Babonáink - Újévi hiedelmek malaccal és lóherével

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sorozatunk saját babonáinkról kíván megemlékezni, az eredeti, Kárpát-medencei babonákról, amelyek kétségtelenül vannak annyira érdekesek, mint példáual a karibiak vagy az afrikaiak, mégis kezdenek feledésbe merülni. Nem akarjuk őket sem népszerűsíteni, sem cáfolni - beérjük annyival, hogy megemlékezünk róluk. Amíg még van miről.
 

A most következő két jósjel szinte állami monopóliumnak számít: a lóhere és a szerencsemalac egyértelműen a lottótársaságok hatáskörébe kerültek. És nem is csoda, hogy az évszázadok óta szerencsét hozó jelképekkel azt reklámozzák, amit: egy ötös találat valóban nagyobb ritkaság az ember életében, mint a négy- vagy ötlevelű lóhere. Malacot már gyakrabban fogyasztunk. Főleg szilveszterkor divatos - a mindenkit idegrohamba kergető sípok is a malacvisítást hívatottak utánozni.

A szerencsemalac babonája valószínűleg egyrészt onnét származik, hogy az Alföldön kocát látni malacaival együtt jó jel. Szent igaz, ha a sajátunk, akkor még jobb. Ezen az alapon a kanászok a legszerencsésebb emberek a Duna-Tisza közén. És ki vonná kétségbe, hogy akinek malaca van, annak jó? Akár meghízlalja, akár megsüti, mindenképpen jól jár. Sőt, jóllakik. 

A soklevelű lóherével kapcsolatban már kissé árnyaltabb a helyzet. Távolról sem ilyen logikus. A lóherével kapcsolatos hiedelmek egyértelműen kelta, jobban mondva ír eredetűek. Az ókor jelentős részében a kelták egész Európában mindenhol előfordultak, de lassan Galliába-Skandináviába, később a brit szigetekre szorultak, sőt, a korai keresztény időkre már csak az ír szigeten és a skót felföldön élhettek zavartalanul és gyakorolhatták a druida hitet – mi több, egy időben a keresztény vallással párhuzamosan!

Írországban, amelyet egyébként nem véletlenül neveznek „Zöld Szigetnek” nem is a négylevelű lóhere hoz szerencsét - az egészen egyszerűen az írek nemzeti jelképe. Náluk öt levél kell, hogy legyen a száron, hogy kellemes jósjelnek számítson a növény. Végignézve az ír történelmet, bizony, nem is mondhatjuk, hogy szegényeknek valaha is túl sok szerencséjük lett volna - a legutóbbi időkig. Hiába, az ötlevelű lóhere a négylevelűnél is ritkább.

• Az ördög bibliája
• Tükörcserepek
• Asztali szerencsétlenségek
• Nők a sötétben
• Belzebub ölebe

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.