SZÜLŐSÉG

Négy dolog, ami nem tudtunk a figyelemzavarról

2015. október 31., szombat 13:28

A hiperaktív figyelemzavar, közismert rövidítéssel ADHD viszonylag sok kisgyerek és kisgyerekes szülő életét képes megkeseríteni. A betegség gyakorisága évről évre nő, amely részben a fejlettebb diagnosztikának, részben pedig környezeti hatásoknak tudható be.

A probléma a kutatások kereszttüzében is áll, így egyre többet tudunk róla. Ha lemaradt volna a legújabb fejleményekről, összefoglaljuk, mi derült ki az ADHD-ról az utóbbi időben.

ADHD - attention deficit and hyperactivity disorder

Figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban (ADHD) szenvedő gyerekeknek problémát okoz az önfegyelem, a koncentráció fenntartása. Szétszórtak, ezért bár az intelligenciájuk nem különbözik a többi gyerekétől, tanulási nehézséggel bajlódnak. A betegség krónikus, az esetek 60 százalékában a tünetek intenzitása felnőttkorban sem csökken, ami döntően befolyásolhatja az érintettek életét és párkapcsolatát.

Négy újdonság, amelyet csak 2015 óta tudunk a hiperaktív figyelemzavarról.

shutterstock 304156559

1. A környezetszennyezés az egyik oka

A legújabb kutatások szerint erősen befolyásolja az ADHD előfordulási kockázatát az a tény, hogy mennyire van kitéve a magzat a környezetszennyezés hatásainak. Kiderült, hogy a fejlődési zavarok, mint amilyen az ADHD vagy az autizmus, nagyban függenek a környezetszennyező anyagok mennyiségétől. Különösen veszélyesek a PCB (poliklór-bifenil) vegyületek, amelyeket elektromos eszközökben, illetve hűtőfolyadéknak használtak, erősen környezetszennyezőek, de szerencsére ma már több országban betiltották alkalmazásukat.

Az autóforgalomból adódó légszennyezés szerepe is szóba került. Még nem teljesen világos, hogy pontosan melyek azok a szennyező anyagok, amelyek, ha magzatkorban találkozunk velük, károsítják az idegrendszer fejlődését – ez a téma további kutatásokat igényel. Az eddigi eredmények azonban felhívják a figyelmet a téma fontosságára, azaz arra, mekkora tétje van annak, tiszta-e a vizünk és a levegőnk.

2. Sokszor ki sem derül

Az ADHD diagnózisa gyakran felderítetlen marad, a gyerek a helyes diagnózis helyett a „problémás gyerek” kategóriába kerül, fejlesztés helyett pedig kettest kap magatartásból.

Arányaiban a városlakó, hiperaktív figyelemzavaros fiúk esetében ismerik fel a legkönnyebben a problémát. A figyelemzavarnak azonban létezik hiperaktivitással nem járó formája is: amikor a gyermek nem rohangál a tanórán, csak ül a padban, folyamatosan elkalandoznak a gondolatai, és képtelen pár percnél tovább a tanárra vagy adott feladatra figyelni. Ez a probléma ugyanúgy rontja a tanulási képességet és az életminőséget, csak nem olyan feltűnő.

Az ADHD felismerése természetesen könnyebb, ha az ember olyan helyen él – jellemzően nagyvárosban – ahol diagnosztikai centrumokban dolgozó és a témára specializált szakemberek érhetők el, és ahol mindezt téríti a társadalombiztosító. A biztosító nélküli, a szegényebb sorban vagy elzártabb helyeken élő gyerekek esetében gyakran nem derül ki a probléma.

3. Gyakran társul más bajokkal

Egy idei kutatás szerint az ADHD-s gyerekek körében 12-szer gyakoribb az evészavar, ráadásul más pszichiátriai zavarok és még a korai halálozás is gyakoribb körükben. A szakemberek szerint az gyakran annak köszönhető, hogy az ADHD-s gyerekek (és felnőttek) impulzívabbak, azaz hajlamosabbak pillanatnyi sugallatoknak engedelmeskedni, és nem mérlegelni hosszasan a tetteik esetleges következményeit.

Azaz hajlamosabbak például pillanatnyi vágyaiknak engedelmeskedve betolni egy csokitortát, majd utólag bűntudatot érezni miatta, de az újdonságkeresés és a kockázatkereső viselkedés is gyakoribb körükben. Ez utóbbi miatt például nagyobb eséllyel eshetnek balesetek áldozatául. Ha pedig az ADHD depresszióval társul, az önsértő cselekedetekre is nagyobb az esély.

shutterstock 82937980

4. Továbbra is nehéz megmérni

Az ADHD diagnosztizálására ezidáig nem voltak sem laborvizsgálatok, sem egyéb, eszközös vizsgálatok: a diagnózis a tüneteken és neuropszichológiai teszteken alapult. Nemrég derült ki, hogy az EEG (agyhullámokat mérő készülék) használata segítheti a diagnózist. Az USÁ-ban hivatalosan is elfogadták az EEG-alapú diagnosztikus eszközt az ADHD vizsgálatában.

