Többség dönt, egység nyal

Olvasási idő kb. 4 perc

A nép ellensége című előadás nem száz éve, hanem ma játszódik. Kritika.

Emlékművek, mérgezett vizek

A nép ellensége című előadás nem száz éve játszódik, hanem ma. A Katona József Színházban bemutatott darab konfliktusa, hogy Tomas Stockmann (Fekete Ernő) felfedezi, a városban bátyja, Peter Stockmann polgármester (Kulka János) kérésére történelemhamisító emlékmű készül. Na jó, másról van szó: Stockmann doktor rájön, hogy a gyógyvíz, amelyre az egész város gazdasága épül, trágyával szennyezett és mérgező. Ezért pedig éppen apósa, Morten Kiil tímármester (Ujlaki Dénes) felelős. A bizonyító szakvéleményt lelkesen mutatja újságíró barátainak, majd a polgármesternek, hiszen már vannak tervei arra nézvést, hogyan lehetne megtisztítani a vizet. Csakhogy a nép érdeke nem ezt kívánja: a polgármester saját politikai ambíciói miatt elzárkózik a beismerés és a költséges átépítés elől. Az újságírók, és a város lakói, akik a darab elején támogatásukról biztosítják az orvost, végül viszont a polgármester mellé állnak, és Stockmann doktort nemcsak meghazudtolják, hanem meg is alázzák. És a nézők is hasonlóan érzik magukat, annyira átélhető mindaz, ami a színpadon történik.

Henrik Ibsen egy újságban megjelent rendőrségi hír nyomán írta A nép ellenségét, Stockmann doktort pedig részben saját magáról mintázta. 1848-ban, amikor kitört az első schleswig-holsteini háború, a húszéves Ibsen szenvedélyesen agitált a németek ellen. Látván, hogy honfitársai magukra hagyják a dánokat, egyre elkeseredettebben adott hangot annak, mennyire megveti a gyávaságukat.

Galéria ikon

3

Galéria: a nep ellensege
Fotó: Katona József Színház

Köszönjük, elnök úr

Az életmű többi darabjához képest kifejezetten radikális és szókimondó drámát tavaly áprilisban mutatták be a Katonában, Zsámbéki Gábor rendezésében. A naiv, igaza mellett a családja anyagi biztonsága árán is kiálló orvos szerepében Fekete Ernő, valamint a kényszeres, álszent, önző polgármester Kulka János tökéletes színészválasztás. Fekete nem először lényegül át az igazság naiv és neurotikus apostolává, Kulka pedig egyszerűen nem tud hibázni Peter, a polgármester szerepében: neki eddig mindent elhittünk (na jó, Magenheim dokin és Hippolyton kívül), és még gyengébb szerepekben is képes kiemelkedőt alakítani. Ezt a szerepet pedig mintha rá írták volna: Kulka kifejezetten brilliáns ugyanis az intellektuálisan gonosz, de valamiféle esendőséget is felvillantó karakterek megformálásában (bizonyította ezt egyebek mellett az Alföldi Róbert vezetette Nemzeti Színház III. Richárd címszerepében is).

A kisebb szerepek is remekül eltaláltak: Ötvös András a szemünk láttára válik lelkes, ifjú, baloldali újságíróból a hatalom cinikus kiszolgálójává, míg Rezes Judit nagyszerűen alakítja a doktor terhes feleségét, Katrinét, aki először aggódik családja miatt, később azonban férje mellé áll. A mellékszereplők közül kiemelkedik Bán János, aki sziporkázóan kisszerűvé és alattomossá válik Aslaksen nyomdász és a “háztulajdonosok egyesületének elnöke” szerepében. Alamuszin adja meg, majd vonja vissza a névtelen, arctalan, irigy tömegek támogatását.

Galéria ikon

3

Galéria: a nep ellensege
Fotó: Katona József Színház

Hátborzongató, hogy bár a darab egy 19. század végi norvég kisvárosban játszódik, minden karakter, minden dialógus, minden dilemma ismerős. A díszlet és jelmez posztmodern időtlensége is ezt támasztja alá. Ibsen azért lehet az egyik legnagyszerűbb európai drámaíró, mert képes pontosan levezetni a dráma dialógusaiban lebontását. Elkeserítő látni, hogy tulajdonképpen mindegy, fürdőorvosról vagy építészről, házmesterről vagy leharcolt rendezőről van szó, a korszak változik, de a szerepek ugyanazok maradnak. Ha pedig a hatalom birtoklója olyan megalomán, hogy képes magát mindenhatónak beállítani, a rendszer nemcsak arrogáns, veszélyes is.

Galéria ikon

3

Galéria: a nep ellensege
Fotó: Katona József Színház

Keresd a jót

A biztos kezű, szellemes rendezés egyik legjobb pontja, amikor a doktor ellen összehívott népgyűlésen a média is megjelenik. A színpadon, egy kivetítőn látjuk, ahogyan a karakterek a kamerának ecsetelik folyamatosan változó, de mindig helyesnek beállított meggyőződésüket. A nép – nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren, és azon kívül is is – véleményt nyilvánít: felfelé vagy lefelé tartott hüvelykujjaktól függően gladiátorok hullnak az oroszlánok elé. Látványos, kissé didaktikus húzás: értjük, hogy a negyedik hatalmi ágnak is becézett média milyen manipulatív hatással van a tömegekre. Azonban ezután következik a valódi csavar: a kivetítőn Kulka János polgármesterének kampányvideóját vetítik. Dinamikus, de nem tolakodó zene, ahogyan egy jó reklámnál megszoktuk. A politikus elmélyülten nézi a számítógép képernyőjét, mintha dolgozna. Aláír, a távolba mereng, autópályát ad át, idős nénit kísér át az úton, stadiont épít, megállítja az árvizet, és beteg kiskutyákat ment meg. A vizuális narratíva teljesen kortárs, nemcsak mai kampányfilm, de a közszolgálatinak nevezett televízió híradójának bármelyik riportja is lehetne. Ezt látják az emberek, amikor a hatalom magát mindenkinél okosabbnak képzeli.

A darabnak színészileg és rendezőileg is a ez a kampány-népgyűlés a legerősebb jelenete. Megmutatja, hogy az egyéni politikai érdekekhez, az ideológiai csapdákhoz, az arrogáns megalomániához hogyan asszisztálnak polgár- és házmesterek, csinovnyikok, gerinctelen újságírók, bármilyen rendszert egyaránt hűségesen kiszolgáló rendezők, dalcsinálók és kiállításokat varázsolók: azaz az álszent szentfazekak, akik kizárólag az alávetettség és a hierarchia dimenzióiban képesek gondolkodni. A tömeg, a szegénység és az ostobaság édestestvérekké válnak egy olyan rendszerben, amelyben fokozatosan fogy a levegő: “Itt nincs elég oxigén” – kiabálja Tomas Stockmann a színpadon, miközben ítéletet mondanak felette.

Számtalan háború, forradalom és választás megmutatta már, hogyan lesz valaki a nép barátjából pillanatok alatt a nép ellensége: Ibsen darabjának ez a nem túl bonyololult tanulsága. Régen volt ennyire politikus előadás a Katonában: ez pedig a mi országunk nem túl bonyolult tanulsága.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hermann Veronika
Hermann Veronika
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.