Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ki tudja, milyen flash-t kaptak az Univerzumtól a bölcs indiai rishik, vagy kétezer éve. Vagy tán trópusi bögöly csípte meg őket, de tény, hogy jobb dolguk nem akadt, fogták magukat, transzba estek, időt-fáradságot nem kímélve apánk-anyánk nevétől kezdve, születési dátumunkon át a személyiség jegyeinken keresztül az életeseményeinkig mindent, zavarba ejtő pontossággal leírtak rólunk. És jóval azelőtt, hogy megszülettünk volna… Zavarban vagyok, mert nem tudok mit kezdeni ezzel az egésszel...
A jel
Családi ebéden ülök, néhány kupica házipálinka, hatalmas adag tyúkhúslevessel felhígítva, megfejelve az obligát rántott karajjal, lefojtva a nagyi zserbójával. Szóval a szokásos. Illetve mégsem. Van egy távoli rokonunk ugyanis, aki olyasmiket mesél, hogy a gasztronómiai élvezetek helyett ő válik a nap fő attrakciójává. Legalábbis nekem, a misztikumra fogékonynak, aki egy időben maga is asztrológusként és kártyajósként tevékenykedett. Igen, tudom, jósolni mindenből lehet, kávézaccból, bárányfelhőből, madárcsontból, nade…
Miket beszél ez az ember?
Azt hallotta a tévében, sorsunkat indiai bölcsek pálmalevelekre írták, és mostantól fogva egy alapítvány segítségével meg is kerestethetjük a magunkét.
Mi van???
Ez még az én magyar ezotéria mély bugyraiban edződött lelkemnek is sok. Ennek utána kell járnom, méghozzá haladéktalanul.
Kitört a pesti pálma-láz!
A kis budapesti ezoterikus klub zsúfolva, mindjárt kezdődik a pálmalevelek titkát felfedő előadás, a beugró ezerhatszáz. De nehogy azt higgyétek, bejutok. Nincs már hely a kamaraszínház méretű előadóteremben, be kellett volna jelentkeznem. Lógó orral távozom, mit távozom, kipréselem magam az utcára a lelkes tömegen át, de nem adom fel, két nap múlva kiélezett érzékekkel, felcsigázott tudásszomjjal és egy diktafonnal felszerelkezve visszatérek. Ott ülök végre a rattan széken, percenként nézem az órám, a meghirdetett kezdési időpont fél órája csúszik, a türelmetlen várakozásba beleunt tömeg tapsviharban tör ki, hogy becsalogassa az előadót. És végre! Megjelenik Ő. A pálmalevelek egyetlen nagykövete a nyugati világban, a múltban auraszakértőként és gyógyítóként hírnévre tett Oszter Tamás, talpig fehérben. Régóta ismerem őt, mindig kedves, mindig mosolyog. Most is. És végre kezébe veszi a mikrofont. Beszélni kezd.
Az apokalipszist éljük, de nincs para, megmaradunk!
Tamás saját személyes történetével kezdi. 2006-ban az indiai Bangalore-ba készült egy életmód konferenciára, ám utazása előestéjén váratlanul e-mailt kapott egy ismerősétől. A levélből elképesztő információkhoz jutott az agastya naadi nevű bölcseletről, azaz közönséges nevén a pálmalevéljóslásról. Bár a jóslás szó kevés és méltatlan, hiszen nem másról van szó, mint hogy úgy kétezer évvel ezelőtt sok-sok ihletett jógi és azok segédei több millió ma élő ember sorsát (előző életeket is beleértve) jegyezték le szárított, kipreparált pálmalevelekre, ősi tamil nyelven.
Honnan jutottak az információhoz? Egyszerűen az Univerzum akasha krónikájából merítették. A leveleket India-szerte kétszáz titkos könyvtárban őrzik, keresésükre csakis avatott pálmalevél kereső indulhat, és csakis avatott pálmalevél olvasóember fejtheti meg őket.
S mivel véletlenek nincsenek, az egyik ilyen könyvtár éppen Bangalore-ban található, épp ott, ahová Tamást egy másféle kötelezettsége szólította. Tamás azonnal tudta, jelet kapott, épp úgy, mint én a családi ebéden, csak épp sokkal markánsabbat. És azonnal tudta azt is, miért épp akkor. Mert az Apokalipszis időszakát éljük, ami a közhiedelemmel ellentétben nem a világ végét, sokkal inkább paradigmaváltást, egy magasabb tudatosságra ébredést hoz az emberiség számára. A pálmalevelek sokmillió embernek hoznak majd megvilágosodást és spirituális segítséget, úgy és olyan formában, ahogy eddig egyetlen más jól ismert sorselemző módszer sem.
A keresés
Tamás Bangalore-ban alaposan utánanézett, hol találhat hiteles pálmalevél-keresőt, hiszen csalók még a spiritualitás e bölcsőjében is akadnak szép számmal. Ám idő előtt haza kellett térnie, de mert érezte a hívást, és persze mindenáron meg akarta találni a saját pálmalevelét (mit pálmalevelét, pálmaleveleit, hiszen végül szám szerint öt róla szóló került elő), rengeteg időt és pénzt áldozott arra, hogy többször visszatérjen Indiába.
