SPIRIT

Az IQ-m 158, mégsem találom a helyem - Asperger-szindróma

2011. március 16., szerda 18:14

Gyermekkoromban a felnőtteket elbűvölte az éles eszem, így azt gondolták, nem lehet velem komoly baj - meséli Semota, aki Asperger-szindrómás. Ez a rendellenesség az autizmus enyhébb formája, becslések szerint az érintettek közel fele nem is tudja magáról, hogy beteg. Pedig komoly viselkedési és beilleszkedési zavarokkal jár.

„Fontosnak tartom, hogy minél többen szerezzenek tudomást arról, hogy az Asperger- szindróma létezik, és hogy nem minden autizmussal élő olyan, mint Raymond az Esőember című filmben. Az Asperger-szindrómások az autizmus spektrumán belül nagyon változatos képességekkel és fogyatékosságokkal rendelkeznek” – mondja a livewithit.blog.hu szerzője, Semota.

Azt hitték, szándékosan dacolok a szabályokkal

Semota már gyerekkorától kezdve világosan látta, hogy más, mint a többiek. A legfeltűnőbb az volt a számára, hogy az emberek nagy többségével egyáltalán nem találta meg a hangot, és - számára teljességgel érthetetlen módon - rövid idő után minden közösségben a perifériára szorult.

„Nem volt olyan szemmel látható furcsaságom, ami indokolta volna ezt. Semmi testi hibám nincs, sőt, kifejezetten jó megjelenésű vagyok, és rendezett családban, értelmiségi szülők gyermekeként, nagy szeretetben nőttem fel, így a gyerekkorban elszenvedett traumák sem indokolhatták a szociális nehézségeimet. Ráadásul az intelligenciám is messze kiemelkedett a kortársaimé közül, 9 éves koromban egy IQ-teszten 158 pontos eredményt értem el. Amikor kamaszodni kezdtem, a beilleszkedési nehézségeim a tanároknak is egyre inkább szemet szúrtak. A legtöbben észlelték ugyan, hogy nem tartom magam a társas viselkedési szabályokhoz, de az okait nem vizsgálták. Azt hitték, hogy szándékosan dacolok a tanárok és a közösség elvárásaival, pedig erről szó sem volt.”

Képesek beilleszkedni a társadalomba

Az Asperger-szindróma egy neurobiológiai fejlődési zavar, az autizmus egy enyhébb formája. Míg az autistáknál korán megfigyelhetők a tünetek, addig az Asperger-szindrómánál ez nem jelentkezik. Az Asperger-szindrómára - az autizmussal ellentétben - jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. Számos Asperger- szindrómás magától is képes felismerni azokat a tüneteket, melyekkel eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait, és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás.

Nem tudta értelmezni az arckifejezéseket

A lány számára szinte lehetetlen volt alkalmazkodni a viselkedési normákhoz, ugyanis csak azokat az elvárásokat fogta fel, amiket hangosan ki is mondtak (sőt, gyakran azokat sem), ezért az íratlan viselkedési szabályok többségét észre sem vette. A nem-verbális kommunikáció sem volt az erős oldala: nem tartotta a szemkontaktust, csak az alapvető arckifejezéseket ismerte fel (pl. tudta, hogy mit jelent, ha valakinek könnyek folynak a szeméből, de azt nem tudta megítélni az arckifejezések alapján, hogy milyen hatással van a másikra az, amit éppen mond neki), és a személyes térről is furcsa fogalmai voltak.

„Egy volt osztálytársnőm szerint például hajlamos voltam nagyon közel menni az emberekhez beszéd közben, akkor is, ha nem volt velük túl közeli a kapcsolatom (pl. tanárok esetében). A másik feltűnő dolog az volt, hogy szokatlan intenzitással érdeklődtem olyan dolgok iránt, amiket mások furcsának találnak. Minden szabadidőmet azzal töltöttem, hogy minél többet tudjak meg a témáról, és a közösségben állandóan ezekről a dolgokról beszéltem, amit a többiek kellőképp idegesítőnek találtak.”

