Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mennyit lesz beteg? Mit fog elkapni? Mivel kezeljük? Minden egyben az évkezdéskor várható betegségekről.
Anyatársaságban gyakran elhangzik, hogy amikor bölcsis/ovis lett a gyerek, az első hónapokban jóval többet volt beteg, mint egészséges. De igaz ez? Valóban léteznek kifejezetten iskolás, ovis, bölcsis vírusok? Mire kell számítanunk, ha intézményesítjük a gyereket? Tehetünk valamit, hogy ne legyen állandóan beteg? Erről beszélgettünk dr. Kovács Tibor csecsemő- és gyermekgyógyásszal, a Svábhegyi Gyógyintézet orvosszakmai vezetőjével.
Három-négy nap közösség, 2 hét otthon: ez normális
"Amikor először kezd bölcsődébe, óvodába járni a gyerek, valóban több betegeskedésre kell felkészülni, főleg azoknál, akiknek nincs idősebb testvére. Otthon, a családi környezetben egy-két jellemző kórokozó fordul elő, míg a közösségbe mindenki "viszi a sajátját". Az őszi időszakban pedig jellemzően amúgy is több kórokozó bukkan fel.
Vagyis a gyerek eleinte valószínűleg tényleg betegesebb lesz. Ez azonban nem jelent immunhiányos állapotot, nem kell pánikolni, ez normális. A közmondásos 3-4 nap ovi-2 hét otthon ütemezés nagyjából az átlagos.
Hogy miért? A gyerekek immunrendszerének is érnie kell. A védekezőrendszer eleinte egy üres lap, ami nagyjából kisiskolás korra érik a felnőtt szint közelébe. Ebben a tanulási folyamatban fokozatosan alakul ki az egyre magasabb ellenanyagszint, az, hogy a hasonló kórokozókkal szemben a szervezet egyre hatékonyabban tud fellépni." - magyarázza dr. Kovács Tibor.
Sajnos nincsenek csodaszerek, de józan ész azért létezik
"Ha az immunrendszer támogatásáról beszélünk, sajnos nincsenek csodaszerek. Ha lenne ilyen, minden gyerekorvos azt szedetné a hozzá tartozó gyerekekkel, és a rendelési időben keresztrejtvényt fejtene.
Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, melyek azok az állapotok, amelyek hajlamosíthatnak a gyakori betegeskedésre, és arra is, mi az, amit józan ésszel tehetünk a kórokozók távoltartásáért.
Ezek a leggyakoribb hajlamosító állapotok:
- D-vitamin hiány: télen gyakrabban gond, ezért ősztől tavaszig érdemes folytatni a pótlást, akár még iskolásoknak, felnőtteknek is. Piciknek csepp, nagyobbaknak tabletta formában. A D-vitamin készítmények receptkötelesek, a gyerekorvossal érdemes megbeszélni, mit és milyen ütemezésben adjunk.
- Vashiányos vérszegénység: fennállásának egyéb tünetei is vannak (a gyakori betegeskedésen kívül), mint például a sápadtság, étvágytalanság, fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, szédülés, szapora szívdobogás. Ha hasonló tünetekkel találkozunk, érdemes utánajárni, és egy vérvizsgálattal ellenőrizni a vérképet.
- egyéb nyomelemek hiánya: változatos táplálkozás mellett kevésbé jellemző, ha viszont egyoldalú a diéta, erre is lehet gyanakodni."
Mivel érdemes próbálkozni, hogy megerősítsük az immunrendszert? Dr. Kovács Tibor szerint számos olyan szer van, amelyek bár nem csodaszerek, de statisztikailag mégiscsak kimutatható pozitív hatással bírnak. Leggyakrabban ezekkel találkozik orvosként:
- "aloe vera készítmények/grapefruitmagolaj/vitaminkészítmények: lehet ezeket adni, van pozitív hatásuk, egyetlen megjegyzésem, hogy hasznosabb, ha a szükséges vitaminok, nyomelemek, tápanyagok természetes forrásból származnak.
- probiotikumok: leggyakrabban gyomor-bélrendszeri fertőzések esetén kerül elő és hatásos, de előfordul, hogy a bélrendszerben az immunológiai státusz támogatására is használják kúraszerűen. Erre is érvényes az, hogy jók ezek a szerek, de még hasznosabb, ha a mindennapos étkezés részét képezi a joghurt és a kefir.
