SZÜLŐSÉG

De miért pont egyházi iskolába jár?

2015. február 6., péntek 13:43

A KRESZ kontra hittan poszt kapcsán sokan feltették a kérdést, hogy ha ennyire nem tetszik a hitéleti oktatás, akkor miért írattam a gyereket egyházi iskolába. Először is: nem a hittannal van bajom, hanem a fontossági sorrenddel. Megpróbálom megvilágítani, hogy hosszas és felelős megfontolás után miért adtam egyházi iskolába a gyerekemet – annak ellenére, hogy a KRESZ-t fontosabbnak tartom a hittannál.

Kezdjük az alapokkal. A rendszerváltás után az egyházak elkezdték visszakérni és -kapni a régi iskoláikat, az általános iskolák többsége azonban az önkormányzatok fenntartásában volt. Az egyre súlyosabb alulfinanszírozottság miatt ez a feladat az idő előrehaladtával kezdett púp lenni a települések hátán: az állami normatíva, ami egy-egy tanuló után járt, egyre kisebb részét fedezte a valós költségeknek, amit az önkormányzatoknak valahonnan ki kellett pótolniuk. 2010 után aztán úgy változtak a szabályok, hogy az önkormányzatok kimondottan jól jártak, ha átadták az iskoláikat valamelyik egyháznak.

Ezt sokan meg is lépték, így az utóbbi négy évben 50 százalékkal több egyházi fenntartású oktatási intézmény lett az országban, 2002-höz képest pedig megkétszereződött ezek száma. Vagyis sok helyen a „közeli iskola” egyszer csak katolikus, református vagy evangélikus iskola lett. 

Az egyházi iskolák megszaporodásának a másik oka a 2013-as államosítás volt. Azt ugyanis politikai színtől függetlenül a településvezetők előre látták, hogy a központosítással az önkormányzatnak nagyjából a gondnoki szerep jut majd. Cserélhetik a kiégett villanykörtét, a letört kilincseket a város/falu iskolájában, a döntések azonban már nem helyben, nem ezen a szinten születnek, hanem az akár száz kilométerrel arrébb székelő KLIK-ben, a fejük fölött. Ha azonban a helyben működő egyház veszi át az intézményt, akkor, ha informálisan is, de a városvezetésnek mégis marad némi ráhatása az iskola ügyeire. Mondjuk, a polgármester bármikor összefuthat és találkozhat a pappal vagy az igazgatóval, és megbeszélhetik a dolgokat.

Az önkormányzati intézményeknek az államosítás óta, a várakozásnak megfelelően valóban különleges kihívásokkal kell megküzdeniük. Az ugyan már korábban is előfordult, hogy egy-egy rosszabb helyzetben lévő település iskolájában nem volt fűtés télen, 2013 óta azonban már több helyen az alapvető működés is akadozik.

Nem egy helyről hallottam panaszkodni a tanárokat, gazdasági munkatársakat, hogy mindenféle túlélési trükköket kell kidolgozniuk nagy energiákkal azért, hogy legyen, mondjuk kréta, pecsét vagy nyomtató patron, és általában minden nehézkes és időigényes.

Mondok egy példát. Az egyik helyi általános iskolában a szülők rájöttek, hogy a gyerekek nagyjából semmit sem tudnak csinálni szünetben a faltól falig leaszfaltozott udvaron, mert semmi sincs ott. Ezért kitalálták, hogy az egyik sarokba felállítanak egy kisebb játszóteret. Gyűjtést indítottak, a pénz össze is jött. Jelenleg ott tart az ügy, hogy az igazgató, aki ebben a nagy horderejű kérdésben nem dönthet egyedül, a városi önkormányzat, mint az iskola működtetője elé kell, hogy vigye a kérdést, hogy a jóváhagyásukat kérje. Ha ez megtörtént, felküldik a KLIK-nek, amely, mint fenntartó, szintén ráüti majd a pecsétet, és végre elkezdődhet a játszótér felállítása – amire ugyan már rég megvan a pénz, mert a szülők összeadták, csak engedélyük nincs. Ez meg már olyan abszurd, amin inkább röhögni kell, vagy szörnyülködni, de minden nap megélni nem szeretném.

Az egyházak lelkesen, bár jellemzően nagy felelősséggel vették fenntartásukba a felajánlott oktatási intézményeket. Rend szerint mérlegelték, hogy valóban van-e rá társadalmi igény, és ahol ez nem mutatkozott, vagy úgy érezték, hogy nem tudják biztosítani a megfelelő minőségű, tartós működés feltételeit, általában lemondtak a lehetőségről.