Magyarázatot kaptam egy csomó rejtélyes dologra

”Az Asperger- szindrómáról 21-22 évesen hallottam először, egy magyar portálon megjelent teszt kapcsán" - meséli Semota. "Nem is a teszt fogott meg, mert úgy gondoltam, hogy egy egyszerű feleletválasztós teszt semmilyen rendellenesség diagnosztizálására nem lehet alkalmas; de a bogarat azért elültette a fülembe, és a különféle cikkekben, könyvekben egyre inkább magamra ismertem. Magyarázatot kaptam egy csomó rejtélyes dologra, amelyek mind-mind beleillettek a képbe, pl. az igen rossz mozgáskoordináció, a látványosan esetlen járás, a gesztikulációm hiányosságai, a kényszeres mozdulatok, az extrém válogatósság, szagokra és az éles hangokra való érzékenység. Tony Attwood Különös gyerekek c. könyvét a szüleimnek is megmutattam, akik megerősítettek abban, hogy a könyvben leírtak sok szempontból illenek a gyerekkori és a mostani önmagamra.”

A felnőttekkel jobban megtalálta a hangot

Gyerekként Semota viselkedészavarai miatt többször is járt pszichológusnál, ám sem ő, sem szülei nem kaptak használható visszajelzést. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a problémái nagy része közösségben, a kortársai között jelentkezett, a pszichológussal való beszélgetés pedig egy teljesen más helyzet, mert egyrészt négyszemközt történik, amit sokkal könnyebben tudott kezelni, másrészt pedig egy felnőttel kellett beszélgetnie, akikkel mindig is jobban megtalálta a hangot, mint a többi gyerekkel. Ez ma is így van nála.

„Gyerekkoromban a felnőtteket mindig elbűvölte az éles eszem és az életkoromat meghaladó olvasottságom: nyilván azt gondolták, hogy ha valaki ilyen ügyesen képes beszélgetni mindenféle felnőttes témáról, azzal nem lehet komoly gond. Egyébként ez nagyon jellemző, hogy aki jól tanul, arról azt gondolják, hogy minden rendben van vele.”

Folytatjuk

A címlapfotó illusztráció

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.03.17 17:33:18szorokin

    jav: -t (mínusz egy db t betű)

  • 2011.03.17 17:34:05semotoid

    @szorokin:

    "azt hiszem itt is van egy aspergeres/autisztikus tulajdonság; - ami összefügg azzal, h sok ilyen egyén mint önálló, tudatos személyiség (szerintem) NEM LÉTEZIK; - mégpedig az h:
    nem vagy eléggé egészségesen önző, - olyan értelemben, hogy leszarod magadat, saját sorsod alakulását, érdektelen számodra ez a kérdés /
    / nem érdekel a téma.

    Ez nem vicc. Ez tragédia.
    Így mennek tönkre életek."

    Valóban nem az. És sajnos nekem is pont ezek a tapasztalataim.
    Egyrészt, szerintem az aspi jellegzetesség is, hogy az ember nem nagyon foglalkozik a távlatokkal, hanem el van veszve a mindennapokban, olvasgat a speciális érdeklődési területeivel (röviden perszeverációk) kapcsolatban, igyekszik minél inkább kizárni a külvilágot.
    Otthonról sokan nem kapnak segítséget, a szülők nem igazán értik, hogy mi van, hogy miért nem "funkcionál" úgy a gyerek, ahogy kéne, nem fogadják el olyannak, amilyen, nem tudnak neki segíteni (vagy nem is akarnak). (Nálam szerencsére nem ez volt a helyzet, de ez nagyon nem tipikus!)
    A szülői háttéren kívül pedig gyakorlatilag semmi segítséget nem kap az ember! Egy-egy meghatározó tanár a középiskolában, vagy fiúknál egy támogató barátnő, de ENNYI. Sokaknak ebből egyáltalán semmi sem jut.
    És ahogy a külvilág egyre elutasítóbb és egyre barátságtalanabb lesz, úgy az aspi is egyre jobban befelé fordul, és később már nagyon nehéz lesz kijönni ebből a csigaházból.

  • 2011.03.17 17:39:20szorokin

    első körben mindkét nemnél a külső (ez egy kizáró tényező).

    aztán, ha nincs dezodorral elnyomva: ott a szag
    [ ami szintén nagyon fontos info a genomok kompatibilitásáról, mindkét irányban, többek közt ez egy rákfenéje a modern dezodoros mesterségesen szagosított világunknak ]

    aztán ott a beszéd & a metakomm., akiknek megy, ill akik képesek dekódolni........

