Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy friss németországi kutatás alapján táplálkozási szakemberek megállapították, hogy rengeteg a vashiányos gyermek.
Egy friss németországi kutatás, illetve egy néhány évvel ezelőtti Ausztriában végzett felmérés alapján táplálkozási szakemberek megállapították, hogy rengeteg a vashiányos gyermek. Ez azért súlyos probléma, mert a vas kritikus tényező az agy fejlődésében, hiánya állhat romló iskolai teljesítmény és magatartászavar hátterében is.
A kisdedek vashiánya a táplálkozástudósok szerint 95 százalékban a helytelen, egyoldalú táplálásra vezethető vissza. A Magyar Gyermekorvosok Társasága kutatást indít, hogy felmérjék, hazánkban hogyan táplálják gyermekeiket az édesanyák és milyen tápanyagokból kapnak keveset vagy túl sokat a kicsik.
A kisgyermekek vasszükséglete igen magas, ugyanakkor a csecsemő- és kisdedkori étrend vastartalma általában alacsony, ez pedig visszafordíthatatlan folyamatokat eredményezhet. Az utólagos vaskezelés ugyan hatásos lehet, mivel a vasszintet vissza lehet állítani, viszont a vashiány következményeit már nem - egyetlen megoldás a csecsemő- illetve a kisdedkori vashiány megelőzése, mégpedig vasban dús táplálással. A vashiányos gyerekeknél előfordulhat viselkedési zavar, az ásványi anyag hiánya befolyásolja a szellemi- és mozgásfejlődést, fejfájást, szédülést okoz, gyakori a vérszegénység is.
Bár az anyatej vastartalma alacsony, a vas az anyatejből kétszer, háromszor jobban szívódik fel, mint a tehéntejből. A szakemberek azt javasolják, hogy a tehéntejet csak 2 éves kor után kor után vezessük be, mert a tehéntejjel történő hozzátáplálás nem biztosít elegendő vasat, és a tehéntejből nagyon nehezen történik meg a vas felszívódása. A tudósok szerint a csecsemő- és kisdedkori vashiány megelőzésével biztosítható lenne a felnövő generációk magasabb intelligencia szintje, ezért ezzel a problémával foglalkozni kell.
Egy 2009-ben 6 országban végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy már 1-3 éves korban is jellemző a túlzott só- és cukorfogyasztás, hiszen a kicsik korukhoz képest túl sok édességet kapnak és a felnőttek számára ajánlott élelmiszerekkel kínálják őket. A túlzott sófogyasztás felnőttkorban vérnyomás-problémákat okozhat, a rengeteg cukor pedig cukorbetegséghez és elhízáshoz vezethet. A kutatás szerint Németországban problémát jelentett a túlzott fehérjebevitel is.
A nemzetközi kutatási eredmények alapján a Magyar Gyermekorvosok Társasága hazánkban is felméri az 1-3 éves kisdedek tápláltsági állapotát. A 2010 tavaszán elindított és júniusban lezáruló országos kutatás teljes képet ad majd arról, hogyan táplálják a magyar édesanyák a gyerekeket 1-3 éves kor között, a kisdedek milyen tápanyagból kapnak eleget, keveset vagy éppen túl sokat. A szakemberek azt feltételezik, hogy hazánkban is hasonló eredményekre számíthatunk, mint a környező országokban.
forrás: Magyar Gyermekorvosok Társasága (Cumisüveg és Tudomány program)