A mi városunkban ez azt jelenti, hogy a település négy iskolájából kettő, mégpedig a hozzánk közeliek már egyházi fenntartásban vannak, a másik kettő pedig állami. Hozzá szeretném tenni, hogy vidéken igenis számít a távolság, nincs ugyanis tömegközlekedés. A gyerek vagy gyalogol, vagy a szülei viszik.

Az államosítással persze nem lett több pénzük a egykori önkormányzati iskoláknak, ezzel szemben az egyházi intézmények finanszírozását a biztos lábakon álló Vatikáni szerződés határozza meg. Vagyis a diákszám után járó normatív támogatás mellett az egyházi iskolák kiegészítő támogatást is kapnak, ami tavaly országosan több mint 7 milliárd forint volt. Alaphangon ennyivel gazdálkodnak évente több pénzből az egyházi iskolák, mint az államiak. Persze ezt a pénzt is az állam biztosítja nekik az adónkból, de a lényeg az, hogy biztosítja legalább.

Vagyis az egyházi iskolának van pénze. Nem fulladnak ugyan bele, de van télen fűtés az osztálytermekben, ami jelenleg a helyi, állami fenntartású gimnáziumról például nem mondható el. A krétát, a fénymásolópapírt nem a szülőknek kell bevinni, és könyörögni sem kell érte hónapokig a KLIK-nek, hanem megveszi az iskola, ha látják, hogy fogytán van.

A tanárok eldönthetik, hogy melyik tankönyvből szeretnének tanítani, és amíg ezeknek a kiadói nem mennek tönkre, addig választhatnak is, és nem kettőből, mint az állami iskolákban, hanem az összes elérhetőből. Ha valamiben döntést kell hozni, azt helyben, az igazgató és a fenntartó egyház képviselői meg tudják tenni, és nem 100 kilométerrel arrébb, a KLIK-ben találják majd ki, hogy mi lesz nekik a jó, majd egyszer, talán.

Ja, és a légkör is barátságos, szerető, a pedagógusok viszonylag, a hazai körülményekhez képest mégiscsak bizonyos autonómiával rendelkeznek. Az informatika-, matematika- és nyelvoktatás erős, a továbbtanulási statisztikák pedig jók ebben az iskolában. Az egyház, mint fenntartó elvárásai pedig vállalhatók – cserében ők is vállalják a gyerekek oktatását-nevelését vallásuktól, hitüktől függetlenül, bár ez tudtommal törvényben rögzített kötelességük.

Vagyis úgy alakult, hogy az egyházi fenntartású intézmények jelenleg sokkal nagyobb szabadságot, összehasonlíthatatlanul jobb, stabilabb és kiszámíthatóbb körülményeket biztosítanak a tanulóiknak, mint az államiak. Hát ezért írattam én egyházi iskolába a gyerekemet, annak ellenére, hogy a felekezeti hitoktatásról bármikor simán lemondanék a KRESZ órák javára.

Nem érzem, hogy ettől bármiről lemaradna a gyerekem, egyrészt mert úgyis minden héten áhítattal indítanak, és naponta többször imádkoznak, másrészt mert az iskola egyébként is elvárja, hogy a gyerek templomba és katekézisre járjon. Így jelenleg heti négy és fél órát tölt lelki élettel, amiből én kettőt simán feláldoznék, ha cserében megtanítanák őt biztonságosan közlekedni.

 

 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.02.06 14:24:32totii

    Biztos minden az iskola feladata, a szülőnek semmi. Ha a KRESZ fontosabb a hittannál, miért kell az iskolára várni, hogy tanítsa meg az alapokat?

  • 2015.02.06 14:30:46flamer

    totii: ha egy büdös szót sem értettél a cikkből, akkor miért nem maradsz inkább csendben?

  • 2015.02.06 15:24:54zizi77

    Azt hiszem, ha az egyházi iskola a szerző szerint is jobb feltételeket biztosít a gyerekek számára, akkor annyit joggal elvárhatnak, hogy ne kérdőjelezzék meg a hittan létjogosultságát az egyházi suliban. Magam is pártolom a KRESZ oktatását, de már a másik posztba is írtam, hogy van is. Már elsőben heteken keresztül foglalkoztak természetismeret óra keretén belül a gyalogos közlekedéssel. Bringás közlekedést részben értem, hogy nem eröltetik rá mindenkire, hiszen nagyvárosban lényegesen kevesebben is bicikliznek mint vidéken. Ehhez lehetne fakultatív különóra, amivel bringás jogsit lehetne szerezni. Egyébként még mindig úgy gondolom, hogy nem is annyira a tudás hiányával, hanem inkább a lesz@rásával van a probléma. A szülői minta itt is nagyon meghatározó.
    Egyébként a lányom is egyházi suliba jár, elfogadva ennek minden előnyét és "hátrányát".

