A szülők sem tudják, mit eszik a gyerek a gyorsétteremben

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A gyerekek megeszik azt is, amiről látták, hogy undorító dolgokból készül, ha jól néz ki. Mi szülők meg elhisszük, hogy a csirkefalatka húsból van.

A legtöbb szülő nem gondolja, hogy amikor gyorsétterembe megy a gyerekkel, ott valami egészségeset fognak enni. A kínálatból viszont jobbnak tűnnek a kifejezetten a gyerekekre pozícionált chicken nuggets-ek. Végül is mi lehetne olyan rémes a panírozott és kirántott csirkefalatkákban, nem?

Az American Journal of Medicine viszont közölt egy cikket (a Reuters összefoglalója és feldolgozása itt), amiben a kutatók azt vizsgálták, mi is van a csirkefalatokban. A vizsgálat semmiképpen sem nevezhető különösebben átfogónak, két nagy amerikai gyorsétteremláncban vásároltak nuggeteket, majd a kétféléből 1-1 darab pontos összetételét állapították meg.

A cikk nem hozta nyilvánosságra, melyik volt a két lánc, azt viszont igen, hogy a csirkefalatkákat valójában helyesebb lenne inkább zsírfalatkáknak hívni. Az egyik mintának a fele, a másiknak 40 százaléka volt csirkehús.

A maradék: zsír, erek, inak, csontok, vagyis a csirkefeldolgozás hulladéka. Emellett pedig természetes és mesterséges adalékanyagok.

Érdemes megnézni ezt a Jamie Oliver videót, ami arról szól, hiába készít nuggeteket a gyerekek szeme láttára összeturmixolt csirkefarhátból, zsírból, bőrből, adalékanyagokból, a kölykök mégis szívesen megeszik a pogácsaformában, panírozva kisütött kis finomságokat, holott korábban gusztustalannak találták az alapanyagot. Ugyan a videó maga is kicsit demagóg, hiszen a csirkefarháton talált hús és bőr, a csirke zsírja valójában tökéletesen ehetető, de mégis érdekes, hogy a gyerekek cuki húspogácsa formájában simán megeszik azt, amit tíz perccel korábban még undorítónak gondoltak.

A Huffington Post azt szedte össze, hogy hányféle összetevőből állnak ezek a húsdarabkák a gyorséttermekben a kézenfekvő egy, a csirke mellett. Azt találták, a Mcdonald's nuggetje 40, a Burger Kingé 32, a Chick Fil-A és  a Wendy's falatkája szintén 30 összetevőből áll. A csirkeszármazékok mellett só, cukor, ízfokozók, sütőpor, keményítő, tejtermékek, növényi olajok, habosodást gátló anyagok, és még sok minden más teszi ki azt a sok-sok összetevőt.

A cikk kapcsán kitört némi vita, a gyorséttermek azzal érvelnek - egyébként jogosan -, hogy minden termékükről pontosan közzéteszik az összes tápértékre vonatkozó adatot, így a fogyasztóknak módjában állna tájékozódni.

Az ellentábor viszont azzal érvel - szintén jogosan -, hogy ezeket a termékeket úgy hirdetik, hogy a fogyasztónak olyan érzése legyen, mintha egy darabka rántott csirkemellet venne, ami pedig egyértelműen nem igaz.

A Reuters és a Huffington Post által megkérdezett (különböző) szakértők úgy foglaltak állást, hogy a hasonló csirkefalatka termékek semmiképpen nem egészségesek. Egy tíz darabos csomagban 470 kalória van, ami 900 mg sót tartalmaz, a felnőttek számára ajánlott napi bevitel nagyjából egyharmadát. Azzal kapcsolatban viszont, hogy mennyire nem egészségesek, már nincsen egyetértés.

Az American Journal of Medicine által közölt kutatás vezetője Dr. Richard D. deShazo azt hangsúlyozza, hogy bizonyos cégek veszik a csirkefeldolgozás melléktermékeit, felturbózzák ezzel-azzal, aztán bepanírozzák, és a végeredményt továbbra is csirkehúsnak hívják. "Ez valójában kalóriában, sóban, cukorban és zsírban gazdag ipari hulladék, ami nagyon egészségtelen. És ami még rosszabb, remek az íze, a gyerekek imádják, és nekik is hirdetik."

Az általa vizsgált nuggeteket néha ugyan meg lehet enni, ami viszont aggasztó az az, hogy az ilyesmi [Amerikában] olcsó, könnyen hozzáférhető, jó ízű, és a gyerekek gyakran eszik. A saját unokái is folyamatosan ezért nyaggatják, akiket sikerült meggyőzni, hogy a valódi csirkéből, otthon, egy serpenyőben, kevés olajjal elkészített rántott csirkemell darabkákkal helyettesítsék az ipari verziót.

"A mi vizsgálatunk célja nem az volt, hogy megtámadjuk a csirkefeldolgozó vagy a gyorséttermi ipart, hanem az, hogy emlékeztessük a fogyasztókat arra, hogy attól, hogy valami finom, még nem jelenti azt, hogy jót is tesz" - közölte a kritikákra deShazo.

Fotó: Shutterstock

"A csirkefalatkák remek fehérjeforrások, különösen a válogatós gyerekek számára" szögezte le ellenvéleményében Ashley Peterson, aki a csirkefeldolgozóipar 95 százalékát tömörítő Nemzeti Csirketanács tudományos és szabályozási kérdésekért felelős alelnöke.

"Ez a vizsgálat csupán 2 nuggetet vizsgált abból a sokmilliárdból, amit minden évben előállítanak. A két darabos minta túl kicsi ahhoz, hogy abból bármiféle általános következtetést le lehetne vonni. A nuggetek magas zsírtartalma abból követketik, hogy azokat bepanírozzák és kirántják. De nem titok, miből vannak, a legtöbb gyorsétterem közzéteszi ezeket az információkat az étteremben vagy a honlapján. A boltokban kapható csirkefalatkák csomagolásán pedig látható az összetevők listája, és a teljes tápérték táblázat, beleértve a zsírtartalmat is" - érvel Peterson.

A csirkefalatkák esete egyébként a különböző amerikai cikkekben megkérdezett dietetikusok véleménye szerint nem egyedi, nem titok, hogy a legtöbb gyorséttermi étel egészségtelen, ám a fogyasztók nem kellően informáltak ahhoz, hogy a közölt tápérték-adatokat értelmezni tudják, és tisztában legyenek azzal, milyen gyakorisággal lenne érdemes fogyasztani ilyesmit.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.