Kutatása 2009-ben fejeződött be. Elhivatottsága azonban arra ösztönözte, ne elégedjen meg saját sorstérképével. Hírét akarta vinni ennek a csodának az egész nyugati világba, először hazájába, Magyarországra, hogy mindenkinek megteremtse a lehetőséget, hozzájuthasson saját személyes pálmaleveléhez. S hogy miért ő, épp egy magyar ember? Megírták a pálmalevelei: ő a kiválasztott, és kész. (Magyarázgathatjuk, de valószínűleg csak részigazságokra bukkanunk a miérttel kapcsolatban…) Tamás úgy véli, India különleges ország, amely méltatlanul sok nehézséggel küzd, éppúgy, ahogy hazánk is, holott a Föld spirituális testének India a feje, Magyarország pedig a szíve.
Hogyan történik a keresés és az olvasás?
Hölgyek balhüvelykujj, urak jobbhüvelykujj. Igen, ujjlenyomatról beszélek. Ennek alapján kutatja fel a kereső saját személyes pálmalevelünket. Az ujjlenyomat, ahogy Tamás elmondta, természetesen csak egy megfejtendő kód, hiszen a levelek jóval születésünk előtt íródtak, mikor még nem csak mi nem léteztünk, hanem nyilván hüvelykujjunk sem volt. A kereső elindul, s megleli a pálmalevél köteget, melyben számos hasonló kódú ember sorsának leírása rejlik. Az olvasó addig-addig kérdezgeti az alanyt (apádat így is így hívják? Ekkor és ekkor születtél? Ennyi és ennyi testvéred van? stb.) míg a kötegből elő nem kerül az írás, ami csak és kizárólag róla szól. Ekkor kezdődik az olvasás, melynek megértése tolmács segítségével történik. De nem árulnak ám el mindent a nadik, az olvasók, hiszen a pálmaleveleken nem csak sorseseményeink szerepelnek, de még az, is, hány éves korunkban találjuk meg. És az is, hogy bizonyos információkat soha, vagy csak egy bizonyos életkor után tudhatunk meg. Ezért akár több alkalommal is vissza kell térnünk az olvasóhoz.
Mostantól kezdve egyszerű
Nem mindenkinek van ám pálmalevele. Furcsamód csak azoknak, akik megkeresik, megkerestetik. Ez a tapasztalatok szerint körülbelül 100-ból 92, ami Magyarország lakosságára vetítve162 ezer személyt jelent. De mostantól nem kell éveket és milliókat áldozni a keresésre. Tamás alapítványt hozott létre, egyszerűen leveszik az ujjlenyomatod és kiküldik Indiába, ahol a keresők pálmaleveled nyomába erednek (mindez 11 ezer Ft.)
Akár fél évbe is telhet, mire megkerül a leveled, (regisztrálj időben, áll az oldalon, mert az egyre növekvő érdeklődés miatt ez akár több évre is dagadhat), ekkor eljön a várva-várt pillanat, internetes kapcsolat segítségével szemtől szemben találod magad a pálmalevél olvasóval. És akkor megtudsz mindent, amit tudnod kell, amit tudnod szabad (18 ezer Ft.) Ez jól hangzik, nem? De ha személyesen akarnál olvastatni, Tamás alapítványa csoportokat is szervez. Kiutazhatsz Indiába, ami persze 2-300 ezer forint, de a varázsa kétségtelenül összehasonlíthatatlan a virtuális olvasással.
És még annyi minden
Más csatornán is keresheted a pálmaleveled, a neten találsz „palm leaf prediction”, illetve nadi center címszavakat, ami persze kérdéseket vet fel Tamás kizárólagos pálmalevél-nagykövet mivoltával kapcsolatban, de ne legyünk szkeptikusok. Vagy legyünk, de ez mindenkinek a magánügye. Országok sorsáról is írtak a bölcs rishi-k, ahogy megtudom Tamástól, háromórás várakozás után, ugyanis sikerül mikrofonvégre kapnom. Tulajdonképpen fölöslegesen, mert ugyanazt mondja el, mint az előadáson, és nagyon fáradt is, ami érthető. Kérdésemre, hogy valamelyik előző életében volt-e köze a pálmalevelekhez, kitérő választ ad, csak 2012 után fedheti fel, arra pedig, van-e anyagi haszna a pálmalevél-keresésnek számára, megbántódik, és érzem én, untatom egy kicsit. Megköszönöm, hogy időt szánt rám, és leszállok róla, hiszen még mindig sokan várják.
Kell nekünk ez az egész?
Hát nem tudom. Lehet, hogy vetetek magamról ujjlenyomatot. Még nem döntöttem el. Az ismerőseimet már alarmíroztam, sokan lelkesek, van, aki csak a vállát rángatja, Lobo barátom meg azt írta nekem: „Nyugi van…én nem vagyok odavaló…még nem. Talán…ha más nem is… a Szél majd odarepít.”
Igaza lehet. Találjon meg a pálmalevelem engem. Vagy bukkanjak rá váratlanul. Ha tényleg létezik. Ha tényleg kell nekem.
Titkos módszerrel gyógyít a rejtélyes orvos
Volt, aki a kerekesszékből állt fel, volt, aki az epilepsziából gyógyult dr. Eric Pearl páciensei közül – az úgynevezett spirituális kommunikáción alapuló gyógyítás mestere Magyarországon tartott előadást, ahol meggyógyított egy nőt, és élménybeszámolóit hallva az X-akták írói is transzba estek volna.