  • 2015.02.06 16:02:03horgszoszt

    Nem imádkozom,szüleimtől se ezt tanultam.Saját erőmből vagyok "sikeres".A gyerekem se járjon csuhások közé!(ferenc pápa szerint nevelési célzatból verhető a gyerek-a Sajátja!!!!!!!!)

  • 2015.02.06 16:15:04zizi77

    Horgszoszt, jaj de jó, hogy van mit újra kiforgatni!

  • 2015.02.06 16:15:37maxval bircaman szerkesztő

    Ez nem lehet! Mert európa, meg klerikálifasizmus, meg pedofilok, s inkvizíció, meg diktatúra van!

  • 2015.02.06 16:56:28marczy

    A lelki élet is fontos, vallásosságtól, felekezettől teljesen függetlenül. A lelket ugyanúgy karban kell tartani, mint a testet, az ép lelkületű emberekből Magyarországon hiány van. Ahhoz, hogy normálisan tudj dolgozni, ép lélek is kell, és a rossz főnökök baja is az, hogy lelkileg totál megnyomorodottak.

  • 2015.02.06 17:48:19peetmaster

    Ez felháborító. Hogy lehet az, hogy az állami iskolák kevesebb pénzt kapnak ,mint az egyháziak?
    Másrészt, milyen alapon van egyáltalán bármilyen iskolája is bármelyik egyháznak? Amíg nem bizonyítják Isten létezését, addig _semmi_ nem jár nekik.

  • 2015.02.06 17:59:38Perverz Matyesz

    @peetmaster
    Üdv a valóságban. És a legdurvább, hogy ehhez nem sok köze van az orbánnak sem.

  • 2015.02.06 18:47:39zsázsika

    Régi mondás, hogy egy zuhanó repülőgépen senki nem ateista.... Meg mondjuk egy intenzív osztályon, élet-halál között. Legkésőbb akkor meg fogsz tanulni imádkozni, szülői és egyéb tanítás nélkül is, magadtól....

  • 2015.02.06 19:25:06kalandfereg

    Ez jol hangzik, posztolo, de ha aszondod, h ateista vagy, nem borzaszt el, hogy hetente tobb orat tolt a gyereked azzal, hogy olyasmiket kell bevennie, mint a cumit, aminek a valosagalapjarol nem igazan vagy meggyozodve? Nalam ezt semmifele jobb tanitasi feltetel nem tudna ellensulyozni... Milyenmar a kepen is az a bugyileugraszto tekintetu Jezus. Ezek mind szektak, akkor is, ha igen sokan hisznek bennuk.

  • 2015.02.06 20:29:13croc

    Csak azért egyhézi iskolába adni a gyereket mert közel van, szerintem elég erős.
    Az egyházi iskola legfontosabb célja _mindig_ az, hogy befűzze a gyerekedet a bizarr szektájuknak (rosszabb esetben nem is a szektának csak a csuhásnak "személyes használatra"), az összes többi teljesen mellékes.
    Akit ez nem zavar, és odaadja nekik a gyereket, az szvsz megérdemli, amit kap.

  • 2015.02.06 21:23:30cirrmurr

    peetmaster

    Már bizonyitották.
    igen valamiről lemaradtál.

    Ja mivel bizonyitod a nem létezését?

  • 2015.02.06 21:25:25cirrmurr

    Attól függetlenül ez a "jézus" bálványkép nagyon buzisra sikerült.

  • 2015.02.06 21:46:29onewayticket

    Tudjátok, én is inkább "kiegyeznék" az egyházzal és járatnám egy kulturált közegbe (iskolába!) a gyerekemet, mint egy lepukkant iskolába, többségében "zűrös" hátterű gyerekkel és motiválatlan tanárokkal. Az iskolai szocializáció mérföldkő. Egy (alsó) középosztálybeli család nem szeretné, ha a gyereke a "korpa" közé keveredne... :X

  • 2015.02.06 21:50:29youkamp

    Minden így igaz. Annyit tennék, hozzá, hogy az egyházi iskolák már nem hajlandók (tisztelet a kivételnek) problémás gyerekekkel foglalkozni. Elit iskolát szeretnének, és ennek a tanárok az egyházi iskolákban rendkívül örülnek. Tehát az állam a hátrányos helyzetű tanulók helyett az elitképzést támogatja.