- immunstimuláló gyógyszerek: ezek a készítmények akkor szoktak előkerülni, ha a hajlamosító tényezőket már kizárták, és mégis folyamatosan betegeskedik a gyerek. Ezek a szerek kórokozókivonatokat tartalmaznak, aminek eredményeképpen növekszik az ellenanyagszint, jobbá válik a védekezőképesség. Ezek alkalmazását mindig a gyerekorvossal egyeztetve kell megfontolni."
A tipikus betegségek pedig ezek
A gyermekkor jellemző betegségeit három nagy csoportba sorolhatjuk.
1. A felső légúti fertőzések
"Ez a leggyakoribb betegségcsoport gyerekkorban. Mindenki ismeri a náthás-torokfájós, 1-2 napos lázzal járó betegségeket. Ezek 90 százalékát vírusok okozzák, kezelésükre a tüneti szerek elegendőek. Az antibiotikumok ezek ellen nem hatnak, tehát kifejezetten fölöslegesek, kivéve, ha bakteriális szövődmények lépnek fel.
Amit fontos szem előtt tartani: gyerekkorban nincs izolált nátha. A légutak szűkek és rövidek, és akármilyen ügyesen is fújja az a gyerek az orrát, eleinte akkor sem fog tudni vákuumot képezni az orrfújásnál, az arcüregben mindig lesz valamennyi váladék." - mondja dr. Kovács Tibor.
"Ez, ha nem tud kiürülni, fertőzések és újrafertőződések táptalaja lehet, alvás közben lecsorogva pedig köhögést, sőt, akár krónikus hörgő -és légcsőhurutot is okozhat. Ennek hétköznapi megjelenési formája az oviban alvás közben köhögő gyerek, aki ilyen módon ráadásul könnyen megfertőzheti a többieket is.
Ezért kisiskolás korig nagyon erősen javasolt az orrszívók használata, bár szülőként hajlamosak vagyunk elhagyni a már önállóan orrot fújó ovis korosztálynál, valójában érdemes lenne még használni pár évig. Ezzel olyan szövődményeket kerülhetünk el, mint az arcüreggyulladás, a középfülgyulladás, a hörghurut és az asztmatikus hörghurut.
A felső légutakat érintő másik, bár jóval kevésbé gyakori közösséghez kapcsolódó betegség a közösségben szerzett, úgynevezett atípusos tüdőgyulladás. Ezt jól ismert kórokozók okozzák, és meghatározott szercsoportba tartozó antibiotikumokkal jól is gyógyítható. Okozóik rendszertanilag a vírusok és a baktériumok között helyezkednek el, azonban antibiotikumokra reagálnak.
Tünetei: lassan induló betegség, eleinte alacsony láz, száraz köhögés, rossz általános állapot, ami nem javul. A tünetek lassan épülnek fel, általában az 5-6. napon igazolható egyértelműen a légzési hangokból."
2. A hányós-hasmenős
Általában vírus, azon belül is rota vagy kalicivírus okozza leggyakrabban, jellemző lefutása a láz, hányás, hasmenés. Szintén igen gyakori. Megelőzésére az általános higiéniai szabályok betartása javasolható, de ezek sem bolondbiztosak, számos kórokozó terjed cseppfertőzéssel is.
Kezelésére szintén a tüneti szereket javasolják, bőséges folyadék -és sóutánpótlással. Ha hányás vagy hányinger is van, hideg folyadékból gyakran egy-két kortynyi mennyiségekben, majd egyre bátrabban. A probiotikumok adását már a betegség közben meg lehet kezdeni.
3. Különféle bőrbetegségek
"Kevesebbszer jut eszünkbe, de gyermekkorban léteznek tipikus bőrbetegségek is. A leggyakoribb - és teljesen ártalmatlan - az atópiás/ekcémás bőrgyulladás. Ez nem fertőz, csak viszket. Léteznek viszont olyan gennykeltő kórokozók, amelyek egész bölcsis vagy oviscsoportokon végigsöpörhetnek: például az ótvar. Ez akár vakarózással is bekerülhet a bőr kisebb sérüléseibe, könnyen terjed, gyorsan fertőz. Fontos lenne tudni, hogy nem szégyellnivaló, viszont fontos kezelni, mert idővel rémesen rondává válhat.
