Mi megkérdeztük, önök megszavazták, Mundruczó Kornél meg épphogy lecsúszott a dobogóról.
Szilveszter napján megkérdeztük önöket, hogy leveri-e az Utóélet című film a közönsikernek számító Hajnal Tímeát, és hát kiderült, hogy van, amiben igen. Mert hát kormánybiztos urunk megmondta, hogy közönségfilmeket kell gyártani, és ha valakinek, hát neki csak igaza van, hiszen ő a kormánybiztos. Na, ezt csak azért írjuk, mert tényleg bejött a papírforma: a tavalyi ízlésromboló Coming out után, idén egy egyel használhatóbb, ám még mindig laza közhelyekkel operáló filmet, a Megdönteni Hajnal Tímeát nézték meg a legtöbben. Ami nem jelenti azt, hogy önöknek viszont ne lenne helyén az ízlése. Mert a legjobbnak nem ezt szavazták meg.
Szóval megpróbálunk tenni magasról arra, hogy mire ül be a legtöbb mozinéző, bár kétségtelen, hogy nem lenne rossz, ha a legjobbra tenné, de ez egyelőre hiú ábránd marad. Tavaly tíz film mérettetett meg, és volt egy csomó (Liza, a rókatündér, vagy az Argo2), amikre hiába vártunk, mert majd idén.
A legfurcsább talán, hogy önök listánk utolsó helyére száműzték Dyga Zsombor Couch Surf című alkotását, pedig annyira azért nem volt rossz. A film, aminek elkészítését feltehetően a megszokottnál is jobban élvezték a készítők jó színészekkel, de gyenge párbeszédekkel és történettel operált, talán ezért is lehet az utolsó. A sorban hátulról a következő a Délibáb lett, ezek szerint Hajdu Szabolcs westernjén még van mit csiszolni, bár már mi is megmondtuk, hogy nem lesz belőle kultfilm.
Kicsit szomorúak vagyunk egyik személyes kedvencünk ignorálása miatt, Török Ferenc Senki szigete azért igazán jobbat érdemelt volna a nyolcadik helynél! Ezt amúgy megpróbáljuk annak betudni, hogy a filmet viszonylag későn, csak tavaly októberben mutatták be, így még nem volt idejük megszeretni. Mert bár tény, hogy nem sok értelme van, azért igenis szórakoztató.
Viktória, a zürichi expressz áll a hetedik helyen, ami abból a szempontból meglepő és nagyon szép teljesítmény, hogy a Zürichben strichelő cigánylányt egy amatőr színésznő játssza élete első filmszerepeként, szóval szerintünk a hetedik hely tök menő Men Lareida és Maros Anna filmjének, és persze Kerekes Viktória érdemeinek elismerésére. Azért Pálfi Györgynek sincs oka panaszra, a Szabadesést külföldön is imádták, és bár Toldiról már nem fog filmet készíteni a rendező, azért reméljük, hogy még sok jó ötlet van a tarsolyában.
Némileg meglepő viszont, hogy a Swing, ami csak december óta látható a mozikban, annyira belopta az önök szívébe magát, hogy felszavazták egészen az ötödik helyre. Azért is váratlan a döntésük, mert a filmben sokat táncolnak meg énekelnek (feleslegesen), de önök ezt ezek szerint szeretik. Egy ideig Oscar-várományos volt Mundruczó Kornél Fehér istene is, de sajnos végül nem győzte meg a film az Akadémia zsűrijét, így nem indul márciusban az aranyszobrocskáért. Önök viszont szeretik, hiszen alig néhány ponttal csúszott le a "kutyás, családi film" a dobogóról.
És ami a dobogót illeti...
Jó, Hajnal Tímeának vannak rajongói itt is, ott is, és ez nagyban köszönhető Szabó Simonnak és az ő jól sikerült magyar bunkó alakításának, így mi is kiegyezünk a Megdönteni Hajnal Tímeát harmadik helyezetével. Aminek viszont még ennél is sokkal jobban örülünk, az az, hogy Zomborácz Virág tényleg kezd a mi Virágunk lenni, mondjuk majd akkor lesz az igazán, ha a második filmjét is szeretni fogják a kritikusok és a nézők egyaránt. De ne legyünk szemetek, tényleg jól sikerült az Utóélet, hiszen kiderült belőle sokak számára például az is, ami nekünk nyilvánvaló volt, hogy Gálfi László némán is zseniális.
De ami igazán fantasztikus, az mégis az, hogy futótűzként terjedt a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmről, hogy iszonyatosan jó, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy önök is a tavalyi év legjobban sikerült alkotásának tartják. Kíváncsiak vagyunk, az idei filmek majd hogyan teljesítenek, már most szólunk, hogy elsőként Miklauzic Bence Parkolóját fogjuk megnézni, és Liza, a rókatündér kalandjaira is csak februárig kell már várni...
