Péntek 13, jelent ma még valamit?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Leáldozóban van a babonások napja? Mi az, ami megtörténhet ma velünk, ami máskor nem? Történelmi példákon és az emberi hülyeség szemüvegén keresztül igyekszünk felvázolni a mai nap lehetséges végkimenetelét.

Különböző népek hiedelemvilága a természet és az ember egységére utal. Amióta világ a világ, az emberiség igyekszik megfejteni a természeti jelenségeket, működéseket, mintázatokat különböző ok-okozati (ál)igazságokkal, tudományosan, vagy éppen a valláson keresztül. A péntekkel és a 13-as számmal is így esett.

Lehetséges genezisek

Vannak, akik a bibliai időkre vezetik vissza a péntek 13 legendáját, azon belül is Jézus idejére. Jézus – aki egyes források szerint i.e. 13-án született – 12 tanítványával ült le utoljára vacsorázni. Ráadásul pénteken feszítették keresztre, hiszen akkoriban ez volt a kivégzések napja.

A viking mitológiában is találunk utalást a péntek és a 13. nap szerencsétlen együttállására: „Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet”– olvashattuk az Indexen.

Mások szerint ennek a babonának a gyökerei nem vezethetőek vissza ennyire régre, mindezt az első olyan írásos mű megjelenésének dátumával magyarázzák, amelyben először írtak a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról. Az említett mű Gioachino Rossini zeneszerző életrajza, melyet 1869-ben vetettek papírra. Különös egybeesés, hogy a zeneszerző 1863. november 13-án halt meg, ami pénteki napra esett.

A babona a jelenben

Lift Sanghajban

Az angolszász, a német és a dél-európai kultúrákban a legerősebb a félelem, nemcsak a 13-i péntektől, hanem a 13-as számtól is. New Yorkban és más amerikai nagyvárosokban alig találni felhőkarcolót, amelynek lenne 13. (-nak hívott) emelete. A hotelekben nincsen 13-as jelzésű szoba. Volt idő, amikor a repülőgépeken nem volt 13-as szék, a kórházakban 13-as kórterem, a légi kikötőkben 13-as kapu, a Forma-1-ben 13-as számú autó.

Az Apollo 13 fellövési kísérlete kudarcba fulladt, pedig nem bízták a véletlenre: a repülés 1970. április 11-én, helyi idő szerint 13:13-kor a Cape Canaveral 39A indítóállásáról indult. Azért a 39-esről, mert az éppen háromszor 13.

Az ettől a naptól való rettegés a tudomány egyik népszerű hiedelme, természetesen neve is van: paraszkavedekatriafóbia vagy friggatriszkaidekafóbia. És természetesen hírességeket sem kímél.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök egyetlen hónapban sem utazott 13-án, és soha nem adott olyan ebédet vagy vacsorát, amelynek során 13-an ültek volna az asztalnál. Napóleon és Herbert Hoover is rettegett azoktól a tizenharmadikáktól, amelyek péntekre estek. Márpedig minden évben legalább egyszer és legfeljebb háromszor péntekre esik tizenharmadika. Idén még áprilisban, júliusban is retteghetnek.

A keményvonalas babonások péntek 13-án sót dobnak a hátuk mögé a bal vállukon át, nem másznak létrára, lekopognak mindent a fán, és az általuk sütött kenyér keletlen marad ezen a napon.

Tények és statisztikák a péntek 13-mal kapcsolatban

Az elmúlt pár évtizedben több tanulmány is született, amelyek statisztikai adatokkal próbálták alátámasztani vagy éppen cáfolni a babona igazát, vicces eredményekkel. Egy holland tanulmány 2008-ban a biztosítótársaságok adatbázisai alapján azt állapította meg, hogy míg egy átlagos pénteken 7800 közlekedési baleset történik, ha az a péntek tizenharmadikára esik, ez a szám 7500-ra csökken. Egy 1993-as cikk a British Medical Journalből ennek éppen az ellenkezőjét állítja, itt a szerzők a hatodikára és tizenharmadikára eső pénteki napok statisztikáit hasonlították össze, és arra jutottak, hogy 13-án 52 százalékkal több a baleset. A leginkább zavarba ejtő eredményre egy finn pszichiáter, Dr. Simo Nayha jutott 2002-ben. A 1971 és 1997 közötti halálos közúti balesetek statisztikája alapján dolgozott, és azt találta, hogy egy átlagos naphoz képest péntek 13-án a férfiaknak 2, míg a nőknek 63 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy közlekedési balesetben meghaljanak.  

Abban viszont minden tudományos kutatás szerzője egyetért, hogy az átlagostól eltérő péntek tizenharmadikai adatokról nem a dátum, hanem maga a babona tehet. Ezzel pedig meg lehet magyarázni bármit: ha kevesebb a baleset, az azért van, mert direkt óvatosabbak vagyunk a baljóslatú napon, ha több, az meg azért, mert idegesít a tudat, hogy ma szerencsétlen nap van. A felmérések szerint a péntek 13 babona az 1980-as években élte a fénykorát, amikor Amerikában a 18 és 24 év közöttiek közel harmada hitt abban, hogy ez a nap balszerencsés. (Forrás: Index.hu)

Cikkünk végén szeretnénk figyelmükbe ajánlani a Péntek 13 című, mára már klasszikusnak számító horrort, a merészebbeknek pedig Rebecca Black Friday című slágerét. Igaz, ez utóbbiban csak péntekről van szó, de így is eléggé horrorisztikus.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.