  • 2011.03.17 17:40:51Sadist

    szorokin 2011.03.17 17:28:25

    "de amúgy a nőknél csak a külső szokott számítani, - azaz a ffiak első körben szinte kizárólag ezt nézik."

    A nők is, csak ezt valamiért nem nagyon hangoztatják, talán mert még maguknak sem vallják be. Helyette szokott jönni az agyonismételt közhely:

    "a hímek jó génkészletének lakmuszpapírjai pedig:
    HUMOR HUMOR HUMOR ..."

    A humor is csak egy kiegészítő, mint egy ízléses nyakkendő a legfinomabb szabású öltönyhöz. Ha nem az öltönyhöz jár (értsd vonzó külső, anyagi biztonság), önmagában semmit sem ér.

  • 2011.03.17 17:44:18szorokin

    @semotoid: tűpontosan. ennyi.

    (ott vannak a példáim, amelyek példák a te mondataidra is)

    a környezeted, szüleid tudatlansága, azaz, h gőzük sincs h milyen gyerekük lett... ennyi.

    és tipikusan télleg ez az alaphelyzet.
    szóval inkább legyen egy kis felhalytás, egy kis hype, és így több tudatos szülő, és így több el nem cseszett, félre nem siklott élet.

  • 2011.03.17 17:46:20semotoid

    @szorokin:

    "a hímek jó génkészletének lakmuszpapírjai pedig:
    HUMOR HUMOR HUMOR ..."

    van egy olyan sztereotípia, hogy az aspiknak nincs humora, de én pont az ellenkezőjét tapasztalom. az általam személyesen ismert aspiknak remek, egyéni humora van. nekem sem szokott nehézségeket okozni, hogy megnevettessem az embereket.
    bár kétségtelen, hogy van néhány olyan fajtája a humornak, amivel nem tudok mit kezdeni. pl. amikor valaki komoly arccal állít valami baromságot, én meg állok hülyén. és utána nevetve közli, hogy "há-há, vicc volt, beugrottál". na ezzel ki lehet kergetni a világból, mert sose veszem észre, h csak viccből mondják.

  • 2011.03.17 17:50:17szorokin

    @Sadist:

    közben pontosítottam:
    1. külső (mindkét nemnél)
    2. szag (mind2 nemnél), HA NINCS ELNYOMVA
    3. komm. így v úgy

    azzal az újabb pontosítással h: a nők génkészletéről jóval többet elárul a külsejük, mint a ffiakéről. (bár 1. körben ugye ott van)

    és a ffiakról TÉNYLEG A LEGTÖMÖREBB, LEGJOBB INFO A HUMOR, NEMCSAK KIEGÉSZÍTŐ
    (persze jó mutatók a papírok, diplomák, szakmák milyensége, pl a matek v a sebész szakma gyakorlása ált-ban intelligenciát szokott jelenteni, és szinte minden nőnél ez vonzó, stb)

    &

    van egy nagyon jó cikk erről egy evolúciós pszichológiával foglalkozó arctól, megkeresem....

  • 2011.03.17 17:55:53semotoid

    @pucros:

    Ez megint olyan cucc, ami egyénenként változik.
    Az állandóság és a rendszeresség iránti igény mindenkiben másképp nyilvánul meg. Van, aki rendmániás lesz, van, aki "órarend" szerint szervezi az életét, van, aki a változástól retteg. De tkp. a speciális érdeklődési területek is ide tartoznak.

    Nálam ez főként a speciális érdeklődési területekben nyilvánul meg (ilyenből több is van, de sajnos túl jellegzetesek ahhoz, h ideírjam őket), vannak olyan területek, ahol az állandó ingereket keresem (az evéssel kapcsolatban van mindenféle elcseszett rituálém, meg pl. napokig tudom ugyanazt a számot hallgatni egy CD-ről), vannak repetitív cselekvéssoraim (pl. hajlamos vagyok nagyon sokszor elmondani ugyanazt, pl. adott mondatokat ismételgetni egy bizonyos módon), pár ilyen kényszeres mozgás is befigyel.