Hasonló a fejtetű, legalábbis abból a szempontból, hogy gyakran övezi szemérmesség és szégyenérzet, pedig ez is egy igen demokratikus állapot, ami mindenhol előfordul. Egyetlen mód van a tetvek elleni harcra: komolyan kell venni. A tetvek terjedését csak akkor akadályozhatjuk meg, ha kiírtjuk a tetveket, erre nagyon jó szerek vannak. Ezeknek be kell tartani a használati utasítását, és el kell távolítani a serkéket is. Emellett pedig forró mosás és vasalás a sapkáknak, ágyneműnek.
A tetvesség és a korpás állapot első pillantásra lehet hasonló, ám a kettőt valójában igen könnyű megkülönböztetni egymástól. A korpa a hajból könnyen kirázható, a körülbelül 1 milliméteres szürkés serkék viszont erősen ragaszkodnak a hajszálakhoz. A fertőzéstől eltelt idő függvényében a serkék magassága is változik a hajszálakon. A legtöbb tetűirtó készítmény mellé csomagolnak serkefésűt is, ám jó tudni, ez sem száz százalékos, muszáj kézzel is végigkurkászni a hajat, és a bentmaradt serkéket körömmel lehúzni a hajszálakról."
Speciális tudnivalók iskolásoknak
Szemészet+ortopédia: "Iskoláskorra az immunrendszer jóval érettebb, kevesebb betegeskedés várható, mint korábban. Viszont más dolgokra nem árt odafigyelni. Iskolakezdés előtt illetve környékén ortopédiai és szemészeti szűrővizsgálatra érdemes elmenni a gyerekkel, ezt akár a háziorvos is el tudja végezni. Nyilvánvaló, miért hasznos, ha ellenőrizzük, jól lát-e a gyerek, de ugyanilyen fontos lenne, hogy időben felismerjük az esetleges tartási rendellenességeket is.
Reggeli. Reggeli. Reggeli. Akármilyen sokan mondjuk is, hogy reggel nem tudunk enni, az iskolás gyerekek számára feltétlenül szükséges és hasznos (lenne), hogy reggel, iskolába indulás előtt egyenek valamit. Ennek az az oka, hogy éjszaka a szervezet úgynevezett relatív éhezés állapotában van, a működéshez szükséges szőlőcukrot a saját tartalékaiból biztosítja. Ébren azonban ez az igény megnő, ennek ellátásához nem elég már a tartalék. A reggel tapasztalt nem tudok enni érzés gyakran abból adódik, hogy az aceton felhalmozódik a szervezetben, azonban ha nem eszünk, ez rosszabbodhat. Reggeli nélkül a gyerek az első órákon nehezebben koncentrál, emiatt rosszabbul teljesíthet.
Serdülőkori szédelgés. Kamaszkorban gyakori, hogy a gyerek hosszas ácsorgás során (pl. buszon) egyszer csak megszédül, vérnyomása leesik, majd elájul. A vérnyomás-szabályozás ilyen zavarai ebben az életkorban meglehetősen jellemzőek, a szervezet még nem képes elég gyorsan kompenzálni, hogy hirtelen a lábba zúdul nagymennyiségű vér. Fontos azonban tisztázni a gyerekkel, hogy a teljesen ártalmatlan (ez is a neve: banális) ájulásnál jóval veszélyesebb lehet, ha kontrollálatlanul vágódik el, attól megsérülhet. Ezért ha érzi a kezdő tüneteket (hideg verejték, szédülés), azonnal kérjen segítséget, vagy üljön-feküdjön le, ne várja meg a nagy esést.
A leghatékonyabb a felpolcolt lábbal fekvés, ám az állapot maga egyfajta stresszhelyzet, a stresszhormonok pedig szintén emelik a vérnyomást, így a helyzet hamar rendeződik. Ez életkori sajátosság. Ellenszere az általános fitt állapot, kifejezetten alacsony vérnyomás esetén pedig egy-egy tea vagy laza tejeskávé is segíthet" – javasolja dr. Kovács Tibor.
