A magyarok után körülnéztünk a külföldi szerzők közt is: négy olyan, friss megjelenésű művet ajánlunk, amikkel nem lő mellé, ha ajándékot keres, és amiket aztán érdemes gyorsan vissza is kölcsönözni a megajándékozottól.
Nos, ha már eldöntötte, kinek adja tovább a tavalyi illatszeres ajándékcsomagot meg a zoknikat, akkor elérkezett az idő, hogy komolyan belevágjon az ajándékozásba, és az arra érdemeseknek könyvet tegyen a fa alá. Azt már megírtuk, miket ajánlunk a frissen megjelent magyar kötetek közül, most körülnézünk a nemzetközi felhozatalban. Könyvajándék- és olvasmányajánló következik az ünnepekre.
Régen a családban az én reszortom volt megvenni mindenkinek karácsonyra a könyvet, aminek persze az lett a vége, hogy a legtöbbet megtartottam, mert fájt a szívem megválni a gondosan összeválogatott művektől. Ma ezt a négy kötetet venném meg a rokonoknak, hogy aztán jól eltegyem magamnak mind:
Jorge Louis Borges: Képzelt lények könyve
Tudják, hogy Umberto Eco Borgesről mintázta A rózsa nevében a vak könyvtárost? Az argentin írózseni valóban megvakult 1955-re, amikor végre megkapta az igazgatói állást hazája Nemzeti Könyvtárában.
„Isten fejedelmi iróniájáról beszélek" – kommentálta a dolgot –, "aki 800 000 könyvet adott nekem, s hozzá homályt is”. Az 1957-ben megjelent Képzelt lények könyvét is világtalanul írta, miközben egy egész világot alkotott meg, amely egy kislexikonban öltött testet.
A betűrendben sorjázó lények közt megtaláljuk a Biblia, a görög-római mitológia, a germán mondavilág alakjait éppúgy, mint az újvilági s a keleti kultúrák figuráit az irodalom torzszülötteivel együtt. És Borgesben az a jó, hogy mindig mindenről mindenféle eszébe jut. Szórakoztató, szellemes és okos, bárhol felüthetjük, nem fogunk csalódni.
Dmitry Glukhovsky: Metró 2035
Az 1979-ben született Dmitry Glukhovsky az orosz populáris irodalom legnagyobb sztárja. Nyilvánvaló, miért: a manapság oly divatos disztópiában utazik az életrajza szerint öt nyelven beszélő moszkvai író. Ám az Éhezők viadala babazsúr Glukhovsky Metró-trilógiájához képest, amelynek a záró darabja a Metró 2035.
A történet az atomháború után húsz évvel játszódik: a túlélők a moszkvai metróban küzdenek az életben maradásért. A 36 éves író a negatív utópia lencséjén keresztül a mai Oroszország társadalmát elemzi, de alapos kritikáját adja a kommunista Szovjetuniónak és az új diktatúráknak.
A könyvek főhőse, Artyom, 2035-ben elindul arra az állomásra, ahol valaki állítólag kapcsolatba lépett más túlélőkkel, és feljut a felszínre.Ha nem olvassák elég szorgalmasan a Stílfűrészt, elárulom, mit talál fönt.
Milan Kundera: Búcsúkeringő
Rendes ember karácsonykor elolvas egy Kunderát. És mivel A lét elviselhetetlen könnyűségét már többször is kivégezte, a Halhatatlanságtól pedig depressziósabb lesz, mint a szeretet ünnepétől, vegye kezébe a Búcsúkeringőt. Érdekessége, hogy az egykori prágai nőcsábász még Csehszlovákiában írta 1972-ben, de csak 1975-ben jelent meg, amikor az író Franciaországba emigrált.
A regény "az egyén képzeletbeli mennyországa" Kundera szerint, aki a Búcsúkeringő mennyországát egy vidéki fürdővárosba helyezi el, és öt fejezetben meséli el öt nap történetét. Remek olvasmány, hihetetlenül jó történet nem várt fordulatokkal. Nem fog csalódni. Külön felhívnám a figyelmet Skréta doktorra, a helyi kórház nőgyógyászára, aki különös gonddal ügyel a fürdővárosban megforduló szépasszonyok termékenységére.
Umberto Eco: Bábeli beszélgetés
Lehet, hogy másnak is eszébe jutott, de én a halálbüntetést amúgy mélyen elítélő-ellenző Umberto Econál olvastam először, hogy ha már vannak és lesznek is kivégzések, akkor azokat feltétlenül közvetítse a tévé, lehetőleg vacsoraidőben. Az erről szóló írás a Bábeli beszélgetés egyik szösszenete, úgyhogy ha igazi intellektuális szórakozásra vágyik (a tengely másik pólusáról a Sas-kabaré integet vidáman), akkor ezt semmi esetre se hagyja ki. Apróságok, ötletek, karikatúrák, paródiák, abszurd javaslatok, szellemi játékok gyűjteménye a nem mellesleg szemiotikával foglalkozó olasz professzor kis kötete. Biztos vagyok benne, hogy imádni fogja, és nem csak az olyan címekért, mint a Hogyan ne beszélgessünk fociról? vagy Hogyan ismerjük fel a pornófilmeket?, illetve Hogyan ne használjunk rádiótelefont?