A szakemberek szerint azonban ezzel nagyon óvatosan kell bánni: sem az EEG, sem más nem tudja nekünk teljes biztonsággal megmondani, ki ADHD-s és ki nem az. Ezért sokkal hatékonyabb és ésszerűbb, ha a diagnózis a tüneteken és a figyelmet mérő pszichológiai teszteken alapul. A tüneteket természetesen alaposan kell elemezni, hiszen számtalan dolog miatt lehet egy gyerek nyughatatlan vagy épp álmodozó, és ezek közül nem mindenki ADHD-s.

Az EEG-eredmények talán valamennyit segíthetnek, de a szakemberek egyöntetű véleménye szerint a család által elmondottak, a gyerek kikérdezése sokkal többet kell, hogy nyomjanak a latban. A gyerekre helyezett elvárásokat, az iskolai és otthoni környezetet is figyelembe kell venni, hiszen ezek mind vezethetnek nyughatatlansághoz, figyelmetlenséghez, ezeket pedig egyetlen eszköz sem tudja megmérni.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.10.31 14:21:12Tisztességes Természettudomány

    Figyelem! Zavar!

    Nem lehetséges, hogy csupán az ingerszegény tanterem és az ingergazdag világ különbségét reagálják így le a gyerekek?

  • 2015.10.31 16:12:56Rébusz

    @ Tisztességes Természettudomány
    Ennek azért több aspektusa van. A világ máshogy ingergazdag most, mint mondjuk a középkorban, mert azért ott is érhette őket bőven inger - csak másfélék. A hiperaktív gyerek nem csak a tanteremben az, hanem egyéb helyzetekben is. A figyelemzavar ezért szerencsésebb kifejezés, mint a hiperaktivitás, mert nem unalomból aktívabbak ezek a gyerekek, hanem mert nem képesek az őket érő ingerekre figyelni.

  • 2015.10.31 19:05:35Hajdú Peter

    A Svedek minden ketseget kizaroan bizonyitottak, hogy a mobiltelefonok sugarzasa okozza ezt az idegrendszeri megbetegedest.
    Vagyis meg kell tiltani a gyerekek mobiltelefon hasznalatat.

  • 2015.10.31 20:49:22Vagy úgy...

    Tisztességes Természettudomány

    A figyelemzavar nem az iskolás korban kezdődik, már csecsemőnek és ovisnak is mások mint a többiek.

  • 2015.10.31 23:43:01Hórukk

    Mindenki arra tud figyelni, ami érdekli. Nekem is voltak hyperaktív figyelemzavaros osztálytársaim, de egyikük mindenkinél jobban tudott koncentrálni a focimeccsre a helyi stadionban, a másik meg bogarakat gyűjtött és azokat rendezte szívesen, akár órákon át. Azt tekintik betegségnek, amikor olyanra nem koncentrál, amit a többség fontosnak tart.
    Hasonló a helyzet a diszlexiával, diszkalkúliával. Ezek betegségek a mai felfogás szerint. Aki viszont nem tud csak pálcikaembert rajzolni, vagy "csak" csúnyán énekel, vagy nem tud magasugrani, na azoknak nincs diagnózisuk.

  • 2015.11.01 07:23:38HondásHeni

    Abban az esetben mit lehet tenni, ha az osztály létszámát a tanár úgy akarja feltölteni, hogy a gyengébb gyerekeket (értsd: nem kitűnő tanulók) elküldi felmérésre, ahol persze fejlesztésre szorulónak ítélik és így egy gyerek máris kettőt tesz ki létszámban?

  • 2015.11.01 08:42:53Mento

    Így van a pedagógusok "gyártják" a tüneteket. Először óvodában, amikor a gyereknek húsz másikat túlkiabálva kell elmagyaráznia az oda sem figyelő óvónéninek, hogy mit szeretne, lehetőleg nagyon gyorsan beszélve. Minden oldalról bombázza őket a sok új impulzus, információ, mindenki rohan, semmire sincs ideje, a szülőknek se. Nem csoda, hogy nem tudnak koncentrálni, kimerül az idegrendszer. Kicsit fékezni kellene, és szeretettel foglalkozni velük, ez többet érnek mint egy pszichológus (aki esetleg maga is súlyosabb tünetektől szenved...)

  • 2015.11.01 09:09:05Zoltan Meleg

    Hát, Ti sem tudtok rendesen írni. Tartsatok mát egy olvasó szerkesztőt. Ő legalább kiszűrné az ökör hibákat.

  • 2015.11.01 09:56:55egysmás

    A figyelemzavart a védőoltás okozza és fejes vonalzóval, nádpálcával gyógyítható. o_O

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta