Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Szász Attila filmjéből látszik, tudunk mi, csak akarni kell. Kedd este kihagyhatatlan magyar filmet ad az M1!
2014 a ló éve. Én nem tudom, hogy lovak-e a magyar filmgyártók, de ha ez így megy tovább, Hollywood befejezheti a hazai filmbemutatókat. Jó, lehet, hogy egy kicsit túlzunk, de olyan aztán már tényleg nagyon régen volt, hogy egymás után kétszer is elégedetten jöttünk ki a moziból magyar filmről, még akkor is, ha jelen esetben nem is mozifilmről van szó.
Történt ugyanis, hogy Hajnal Tímea megdöntése után Szász Attila A berni követ című filmjéről is elégedett mosollyal távoztunk, ami még akkor is furcsa, hogy tudjuk, Kulka Jánossal nagyon nem lehet mellélőni. A berni követ tévéfilm, azonfelül pedig politikai thriller, de ezt valószínűleg nem írják mellé, hiszen akkor kevesebben néznék meg. Pedig Szász Attila filmje minden kritériumnak megfelel, minden megvan benne, ami egy jó történethez kell, legyen szó szerelemről, gyilkosságról vagy feszültségről.
A történet következő: "Napra pontosan két hónappal Nagy Imre és mártírtársai kivégzése után a Magyar Népköztársaság berni követsége ellen két magyar emigráns fegyveres támadást hajt végre. Az indíték homályos, bár helyi lapértesülések szerint Nagy Sándor és Papp Endre a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni a magyar nagykövet túszejtésével. Ugyanakkor bizonyos forrásokból kiderül, hogy a támadók a megtorlások elleni tiltakozó, figyelemfelkeltő, demonstratív akciónak szánták fellépésüket. Céljukat tulajdonképpen elérték, mert a külföldi sajtó heteken keresztül napirenden tartotta a támadás - és ezáltal a levert forradalom - ügyét, hiszen nemcsak a nemzetközi politika, a diplomácia, de a helyi képes újságok is több alkalommal foglalkoztak a témával." - írja a Port.hu a filmről, csakhogy ez nem pontosan a Berni követ című film tartalma.
Az Átrium Filmszínházban tartott díszbemutató után megrendezett közönségtalálkozón ugyanis kiderült, hogy bizonyos rokonok szerint a filmnek semmi köze nincs a valósághoz, és hogy Nagy Sándort szabályosan kivégezték (a filmben Bános névre keresztelték és Kádas József játszotta), aki valójában a kórházban halt bele sérüléseibe. De ha a rendezők, producerek és a sajtó elengedi a vonalat, hogy ez a film nem teljesen fikció, akkor végre nyugodtan lehet beszélni A berni követről, mint filmről.
A két főszereplő, a még mindig forradalmi lázban égő Bános és Ábel (Szabó Kimmel Tamás) betörnek a Magyar Népköztársaság berni konzulátusára, ahol amúgy is éppen belső viszályok dúlnak: a nagykövetet (Koroknai - Kulka János) a helyére vágyó kollégája (Vermes - Szikszai Rémusz) próbálja elmozdítani posztjáról. A film valójában Bános és Ábel túszejtését követi figyelemmel, nagyon jó érzékkel játszva a jó és rossz közti különbségek megjelenítésével; ebben a filmben senki sem pontosan az, aminek látszik, leszámítva Vermes karakterét, akiben egy személyben összegződik a kommunizmus minden negatívuma és terrorja. Ebben a leosztásban Bános tűnne a jó zsarunak, de egy zseniális jelenetben nála is elszakad a cérna, bár ő nem akar mindenáron meghalni (társával ellentétben, aki egyetlen pillanatra sem enged a forradalmi szabadságharcos karakteréből).
A berni követ lassan indul, de mivel tévéfilmnek készült, nincs ideje ellaposodni: a felvezető cselekmények után rögtön belecsap a lecsóba, és feszességéből nem is enged a végéig. Nézőként pedig izgulunk, és eszünkbe sem jut az óránkra nézni, amikor egyszer csak már vége is a teljesen életszerű párbeszédekkel és valódi emberi drámákkal megspékelt túszejtésnek, aminek a vége úgy borítékolt, hogy közben mégsem lövi le előre az összes poént.
Kulka a kommunizmusban őszintén hívő, ám annak hibáit felismerni képes nagykövet szerepében nagyon érzékenyen játszik, hol utáljuk, hol szeretjük, de közel sem egy fekete-fehérre rajzolt karakter, akire minden rosszat rá lehetne húzni. Szabó Kimmellel nagyon jól kiegészítik egymást, mert bár végig a fiúknak szurkol a néző, azért szeretné, ha mégis életben hagynák túszukat: ebben a filmben csak a Szikszai játszotta Vermes karaktere érdemelne azonnali tarkón lövést.
A szerelmi szál is ügyesen van beépítve a filmbe, nem tolakodó és nem közhelyes, bár a tragikus végkifejlet adekvát. Lovas Rozi Hajni szerepében nem kap túl sok lehetőséget, akárcsak Balsai Móni, aki a nagykövet feleségét játssza. Hogy a sminkesnek köszönhető-e vagy csak a jó színészi játéknak az nem egyértelmű, de a Kulka és Balsai közti korkülönbség látszatra elenyésző, egy percig sem kételkedik a néző, hogy valóban egy pár-e a két színész.
A filmnek egyetlen baja, hogy nem fogják moziban játszani, viszont ha ezentúl csak ilyen minőségű tévéfilmeket fognak gyártani, akkor ezt megbocsájtjuk. A berni követet kedd (febr. 25, 20.20) este tűzte műsorára az M1, ha véletlenül nem vagyunk otthon, mindenképp érdemes felvenni, mert tökéletes példája annak, hogy viszonylag kevés pénzből is lehet feszes, izgalmas és jó történetet írni. Szász Attila filmjéből látszik, hogy mégis képesek vagyunk erre, csak akarni kell.
