a kedves intézmény, hogy adott idő alatt ki tud több példát megcsinálni, mert az összeset nem lehetséges, akkor azt illene előre bejelenteni, mindjárt más eredmények lennének.
    Itt a gyerekeket csúnyán átbaszták, mert elhitették velük, hogy meg lehet csinálni azt amit eléjük raknak, nem pedig, hogy egy pszichológiai kísérlet részesei.

  • 2016.02.04 12:57:02Hurrá Torpedó

    @retinax: totálisan egyetértünk. viszont akkor ne jó fenekű gyerekeket neveljünk. márpedig ez folyik az iskolák nagy részében. és szerencsétlen gyerek honnan is tudná hogy lehet máshogy, ha őt nem úgy oktatják.
    másrészről hiába tudná, nem tehet semmit:
    -oda kell járnod isibe, ahova tartozol körzetileg (vannak kivételek, meg lehet lakcímcsalni is)
    -alkalmatlan pedagógustól csak a nyugdíj menti meg a gyerekeket
    (alkalmatlan pedagógiai rendszertől meg csak a forradalom fogja)

    szóval ebből következően kurva nagy lutri hogy fog sikerülni a felvételi. mert nem egyenlő esélyekkel indulnak a gyerekek az hétszentség. és nyilván a jó gimibe a jó képességűeket veszik fel. ha ilyen célom van, akkor viszont legyen lehetőségem jó ált isibe járatni a gyereket.

    harmadrészt, láttam jó gimit 5 év alatt lezülleszteni klik által. szóval jelenleg az egész közoktatás olyan lutri mint az állat. most egy isi jó, de 5 év múlva ha odajut a gyerekem, lehet hogy már semmit sem ér (eltávolított, áthelyezett tanárok, haverok felvétele, klik által felvett pedagógusok (szakmai szűrés nélkül természetesen), - mindegyikre láttam példát, és nem kellett messzire mennem)

    negyedrészt a felsőoktatás is úgy szar, ahogy van. ha a gyerekem kitalálja hogy okleveles vonatkerékpumpáló akar lenni, az állam meg 5 év múlva kitalálja, hogy nekünk olyan most nem kell, megvonjuk a szaktól az állami támogatást, akkor mit csinálok? vagy kiperkálom a tandíjat, vagy rábeszélem a gyereket, hogy ugyan évekig erre készültél, de nem baj legyél inkább hullámgerebléző a tiszán, mert most az az államilag finanszírozott képzés (=akciós). bizonytalan.

  • 2016.02.04 13:01:02Hurrá Torpedó

    szóval nagyon úgy néz ki, hogyha a gyerekemből értelmes, diplomás embert szeretnék faragni, akkor, már általános iskola mellet kiemelten foglalkoznom kell vele matekból/magyarból/egy idegen nyelvből.

    középiskola alatt ugyanezek durvábban, orientáció esetén második idegen nyelv, fizika stb hozzájöhet, támogatnom kell hogy 2 db középfokú nyelvizsgája legyen érettségiig.

    nem mellesleg óvodáskorától gyűjtögessek, mert évi 1,5 millió kell a felsőoktatásra legalább.

    és ebből csak az a biztos jó tudás, amiért fizetek. jó kilátások, nem mondom :)
    (nem mellesleg ugyanez az egészségügy. amikor magándokihoz megyek, minden flottul megy, nincs várakozás, pontos időpontra járás van, modern gépek, modern hozzáállás - csak számla nincs... ha állami orvoshoz megyek, csak toszkolódás van, hozzánemértés, késés, csúszás)

  • 2016.02.04 19:04:14retinax

    Hurrá Torpedó: ezzel nehéz lenne vitatkozni.

  • 2016.02.04 19:17:07jet set

    Korrekt cikk. Ez kellett volna a nagy felháborodás lecsillapítására.

  • 2016.02.06 23:52:14arod75

    A cikk is korrekt és Hurrá Torpedó is.
    További kérdések (főleg a kisebbek felvételijéhez):

    1. Nem lehetne, hogy legalább a legkisebbeknél nem teszik ennyire magasra a lécet? Csupa ügyes-okos kitűnő tanuló 10 évesről beszélünk, akiket ezek a kudarcok nagyon megviselnek. Attól még ki lehet választani a legjobbakat, nem hiszem, hogy túl sok gyerek ír egy iskolában 90 pontnál magasabbat.

    2. Nem egyenletesen fejlődik a gyerekek koncentrációs és szövegelemző készsége. Az iskolában pedig nagyon kevés összetettebb szöveges feladattal találkoznak. Így ezek a tesztek sem tudják a 10 évesekről előrevetíteni, hogy 12-14-16 évesen kik lesznek jó képességűek. Csak azt mutatják meg, melyikük fejlettebb adott pillanatban. És itt már elég nagy szerepe van annak, hogy hány évesen ment iskolába...

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta