Az idén 100 éves gumimaci egyik fő alapanyagát, a gumiarábikumot már az ókori egyiptomiak is használták a múmiapólyák összeragasztására. De ez még mindig egy kevésbé visszataszító részlet ezzel a cuki nyalánksággal kapcsolatban. Az, hogy ma már inkább disznókollagénből van, még rosszabbul hangzik. Bár úgy tűnik, még így is bukunk a kicsi, színes, ruganyos „medvehúsra”.
Az Egyesült Államokban ugyan csak 1982 óta, de Európában, és hazájában, Németországban pontosan 100 éve hasít az édességpiacon ez a kis ragacsemlős, amit egy Hans Riegel nevű bonni cukrász talált ki. Ekkortájt még Arábia és Nyugat-Ázsia bizonyos vadon élő akácfafajtáinak gumiszerű váladékát gyűjtötték össze hozzá. A pajkos kismedve formát pedig annak köszönheti az egy évszázados édesség, hogy a Haribo-gyárat is megalapító Herr Riegel úgy gondolta, meglovagolja a régi idők láncra vert, és kényszerből, de mégis jópofán táncoló medvéinek népszerűségét.
Na de hogy is készül, és miből is van?
Amióta ismeretes, hogy a rúzs vörös színe egy tetű kivonatából van, és mégis van igény csókálló rúzsra, azóta tulajdonképpen meg sem kellene lepődni azon, hogy a gumicukor népszerűsége annak ellenére töretlen, hogy a rugalmasságát ma már inkább a kollagénből készült zselatinnak köszönheti. A zselatint hidrolízis útján nyerik abból a kollagénből, amit szarvasmarha-, ló- vagy sertéskötőszövetből, -csontból, -bőrből, -körömből vonnak ki. A mackóforma, amibe teszik, kukoricakeményítőből van, majd amikor ebben szilárd állagúra hűtik, és úgy 15 óra elteltével kiszabadítják a sablonból, még olajjal átkenik, hogy szép fényes legyen.
Népszerűség
Pedig nemcsak hogy töretlen a népszerűsége, hanem egyenesen szárnyal, és ez már a kezdetektől így volt. A bonni cukrász és felesége alapította kétszemélyes vállalkozás egy évtized alatt másfél száz fős vállalattá duzzadt, majd a második világháborúig a négyszáz főt is elérte az alkalmazottak száma.
Vegán medvehús
A ma már jelentős piacot lefedő vegán gumimaci-rajongók, vagy szigorú táplálkozási rendet követő muzulmán vallású ínyencek örömére tengeri moszat és tengeri hínár felhasználásával már vegán kismedvék is tarkítják a kínálatot, így akit a hozzáadott sertés rettentett el, az most megnyugodhat.
Az a vicc, hogy a zselatin maga egyébként azon kevés élelmiszerek közé tartozik, amelyek emésztése több energiába kerül, mint amennyi belőle felszabadul, fehérjetartalma pedig elképesztően magas (98-99%). De mivel teljes mértékben hiányoznak belőle az esszenciális aminosavak, a csak zselatinnal való fogyókúrázás halálos kimenetelű lehet, míg mással együtt fogyasztva a zselatin az egészségre mindeddig nem bizonyult károsnak.
Összefoglalva, ez a kis édesség tartalmaz egy kis sertést vagy moszatot, esetleg hínárt, némi ételszínezőt, végül kap egy kis olajlazúrt. Mégis imádjuk!
