Iskola ez egyáltalán?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mi a Waldorf? Nemtanuló szekta, vagy a legjobb suli, ahova gyerek járthat? És hogy indulhatott el egy ilyen mozgalom éppen a pedáns Németországból?

A Waldorf-pedagógiáról sokan sokfélét gondolnak. A legtöbben a szekta szót, mások a határtalanságot szokták emlegetni, a nevelés és fegyelmezés hiányát, illetve azt, hogy ezekbe az iskolákba csak "furcsa" gyerekek járnak. Akárhogy is, a németekről alkotott sztereotíp képünk alapján érdekes, hogy ez az iskolatípus éppen Németországból indult.

Nem árt tisztázni, mi is ez az egész pedagógia, amelynek megalkotója Rudolf Steiner. Talán az erősíti a szektagyanút, hogy Steiner tanait és szavait gyakran szó szerint idézik iskolai ünnepségeken, és sokszor hivatkoznak rá, mint alapítóra.

Az alapító egyébként 1861-ben született a Muraközben, mely jelenleg Horvátországhoz tartozik. Iskolái elvégzése után Herr Steiner 1919-ben Stuttgartban a Waldorf Astoria cigarettagyár igazgatójával, Emil Molttal együttműködve létrehozta az első iskolát, melyet német nyelvterületen azóta is Waldorfnak hívnak, míg az angolszász országokban Rudolf Steiner iskola néven lehet megtalálni. A suli egészen a hitleri hatalomátvételig működött, majd néhány év szünet után újra indult. Az egyik Németországon kívüli első iskola 1926-ban indult el nálunk, de ezt is be kellett zárni, és csak a rendszerváltás után indultak el új iskolák. Mára már 27 iskola és 53 óvoda működik az országban.

De mitől más ez ez iskola, mint a többi? Az első, és legfontosabb, hogy az antropozófián alapul. A módszert, amellyel a tananyagot átadják, a gyerek fejlődésének megismerése alapján dolgozták ki, így ezekben az iskolákban nem a hagyományos tanrendet követik a tanárok.

Galéria ikon

9

Galéria: Waldorf-iskolák

12+ 1 évfolyam

Az itthoni iskolák nagy része gimnázium végéig tart, a plusz egy év alatt az érettségire és a felvételire készítik fel a gyerekeket.

Osztálytanító van osztályfőnök helyett

Az osztályfőnökkel ellentétben 1 tanár viszi végig az osztályt, minimum a 8. osztályig. Ő tanítja a főtárgyakat( magyar, matematika, történelem, természettudományok).

Epocha rendszer

A tárgyakat a gyerekek nem szétszórva, hanem egyben tanulják meg. Egy tantárgy van 2-4 hétig, majd jön a következő(az anyanyelv, történelem, földrajz, embertan, állattan, növénytan, kőzettan, fizika, kémia, csillagászat, matematika, geometria). A főoktatás mindig a reggeli első 2 óra, ezt követik a szakórák. Ehhez kapcsolódik, hogy nincs tankönyv, a gyerekek füzetekbe rajzolnak és írnak.

A hármas egység

A jelenlegi iskolarendszerben főleg az intellektus felé fordulnak az iskolák, azaz gyakran csak a gondolati síkot fejlesztik. Más szóval, a gyerekek kapnak egy csomó információt, viszont az értelem és az akarat sérül. A Waldorf módszer szerint utóbbi kettő a mozgással, művészeti trágyakkal kompenzálható. A gyerekek hangszeren játszanak, kézimunkáznak, később kézműveskednek.

A természeti ritmus követése

Az év során a tantárgyak és a tanulás rendje is a természet ritmusához idomul. A legtöbb iskolának van saját kertje, első évben az órarend része a természetjárás.

Szabadságra nevelés

"Talán a legfontosabb alapelv, hogy a gyerek a magával hozott adottságokat, képességeket a lehető legnagyobb mértékben nyilváníthassa meg a világban.”

Nincsenek jegyek és dolgozat

A gyerekek nem kapnak jegyeket, félévkor és év végén minden tanár ír 1-5 oldalt a gyerekről. Hogy látja, miben jó, hogyna fejlődőtt, mi az ami fejlesztésre szorul, vagy oda kell figyelni. Ennek ellenére pontosan tudják ki, hol és mennyire jó egy adott tárgyban, de nincs verseny.

A gyerekek 8. és 12. osztály végén éves munkát adnak le, melynek lényege,hogy egy dologgal foglalkoznak sokáig. Ezt tanulmányozzák, megépítik, leírják, végül bemutatják. Egy 8. osztályos megfogalmazása szerint: "Az éves munka nálunk egy olyan, a nyolcadik osztály ideje alatt készített egyéni kutatás, aminek a témáját teljesen szabadon választjuk meg (annak ellenében, hogy komolyan vesszük), év végén annak eredményét, anyagát egy füzetbe írva leadjuk a hozzá tartozó művészi munkával, majd 15 percben (vagy más előre megszabott idő alatt) a munka sűrített tartalmát előadjuk, 5 percet hagyva a közönség kérdéseire. Lényegét tekintve ennyi." Téma bármi lehet, van aki kardot kovácsol, más a hegymászásról ír, van aki a hajózás történetét kutatja, de akár a Waldorf iskolákról is készülhet előadás.

Na, de mennyibe kerül?

Minden iskola maga határozza meg, mennyi hozzájárulást kér, de az a legtöbb iskolában szabály, hogy szociális helyzete miatt senki nem utasítható el. A havi vállalás 25-35.000 forint, de aki úgy nyilatkozik, hogy csak havi 3000 forintot fizet, azt sem küldik el. A szabály csak az, hogy a vállalását betartsa, azaz egész éven át fizessen. A tandíj 12 hónapon át kell fizetni. Ehhez jön az ebéd, és minden év elején a taneszközköltség, mely 3000-15000 forint, attól függően hányadikos a gyerek. Ekkor kapják meg a ceruzákat, viaszkrétákat, füzeteket, töltőtollat, meg amit még kell.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

zezse
zezse
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.