  • 2015.02.06 22:32:14retinax

    @zizi77: Nem értek egyet, ugyanis az egyházi iskolák az állam, vagyis az adófizetők pénzéből biztosítják a körülményeket a gyerekeknek, nem a saját zsebükből, szóval nem kell annyira hálásnak lenni azért, mert hajlandók iskolát fenntartani.
    Egyébként azért nem is értem ezt a vitát, mert a mostani szülők alighanem voltak kisdobosok meg úttörők is, eljártak az úttörőtáborba, és megfogadták, hogy tetteikkel szocialista hazájukat szolgálják. Lett ettől valakiből kommunista? Szerintem tök mindegy, hogy mire nevelik a gyerekeket, mire kikerülnek az általános iskolából, úgyis öntudatukra ébrednek, és majd eldöntik, hogy mit hisznek, mit vallanak, vagy akarnak-e foglalkozni ezzel egyáltalán.

  • 2015.02.06 22:53:39cirrmurr

    retinax

    Pontosan. A gyerek tudattalanul is a szülői mintát követi. Én se lettem kommunista:-)). Igaz nagyapám csendőrtiszt volt. Szóval nevelhetett a cucclista általános,közép meg főiskola, tanulhattuk az oroszt 12 évig ....max arra jutottak hogy tudatosan is tudjam ne csak érzelmileg hogy mit nem akarok:-))))

  • 2015.02.07 07:30:14Csipetke Léna

    nalunk az az iskola lett egyhazi, ahova en is jartam anno. az egyhaz felujitatta az epuletet, a salakos udvarra is mugyep kerult. az ott tanitok tobbsege meg engem is tanitott (most 50-es tanarok). kis iskola, minden evfolyamn egy osztaly. megvalogatjak kiket vesznek fel. hittan oktatas termeszetesen van, illetve havonta minimum ketszer illik ott lenni a vasarnapi misen, ami radasul gyerekeknek szolo mise: kb 15 perc a predikacio es utana kozosen zenelnek, enekelnek.
    az iskolaban folyamatos a tuljelentkezes, igy nem gondolom, hogy olyan rossz lehet. nem vagyok egy bigott vallasos, de szerintem semmi rosszat nem tanul ott a gyerek es legalabb megismeri a vallast is.

  • 2015.02.07 08:28:14Nbl

    Nem lesz pc amit mondok, én egy néhány ezres kisvárosból származom ahol szintén van katolikus iskola. Egy közeli rokonom tanár akinek a gyereke most általános iskolás. Megkérdezem tőle, miért akkora divat ez mostanság, h olyanokat is katolikus iskolába íratják a gyereküket akik nem éppen vallásosak. A válasza az volt, leginkább azért, mert ott nincsenek cigányok.

  • 2015.02.07 12:10:16SkizofrénSün

    @zsázsika: "Régi mondás, hogy egy zuhanó repülőgépen senki nem ateista...." egy régi mondás, ami nettó ostobaság. Senki nem kérdezte végig minden lezuhanó repülőgép valamennyi utasát, hogy ateista-e.

    @Csipetke Léna: tényleg ismerje meg az a gyerek a valáást is! A buddhizmiust, a hinduizmust, az ókori görög, római vallást, az iszlámot, a zent, a sintót, konfucianizmust, izraelitát, katólikust, reformátust, jehova tanúit.

    @Nbl: ott a pont.

    @cirrmurr: Te azt csak hiszed, hogy bebizonyították :)

    psztoló: Ha egyhári iskolába íratod a gyerkedet, sokminden vagy, csak ateista nem.

  • 2015.04.15 11:40:12owl1208

    Én is egyházi iskolába járok. Most felvételiztem és remekül felkészítettek minket. Sokkal jobban,mint azokat a most felvételiző ismerőseimet, akik állami iskolába járnak. Bár hozzáteszem, ez nyilván nem csak általánosságban az iskolán múlik, hanem a diákokon és az adott tanárokon is.

  • 2016.08.05 18:04:23alex4

    cirrmurr szerint isten létét már bizonyították.
    .
    Kaphatnék pontos információt arról, hogy MELYIK istenét (a kismillió sztorijúból) és hogyan!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta