Iskola ez egyáltalán?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mi a Waldorf? Nemtanuló szekta, vagy a legjobb suli, ahova gyerek járthat? És hogy indulhatott el egy ilyen mozgalom éppen a pedáns Németországból?

A Waldorf-pedagógiáról sokan sokfélét gondolnak. A legtöbben a szekta szót, mások a határtalanságot szokták emlegetni, a nevelés és fegyelmezés hiányát, illetve azt, hogy ezekbe az iskolákba csak "furcsa" gyerekek járnak. Akárhogy is, a németekről alkotott sztereotíp képünk alapján érdekes, hogy ez az iskolatípus éppen Németországból indult.

Nem árt tisztázni, mi is ez az egész pedagógia, amelynek megalkotója Rudolf Steiner. Talán az erősíti a szektagyanút, hogy Steiner tanait és szavait gyakran szó szerint idézik iskolai ünnepségeken, és sokszor hivatkoznak rá, mint alapítóra.

Az alapító egyébként 1861-ben született a Muraközben, mely jelenleg Horvátországhoz tartozik. Iskolái elvégzése után Herr Steiner 1919-ben Stuttgartban a Waldorf Astoria cigarettagyár igazgatójával, Emil Molttal együttműködve létrehozta az első iskolát, melyet német nyelvterületen azóta is Waldorfnak hívnak, míg az angolszász országokban Rudolf Steiner iskola néven lehet megtalálni. A suli egészen a hitleri hatalomátvételig működött, majd néhány év szünet után újra indult. Az egyik Németországon kívüli első iskola 1926-ban indult el nálunk, de ezt is be kellett zárni, és csak a rendszerváltás után indultak el új iskolák. Mára már 27 iskola és 53 óvoda működik az országban.

De mitől más ez ez iskola, mint a többi? Az első, és legfontosabb, hogy az antropozófián alapul. A módszert, amellyel a tananyagot átadják, a gyerek fejlődésének megismerése alapján dolgozták ki, így ezekben az iskolákban nem a hagyományos tanrendet követik a tanárok.

Galéria ikon

9

Galéria: Waldorf-iskolák

12+ 1 évfolyam

Az itthoni iskolák nagy része gimnázium végéig tart, a plusz egy év alatt az érettségire és a felvételire készítik fel a gyerekeket.

Osztálytanító van osztályfőnök helyett

Az osztályfőnökkel ellentétben 1 tanár viszi végig az osztályt, minimum a 8. osztályig. Ő tanítja a főtárgyakat( magyar, matematika, történelem, természettudományok).

Epocha rendszer

A tárgyakat a gyerekek nem szétszórva, hanem egyben tanulják meg. Egy tantárgy van 2-4 hétig, majd jön a következő(az anyanyelv, történelem, földrajz, embertan, állattan, növénytan, kőzettan, fizika, kémia, csillagászat, matematika, geometria). A főoktatás mindig a reggeli első 2 óra, ezt követik a szakórák. Ehhez kapcsolódik, hogy nincs tankönyv, a gyerekek füzetekbe rajzolnak és írnak.

A hármas egység

A jelenlegi iskolarendszerben főleg az intellektus felé fordulnak az iskolák, azaz gyakran csak a gondolati síkot fejlesztik. Más szóval, a gyerekek kapnak egy csomó információt, viszont az értelem és az akarat sérül. A Waldorf módszer szerint utóbbi kettő a mozgással, művészeti trágyakkal kompenzálható. A gyerekek hangszeren játszanak, kézimunkáznak, később kézműveskednek.

A természeti ritmus követése

Az év során a tantárgyak és a tanulás rendje is a természet ritmusához idomul. A legtöbb iskolának van saját kertje, első évben az órarend része a természetjárás.

Szabadságra nevelés

"Talán a legfontosabb alapelv, hogy a gyerek a magával hozott adottságokat, képességeket a lehető legnagyobb mértékben nyilváníthassa meg a világban.”

Nincsenek jegyek és dolgozat

A gyerekek nem kapnak jegyeket, félévkor és év végén minden tanár ír 1-5 oldalt a gyerekről. Hogy látja, miben jó, hogyna fejlődőtt, mi az ami fejlesztésre szorul, vagy oda kell figyelni. Ennek ellenére pontosan tudják ki, hol és mennyire jó egy adott tárgyban, de nincs verseny.

A gyerekek 8. és 12. osztály végén éves munkát adnak le, melynek lényege,hogy egy dologgal foglalkoznak sokáig. Ezt tanulmányozzák, megépítik, leírják, végül bemutatják. Egy 8. osztályos megfogalmazása szerint: "Az éves munka nálunk egy olyan, a nyolcadik osztály ideje alatt készített egyéni kutatás, aminek a témáját teljesen szabadon választjuk meg (annak ellenében, hogy komolyan vesszük), év végén annak eredményét, anyagát egy füzetbe írva leadjuk a hozzá tartozó művészi munkával, majd 15 percben (vagy más előre megszabott idő alatt) a munka sűrített tartalmát előadjuk, 5 percet hagyva a közönség kérdéseire. Lényegét tekintve ennyi." Téma bármi lehet, van aki kardot kovácsol, más a hegymászásról ír, van aki a hajózás történetét kutatja, de akár a Waldorf iskolákról is készülhet előadás.

Na, de mennyibe kerül?

Minden iskola maga határozza meg, mennyi hozzájárulást kér, de az a legtöbb iskolában szabály, hogy szociális helyzete miatt senki nem utasítható el. A havi vállalás 25-35.000 forint, de aki úgy nyilatkozik, hogy csak havi 3000 forintot fizet, azt sem küldik el. A szabály csak az, hogy a vállalását betartsa, azaz egész éven át fizessen. A tandíj 12 hónapon át kell fizetni. Ehhez jön az ebéd, és minden év elején a taneszközköltség, mely 3000-15000 forint, attól függően hányadikos a gyerek. Ekkor kapják meg a ceruzákat, viaszkrétákat, füzeteket, töltőtollat, meg amit még kell.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

zezse
zezse
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.