Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokan pedig rendszesen tovább hagyják fent, vagy tisztogatás után újra használják az eldobható pelust az USA-ban. Nálunk sem lehet jobb a helyzet.
Sokkoló statisztika látott napvilágot az Egyesült Államokban. Minden harmadik amerikai anya került már olyan helyzetbe, hogy nehézséget okozott megvenni a gyerek pelenkáját, és 8 százalék pedig rendszeresen az ideálisnál tovább hagyja fent az eldobható pelust, vagy megpróbálja azt kitisztítani/kiszárítani, hogy újra használható legyen. A fenthagyás és az újrahasznosítás, amellett, hogy nem guszta, és valószínűleg nem túl kellemes a gyereknek, jelentősen növeli a húgyúti fertőzések és a pelenkakiütések gyakoriságát.
Az amerikai segélyezési rendszer sajátossága, hogy a rászoruló anyák kaphatnak utalványt ételre és tápszerre, a jótékonysági szervezetek segíthetnek a ruhák beszerzésében is, de a pelenka fehér folt a rendszerben.
Bár magyar adatot nem találtam, nem hiszem, hogy nálunk sokkal jobb lenne a helyzet. Rengeteg olyan segítségkérést lehet találni a neten, ami arról szól, hogy valakinek elfogyott a pelenkája, és nem tud venni, mert nincs rá pénze. Az, hogy egészségpénztári kártyára is lehet venni ilyet, csak egy szűk rétegnek elérhető segítség a hó végén. A legolcsóbb pelenka, amit egyáltalán találtam kereskedőnél 27 forint/darabba került, de ennél jellemzőbbek a 30-35 forintos darabárak. Bár kommentekben olvastam 10 forint/db árról is, ilyennek én nem bukkantam nyomára sehol.
Nálunk is a legtöbben azonnal a textilpelenkát vágják rá válaszként, és az amerikai oldalakon is ez merül fel legtöbbször: miért használ eldobható pelenkát, aki ennyire szegény, azonban a válasz a szakértők szerint egyáltalán nem egyszerű.
Számtalan érv szól ugyanis a textilpelenka ellen. Ezek közé tartozik például az, hogy az újfajta mosható pelenka egyszeri jelentős beruházást igényel, amire általában szintén nincsen pénz - az olcsóbb fajtákból egy megnyugtató méretű kezdőkészlet beszerzése egy újszülött részére nálunk nagyjából 10 ezer forint, és később ki fogja nőni, tehát természetesen cserélni kell majd. A hagyományos textil+nejlonborítás ugyan olcsóbb, viszont nagyon meggyötri a babák bőrét.
Emellett ráadásul az amerikai háztartások elég jelentős százalékában nincsen mosógép, ami különösen igaz a legszegényebb családokra. Nálunk ez kevésbé jellemző, a mosógép-ellátottság itt jóval nagyobb.
Ha van is mosógép, a mosószerek beszerzése, a villany és a vízszámla befizetése sem mindig zökkenőmentes. Ez viszont Magyarországon is pont így van. Kézzel pelenkát mosni, főzni pedig amellett, hogy nagyjából egész emberes feladat, szintén azt igényli, hogy legyen víz, tisztítószer és működő tűzhely.
Amerikában az elterjedt mosodák nem olcsók, sokszor messze vannak, ráadásul egy nagy adag kakis textilpelenkával átsétálni a városon egy kéthónapos gyerekkel hetente kétszer sem túlságosan baráti alternatíva.
A bölcsik amerikai megfelelői ráadásul erősen ellenzik a mosható pelenkák használatát, így, ha az anya dolgozik, és ilyenre szorul, sokszor csak akkor hagyhatja ott a gyereket reggel, ha megfelelő számú eldobható pelenkát is mellékel hozzá. A magyar intézmények sincsenek nagyon felkészülve arra, hogy eldobható pelenkán kívül bármi mással is foglalkozzanak, ez alól talán csak a nagyon elit kis magánintézmények jelentenek kivételt - ahova értelemszerűen nem viszi a gyerekét, akinek pelusra sincs pénze.
Amilyen sok párhuzamot lehet felfedezni az amerikai és a magyar helyzet között, olyan sok különbséget is. Nálunk, amikor valaki ilyen segítségkéréssel fordul a világ felé, leggyakrabban támadásokat kap. Általában pillanatok alatt jön a "minek rakta szét a lábát, ha nem képes gondoskodni a gyerekről", a "pelenkára nincs pénze, de internetre igen", a "biztos átverés, és azért kér pelenkát, hogy aztán eladja", és a társai. Van, aki segítene, de minden ilyen emberre jut három, aki negatívan reagál.
Az amerikai fórumokon általában ítélkezés nélkül el tudják fogadni, hogy valaki ebbe ilyen nehéz helyzetbe került, és a leggyakoribb reakció az együttérzés, a konstruktív jótanács, vagy a tényleges segítség felajánlása. Az attitűdbeli különbségnek részben biztosan oka az is, hogy ott a társadalom nagyobb részének nem okoz problémát a napi megélhetés, de azért akkor is elgondolkodtató, miért vagyunk mi ilyen gyanakvóak és ítélkezők.
Pelenka-vészhelyzetben elhangzó leggyakoribb jótanácsok:
- Ha csak néhány darab kell, és várhatóan egyszeri a megszorulás, érdemes megkérdezni a Védőnőt, a családsegítő szolgálatot, a kisgyerekes ismerősöket.
- Textilpelenka+nejlonborítás, áztatáshoz epeszappan, mosáshoz mosószappal, öblítéshez ecet
- Textilpelenka helyett nedvszívó törülköző, konyharuha, pamutpoló
- Cserebere oldalakon vadászni másnál feleslegessé vált darabokra
- Auckiós oldalakon vadászni olcsó de jó minőségű moshatóra
- Pelenkás cégeknél vadászni olcsó eldobhatóra, és hó elején beszerezni a havi adagot
- Bölcsibe, elmenéshez tartogatni az eldobhatót, otthonra moshatót/textilt használni
