Vallja be, vajon eszébe jutna elmenni egy kiállításra, mely a Mirelite nevű cég (egész pontosan a Mirelite-Mirsa) történetét mutatja be? Nyilván szűk az a réteg, aki a fagyasztott bélszínroló történetére gerjed, mi mégis arra biztatunk mindenkit, hogy nézze meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot.
Kedden délután háromkor kong az ürességtől a múzeum, ember nem kíváncsi arra (legalábbis ebben az időpontban), hogyan volt megterítve egy nagypolgári asztal a háború előtt, vagy hogy milyen volt a gulyáskommunizmus magyarjának strandfelszerelése. Pedig ilyen izgalmakkal találkozhat az, aki megveszi a 800 forintos jegyet (diák/nyugdíjas féláron kapható). Mi kaptunk magunk mellé egy kísérőt is, aki vagy magánszorgalomból vagy felsőbb utasításra járta velünk végig a három kiállítást.
A legújabb és aktuálisabb a Mirelite vállalat történetét bemutató kiállítás(ocska), melynek címe „Hideget meleg szívvel! – 70 éves a MIRELITE", és a hivatalos megfogalmazás szerint "Idén 70 éve jelent meg a MIRELITE hazánkban. Ma már kevesen ismerik eredeti jelentését, úgyhogy íme: az egykori gyártójának rövidítéséből (Mezőgazdasági Ipar Rt.) és az ELITE szóból hozták létre. Az élelmiszerek gyorsfagyasztásának eljárása a 20. század vívmánya. Hazánk hűtő- és élelmiszeripara már a század elején, majd azt követően is élen járt az új technológiák és minőségi élelmiszerek bevezetésében. Ennek köszönhetően született meg 1945-ben a MIRELITE, amely kezdetben még valóban ELITE termék volt, később pedig népszerű élelmezési cikké vált." .
A kiállítás valójában egy szoba, melyben a kiállított termékek, csomagolóanyagok és dekorelemek közt a gyár története bontakozik ki. Kiderül, hogyan vált népterméké a bélszínroló, és hogyan lesz valaki nagyon fiatalon gyárigazgató.
A tárlat a szocializmusban felnőtt generáció számára szép emlékeket ébreszt, nosztalgiázásra alkalmas, de talán jobb lett volna, ha a fagyasztás történetén végigvezetve, kisebb egységekben mutatták volna be, mi volt jellemző a fagyasztott áruk hőskorára, és nem ömlesztve kaptuk volna az arcunkba az információt. Így kicsit úgy éreztük magunkat, mintha a Mirelite-Mirsa Zrt bérelt volna magának egy szobát a múzeumban, hogy kicsit promózza a termékeit.
De ez ne tartsa vissza önöket, hogy elugorjanak a múzeumba, mert egyrészt ott van a
Vendéget látni, vendégnek lenni – Vendéglátás-történeti állandó kiállítás, ahol enteriőrökben mutatják be, milyen volt egy kisvendéglő vagy egy spájz, hová jártak fürdőzni a magyarok (és mikben!!), milyen hihetetlen tárgyakat vihettek magával szüleink a balatoni kempingezésre, de azt is meg lehet nézni, hol itta a nagyi a feketét és az Éva vermutot.
A kereskedelem történeti kiállítás legalább ilyen izgalmas, egy csomó fantasztikus bútor, gép és szerszám elevenedik meg a szemünk előtt, de a tárlat must have-je - ha lehet ilyet írni - egy igazi szocialista ABC, amelyben Omnia kávétól a mákdarálóig, a hálós cekkertől az ajándékkosárig minden megtalálható. A kiállításokat ráadásul próbálták interaktivvá tenni, néhány játék is várja a gyerekeket, van, hogy a zene szólal meg a mulatóban, vagy bejelentkezhetünk egy szállodába. Simán el lehet tölteni a három kiállítással 2-3 órát, és ha szerencséje van, egy lelkes önkéntes még mesél is a kiállított tárgyakról.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1036 Budapest, Korona tér 1.(volt Dugovics Titusz tér)
Tel.:375-62-49
Megközelíthető a 206-os és a 86-os busszal (Kiscelli u.), az 1-es villamossal és az 5-ös hévvel (Szentlélek tér)
KEDD – VASÁRNAP: 10.00 – 18.00
HÉTFŐ: ZÁRVA
