SZÜLŐSÉG

Negatív hős a gyerek példaképe? Nem baj!

2015. október 12., hétfő 19:30

A tizenévesekről sok minden az ember eszébe jut, de az biztosan nem, hogy tekintélytisztelőek lennének. A szülő olykor talán azt érzi, mindegy, hogy mit tesz, a gyerek úgyis kritikus szemmel néz rá, egyszerűen esélye sincs, hogy valamiféle példakép, pláne, hogy tekintély legyen számára. De a tanárnak se, hiszen a kölyök csak a saját feje után megy, azt hiszi, mindent ő tud legjobban. Valójában ennél összetettebb a kép.

Ha óvodás, kisiskolás gyerekeket figyelünk, látszik, ha elveszettnek érzik magukat, az óvónőt vagy tanítót követik, nála keresnek biztonságot. Na persze, szófogadatlanság előfordul, de amögött az áll, hogy a gyerek nem tud mit kezdeni az unalmával, a feszültségeivel, nem pedig egy megfontolt értékítélet, hogy megkérdőjelezi a pedagógus tekintélyét. Hasonló a viszonyulása a szülővel, lehet, hogy végigrosszalkodta a napot, de ha anya azt mondja: „nagyon haragszom rád!”, ő lefelé görbülő szájjal, hüppögve kérleli, hogy ne haragudjon. Mert félti a kapcsolatot, a biztonságot, a szeretetet. Azaz a szülő, a pedagógus személye, fontossága nem kérdőjeleződik meg.

Ez a viszonyulás látványosan megváltozik, ahogy elkezd kamaszodni. Úgy tűnik, hülyének találja a szüleit, a tanárokat, mindenkit, aki megpróbálná valamerre terelgetni. Legalábbis ez a kép él bennünk a serdülőket illetően. Igazából ez nincs teljesen így, hiszen arra is sok példa van, hogy egy-egy tanárt rajongva követnek a gyerekek. Mert ő hiteles számukra, mutat valamit, ami nekik is értékes, amit követendőnek találnak. De az fontos, hogy az illető maguk által választott tekintély. Azaz nem azért tisztelik, mert valaki megmondta nekik, hogy ő az autoritás, akinek kötelező szót fogadni.

Sokan szeretnék befolyásolni, hogy kit kövessen a gyerek, néha elhangzik a médiában is, hogy példaképeket kell kínálni a gyerekeknek. Törekedni lehet arra, hogy ki-ki úgy éljen, alkalmas legyen akár példaképnek is, de alapvetően nem a felnőtt választ, hanem a gyerek, és nem biztos, hogy a szülői generáció számára mindig átérezhetők, egyáltalán érthetők a szempontok, amik alapján a gyerekek meghozzák döntéseiket. Az biztos, hogy valamit képviselnie kell, amire a gyerek vágyik.

Sokan megijedtek, mikor kiderült kutatásokból, számos gyerek számára példaképek a negatív hősök. Bár van ebben aggasztó, mert ezek szerint a választásban háttérbe szorult a morális szempont, ugyanakkor nem feltétlenül a rosszaság vonzza a fiatalokat, hanem az, hogy azt a hőst erősnek látják, olyannak, aki kezében vannak eszközök, hogy elérje a céljait, és olyannak, aki nem fél. Ha éppen a rosszakban látják ezt a gyerekek, az alapvetően a felnőttek felelőssége, akik azt sulykolják, hogy ebben a világban a jókon átgázolnak, hogy erkölcsösen nem lehet érvényesülni, csak a gonoszak szereznek meg mindent.

A tanároknak is nehéz dolguk van, ha tekintélyek, vagy ebben az életkorban találóbb úgy mondani, példaképek szeretnének lenni a gyerek számára, de a szülőknek még nehezebb. Ennek egyik oka, hogy ők adottak, azaz a gyerek nem tudja szabadon választani őket, innentől kezdve mindenképp egy kicsit cikik lesznek. Hiszen ők azok, akiket tisztelni kellene, ami persze ellenállást vált ki. A másik ok, hogy a gyerek túl sokat lát belőlük, pontosan tisztában van gyengeségeikkel, annak is részese, mikor legrosszabb arcukat mutatják. Ezzel szemben a TV-ből választott példakép egy valószerűtlen, pszichés értelemben is retusált kép. A tanárnak ugyan vannak jobb és rosszabb napjai, és leeshet a fejéről a glória, de alapvetően belőle is csak egy szelet látszik, egyetlen szerepében találkozik vele a gyerek, ahol, mint az ember a munkahelyén általában, igyekszik viselkedni.

De vajon akkor mindegy, hogy a szülő milyen, a gyerek úgysem fog rá felnézni? Rajongva követni nem fogja, de nem is jó jel, ha így történik, az nem a szülő nagyszerűségéről árulkodik, hanem, hogy nem mer, nem tud lázadni a tini. Azonban távolról sem mindegy, hogyan él a szülő, tud-e rá (lelke mélyén) felnézni a gyerek. Ugyanis, ha egy serdülőnek szégyellnie kell a szülőt, az nagyon mély sebet ejt benne. Akkor saját magát is szégyelli, kevésnek érzi. És ez a szégyen elválasztja a többiektől, hiszen titkolni kell, milyen az anya, az apa, hogy kiktől származik.

A leggyakoribb példa az alkoholista szülőé, de sok egyéb szempont is felmerülhet, amiben szégyenletesnek találja a gyerek a szülői házat. Lehet olyan is, amit a szülők nem tartanak kínosnak, de a gyerek számára nehéz mit kezdeni vele, mert a másik, ebben az életkorban fontosabbá vált közegben, azaz a kortárs közegben nem elfogadott. Ilyen lehet, ha a család szerényebb anyagi körülmények közt él, amennyiben ez értékmérő a kortársak között. Rosszul eshet a szülőnek, de a betegsége vagy mássága, például egy nagyothalló készülék viselése is lehet kínos a gyerek számára. Ilyenkor nem arról van szó, hogy a serdülő értékrendje vagy érzelmei változtak, és kevésbé szeretné a szülőt, hanem, hogy húsbavágóan fontos neki, hogy elfogadják a kortárs közegében, és az ottani helyét érzi veszélyeztetve. Ha a szülő természetesen kezeli ezt a különbözőséget, és ő elfogadja önmagát, teljes értékűnek érzi magát, az sokat segít a gyereknek is a helyzet kezelésében.

Vannak tulajdonságok, amiket nem befolyásolhat a szülő, és nem is cél, hogy feladja magát a gyerek kedvéért. De az fontos, hogy megpróbáljon úgy élni, úgy viselkedni, hogy arra akár büszkének is lehessen lenni. Lehet, hogy nem fog látványosan ujjongani a gyerek, de valójában nagy biztonságot ad neki, ha érzi, a szülei erős, önmagukkal rendben lévő emberek.

Cziglán Karolina
pszichológus

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

JÓ FÉNYEKET Szelfi tippek kezdőknek és függőknek

Fejlődni mindig lehet, és garantálom, hogy az itt felsorolt tippek közül még a Kardashian lányok sem ismerik mindegyiket! Sosem értetted, másnak hogy lesznek mindig tökéletesek a képei? Hát így

ÚTIKALAUZ ANATÓMIÁBA Miért olyan makacs az ekcéma?

A világ egyik legelterjedtebb bőrbetegsége, gyakran hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat, ameddig javulni kezd az állapot. Sőt, gyakran a terápia ellenére hullámzó ritmusban, újra és újra visszatérnek a tünetek. Min múlik a tartós gyógyulás?

LELKI ZÓNA A szépség mellékhatásai

Ami szép, az jó is! Ez az összefüggés automatikus működésbe lép, ha más emberekről mondunk ítéltet – akkor is, ha racionális énünk nem ért egyet vele. A kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésének más dimenzióira is.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta