Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Talán Isten is feminista – avagy mi a nő dolga?
Nem, nem, ne legyen hülye, a nő helye nem a konyhában van, és nem az a dolga, hogy gyereket szüljön, pláne nem unokákat, ugye, kiteljesítve ezzel princípiumát, jelentsen az bármit is. Ja, hogy az ilyen liberális vélemény nem érdekli?! Akkor hallgassa meg, hogyan vallják magukat teológusnők egytől egyig feministának. A Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete szervezésében Progresszív Teológiai Fórumon jártunk pár nappal azután, hogy egy magát szabadelvűnek valló tollforgató megvédte a nemi erőszakért elítélt sportolókat, mondván, a lány nem is volt áldozat, csak „szeretett kefélni”.
Az est résztvevői voltak
- Dr. Perintfalvi Rita, katolikus teológus, a Magyarországi Ökumenikus Teológusnő Egyesület elnöke, a Progresszív Teológiai Fórum egyik alapítója
- Dr. Hrotkó Larissza, zsidó vallástudós, feminista antropológus, Magyarországi Ökumenikus Teológusnő Egyesület titkára
- Dr. Varga Gyöngyi, evanélikus lelkésznő, az EHE Ószövetség Tanszékének tanára
- Balogh Éva, evangélikus lelkésznő és a magyarországi evangélikus lelkésznők mentora
- Laborczi Dóra, evangélikus újságírónő, a Kötőszó c. blog egyik alapítőja.
A vitát moderálta Perintfalvi Rita és Szücs Balázs, református lelkész.
Ismerősöm írta a fent emlegetett ügy kapcsán, hogy a kommenteket és bejegyzéseket olvasva rövidesen kiderül, hogy az úszónő erőszakolta meg a három férfit. Az egész Kiss László-botrány és annak kezelése sajna ismét pontosan megmutatta, mit is gondolnak sokan itt, Nyugat-Ázsia szélén a nőkről, és a nőknek a társadalomban, az életünkben betöltött szerepéről.
Gyakorló ateistaként ezért is volt egészen egyszerűen üdítő és felszabadító április 11-én, hétfőn elmenni a Király utcába (vigyázat, bulinegyed!) a Progresszív Teológiai Fórumra, ahol "MI A NŐ DOLGA??? - a férfiak már elmondták nekünk, most mi jövünk" címmel rendeztek beszélgetést teológusnők.
Van-e egyáltalán a nőknek lelke?
Bátor dolog már maga a kezdeményezés is. Hiszen az esten is elhangzott: az Ószövetséget férfiak írták férfiaknak, Pál apostol szerint a nők leginkább legyenek csendben (1 Timóteus 2:11-12), és a még a keresztény hit nagy gondolkodói is általában egyetértettek abban, hogy a nőknek nincs lelkük. De hogy ne csak nagy vonalakban érintsük a témát: a résztvevők a nagy történelmi egyházakban is jelen lévő üvegplafonról beszéltek, meg arról, hogy egy férfi csak mondja, mondja, mondja, míg egy nő ezerszer is meggondolja, mit ejt ki a száján a gyülekezetben és az összejöveteleken. A katolikus teológusnő csupán külföldön tudta megszerezni a doktorátusát, a harmincas éveiben járó evangélikus anyuka pedig azon töpreng, vajon miért lehet őt egy egyházi értekezleten lekislányozni.
Méltóság, szabadság, remény
Jó kérdések, de hát maga a Fórum is bevallottan válaszokat keres, miközben, mint mondják és vallják, a méltóság, a szabadság és a remény üzenetét hordozzák. Ez az egyik közös nevező, a másik kettő meg az, hogy egyfelől minden ember Isten képmása, másfelől pedig, hogy minden megszólaló, beleértve az egyetlen férfit is: feminista. Úgy bizony. És ennek megfelelően nekik alap a női egyenjogúság. Ahogy egyikük megfogalmazta: kevés munka van, amit ivarszervekkel lehet elvégezni. Aztán szót kap mindenki sorban. Istennek van egy álma rólunk, azt kell beteljesítenünk férfiként, nőként egyaránt. A nő dolga a cselekvés, hogy a világ jobb legyen. A részvét és a részvétel szavakkal lehet ezt a legjobban leírni. De elhangzik az is, hogy az igazi kérdés az: mi az ember dolga? Az, hogy tanuljon, éljen, szeressen, továbbadja mindazt, ami ő, és aztán békében elmenjen a világból. Aztán citálják Ferenc pápát, aki egy húsvét után írt enciklikájában egyszerűen hímsovinizmusnak minősítette azt a véleményt, miszerint a gondok a nők emancipációjával kezdődtek volna.
Az est konklúziója, hogy mindannyian egymást tanítjuk férfivá és nővé válni, és ez jó, és tanulni jó, és hogy tanuljunk e téren sokat. Jó tanulást mindenkinek.