    A rendmánia, a meghatározott időbeosztás stb. nem jellemző rám, a kettő tökéletes hiánya viszont annál inkább. (Az eszemmel mindkettő szükségességét belátom, de komolyan, vért izzadok, hogy ne egye meg a kosz a lakást, meg hogy mindennel kész legyek időre.)
    A környezetemmel kapcsolatosan az a fő elvárásom, hogy teljesen szuverén módon létezhessem benne, ne kelljen semmilyen rajtam kívül álló dologhoz alkalmazkodni. (Teljesen én határozhassam meg a saját tér- és időbeosztásomat.) Sokáig akkor sem voltam erre képes, ha nem volt más választásom -- ma már azért valamennyire igen, de nagyon nehezen.

  • 2011.03.17 17:59:24szorokin

    @semotoid:

    én meg fordítva szoktam ezt nézni:

    összevissza beszélek mindenféle ökörséget, stb
    ...
    ha a jánnak nem jön be az általában "idióta"/"full kretén" szövegem, akkor onnantól kezdve nem érdekel a ján. (mert tapasztalatom az, h nem értene engemet a ján, nem tudnánk beszélgetni, stb ... éééééééééssss úgy nagyon nincs értelme egy kapcsolatnak, arról nem is beszélve h ha nem érti a humoromat, akkor valszeg én se jöhetek neki be nagyon, ill max magát csapja be a csaj..)
    ééés
    ezt valahogy hihetetlen gyorsan le tudom mérni, pár perc maximum.
    [ és utólag nem szokott kiderülni h tévedtem volna (ebben) ]

    ha csajnak nem jön be az általában "idióta"/"full kretén" szövegem, akkor engem is érdekel a csaj.

    amúgy nagyon kevés lány szokta felkelteni az érdeklődésemet.
    kb 3-5 db van akiről tuti tudom h simán bele tudnék zúgni ill szerelmes vagyok.
    a többi meg nem érdekel.
    érzelem nélkül engem ez nem érdekel.

  • 2011.03.17 18:00:54szorokin

    jav.:
    minden nőnél/nőnek

  • 2011.03.17 18:05:49szorokin

    jav 2.:
    neeeeem. f.szommm.

    ha csajnak nem jön be az általában "idióta"/"full kretén" szövegem, akkor engem is érdekel a csaj.

    helyett

    ha csajnak bejön az általában "idióta"/"full kretén" szövegem, akkor engem is érdekel a csaj.

  • 2011.03.17 18:06:10Sadist

    szorokin 2011.03.17 17:50:17

    "a nők génkészletéről jóval többet elárul a külsejük, mint a ffiakéről. (bár 1. körben ugye ott van)"

    A férfiak génkészletéről is pontosan ugyanannyit árul el a külsejük.

    "és a ffiakról TÉNYLEG A LEGTÖMÖREBB, LEGJOBB INFO A HUMOR, NEMCSAK KIEGÉSZÍTŐ"

    De, sajnos bizony az.

    "(persze jó mutatók a papírok, diplomák, szakmák milyensége, pl a matek v a sebész szakma gyakorlása ált-ban intelligenciát szokott jelenteni, és szinte minden nőnél ez vonzó, stb)"

    Nem maga az intelligencia a vonzó, hanem az általában ezzel járó anyagi biztonság, amit az utódoknak biztosítani tud majd. Igazából mindegy, hogy intelligenciával, csalással, vagy puszta erővel tesz szert rá, a lényeg hogy meglegyen.
    A nők nem az intelligens, humoros férfiakért vannak úgy oda.

  • 2011.03.17 18:06:59szorokin

    na jó megyek eszek + kvzok.
    túl sokat hibázom.

    @semotoid: várom az ígért leveledet ! :))

  • 2011.03.17 18:08:50szorokin

    @Sadist:

    nem értünk egyet. ennyi.

    maj keresek neked cikket & linkelem.
    remélem megtalálom.

  • 2011.03.17 18:08:51Sadist

    szorokin 2011.03.17 17:59:24

    Nem sok tisztelet lehet benned a nők iránt, ha darabra méred őket, mint a cementeszsákot...

  • 2011.03.17 18:09:44semotoid

    @szorokin:

    akkor neked jók a kiválasztómechanizmusaid. sajnos ez fordítva akkor nem működik, mert én is intellektuális alapon szoktam szelektálni, de az volt a tapasztalatom, h attól, h valakinek bejön az intellektusom és a humorom, még nem biztos, hogy ennél többet is akar.

  • 2011.03.17 19:16:53treedog

    Semotoid:

    teljesen ugyenezek a jellegzetességeim, lol, ez vicces lenne, ha nem lenne szomorú. Gyűlölöm az időterhelést (ekkorra és ekkorra meg kell lennie valaminek), a tömeget (10 fő már tömeg, szabályszerűen rosszul leszek, ha metróznom kell, vagy bevásárlóközpontban nekem jönnek), viszont rituáléim nincsenek, de hajlamos vagyok a beszűkült érdeklődési köröm elmélyítésébe menekülni a valóság elől (a végén az egészen semmiről már mindent tudok)

    ez tényleg szánalmasnak hat, megértem, hogy ilyennek néz ki kívülről.

    Viszont jól funkcionálok, van internet, azon keresztül sokakkal tartom a kapcsolatot, otthonról rengeteget keresek (ki se kell tennem a lábam), és szerencsére a párom elvisel.

    Azt hiszem mázlim van...

  • 2011.03.17 19:26:08szorokin

    @Sadist

    "Nem sok tisztelet lehet benned a nők iránt, ha darabra méred őket, mint a cementeszsákot..."

    teljes mértékben, totálisan félreértesz.
    rossz következtetés.

    komolyan, 100%-osan mellétrafáltál.

  • 2011.03.17 19:30:39szorokin

    @semotoid: "akkor neked jók a kiválasztómechanizmusaid."

    nem. nem jók.
    a gyakorlat nem igazol.

    régi barátnőmbe vagyok reménytelenül szerelmes.
    újak meg nagyon-alig (se) adódnak.


    @Sadist:
    valami ilyesmire akartam utalni: "újak meg nagyon-alig (se) adódnak."
    / és ezt akartam a kis számokkal (3,5) leírni./

  • 2011.03.17 19:55:23szemlelodo

    A rossz mozgáskoordináció mennyire "elmaradhatatlan" része a szindrómának?

    Újabb kutatások szerint az autizmus tünetei nagy mértékben adódhatnak érzékelési és információfeldolgozási sajátosságokból. A mozgáskoordináció zavara például adódhat a proprioceptikus rendszer (testtudat) illetve a vesztibuláris rendszer (egyensúlyérzet) hiper- vagy hipoérzékenységéből, esetleg torzult működéséből. Ajánlom elolvasásra Olga Bogdashina Valódi színek c. könyvét - segíthet megérteni az autisták furcsaságainak okát, illetve az érzékelés működését bárkinél.

  • 2011.03.17 19:58:21szemlelodo

    Az autisták/aspergeresek sajátos gondolkodásának megértéséhez pedig ezt ajánlom:
    [link]

    (Az előadó Temple Grandin, autista; nemrégiben életrajzi film is készült arról, hogyan emelkedett felül a nehézségein, hogyan hidalta át a problémáit.)

  • 2011.03.17 20:19:32Quicksilver

    @Sadist, ha hiszed, ha nem, az intelligencia vonzó. Pont. Ennyi.

  • 2011.03.17 20:55:28semotoid

    @pucros:

    "A rossz mozgáskoordináció mennyire "elmaradhatatlan" része a szindrómának?"

    Nincs fenn a kötelező kritériumok listáján, de elég gyakori.
    Nálam furcsa helyzet áll fönn: a nagymozgások nem mennek, de a finommozgásokban kifejezetten jó vagyok (jól rajzolok pl., bár a kézírásom nagyon csúnya).

    @szemlelodo:

    "A mozgáskoordináció zavara például adódhat a proprioceptikus rendszer (testtudat) illetve a vesztibuláris rendszer (egyensúlyérzet) hiper- vagy hipoérzékenységéből, esetleg torzult működéséből."

    Ebben lehet valami.

  • 2011.03.17 21:00:24semotoid

    @pucros:

    Tony Attwood, az egyik legismertebb AS-szakértő pl. külön megemlíti a könyvében.

  • 2011.03.17 21:08:25ehorizont

    @szemlelodo:
    Köszi, ez jó kis előadás volt. Én is a folyamatos megnyilvánulásokban hiszek, minden tualjdonságnak a mértéke 0-tól 1-ig bármilyen értéket felvehet, és ezek elő is fordulnak. Emiatt minden ember rendelkezik "rendellenességekkel", mindenkiről egy önálló betegséget lehetne elnevezni, persze vannak hasonlatok, meg jellegzetességek, meg együttes előfordulások, így lehet próbálni kategorizálni, és akkor így kezelhetőbb ez a sokféleség.
    Az emberi faj törzsfejlődése során specializálódik, a csoport hatékonyabb, mint az alkotóegyedek szummája, hiszen egymást inspiráljuk, felnyitjuk egymás szemét, ötletek csíráját vetjük el, vagy a másik ötletének kidolgozást tesszük lehetővé. Mert különbözőek vagyunk, másban jók (és gyengék), más célra alkalmasabbak, és ahogy bonyolódik a rendszer egyre több szerepkör alakul ki, egyre többféle adottságú egyedekre van szükség, az emberi tulajdonságok spektruma folyamatosan szélesedik, lesznek szélsőséges esetek, és nekik is meg van a megfelelő szerepük. A szélsőségesség akár olyan fokú is lehet, hogy az alapvető önfenntartás is nehézkes lehet, de szerencsére társadalomban élünk, és mindenki azt teheti amiben jó, és persze mindig "dolgozó"-ból kell a legtöbb, akik önzetlenül ellátják a "speciális" funkcióra születetteket, és a közösség segíti a specializálódott egyedek helyre kerülését, hogy az emberiség érdekében vethessék be képességeiket, ahelyett, hogy a másságtól való félelmében, vagy kisebbség-érzés következtében kiszelektálná őket, amúgy is kerekük van, nem stabil beton-lábaik, egy kis lökés is biztosan a szakadékba juttatja őket...

  • 2011.03.17 21:13:02szorokin

    @semotoid @Sadist

    na megvan az egyik cikk ill interjú:
    "A több mint húsz éve elkezdett, az immunrendszer erőssége, az öröklődő betegségekre való hajlam és a külcsín közötti összefüggéseket firtató vizsgálatok szerint a szimmetrikus arc és a test, a fizikum - valamint az értelmi adottságok (beleértve a humort is) - a genetikai tulajdonságokról árulkodnak,"

    & így folytatódik:

    "az anyagi javak pedig az eltartóképességről."
    ------------------------------------
    "HVG: A műveltség nem is csáberő?

    Sz. G.: A tudomány, a művészet, a politika eredetét tekintve a nő meghódítását szolgáló férfitalálmány. Korunkban az intelligencia és a tudás nagyobb hatalmat és eltartóképességet ígér, mint a fizikai erő. A kultúra ugyanis olyan szoftver, amely képes alakítani az agyon. "

    imádom, annyira szépen és pontosan fogalmazta meg, amit előtte én is éreztem, de nem tudtam (így) megfogalmazni ...

    -----------------------------
    "az jutott genetikailag jobb utódnemzőhöz, akinek nagyobb volt a melle. Ma már ennek nincs jelentősége, de az ilyen evolúciós "ízlésprogramok" lassan módosulnak."

    [link]
    [ ha nem tudod elolvasni, regisztrálj ! ]

    .......
    amúgy (azt hiszem) kivétel nélkül mindennel egyetértek, amit itt elmondott Szendi Gábor
    (amúgy nem vagyok Szendi rajongó)
    így (lényegileg)
    ez az én álláspontom is, ennyi.

    amúgy (anno) hihetetlenül örültem ennek az interjúnak.
    / ne kelljen magyaráznom h miért.. :)) /

  • 2011.03.17 21:14:40szorokin

    @Quicksilver: :))

  • 2011.03.17 21:45:52Sadist

    szorokin 2011.03.17 19:26:08

    Te trafáltál nagyon mellé. Az embereket főre szokás mérni, nem darabra. Már ha emberszámba veszed a nőket. Esetleg írhattad volna, hogy 3-5 olyan személyt/lányt/embert ismersz.

  • 2011.03.17 21:56:23Sadist

    Quicksilver 2011.03.17 20:19:32

    Persze, jobb, mint ha valaki sötét, mint az éjszaka.

  • 2011.03.17 22:12:15Sadist

    szorokin 2011.03.17 21:13:02

    Ez így elméletben nagyon szépen hangzik, de az élet kicsit más, mert valahogy mégsem az intelligens férfiakról lógnak fürtökben a nők.

  • 2011.03.17 22:18:59Sadist

    "Korunkban az intelligencia és a tudás nagyobb hatalmat és eltartóképességet ígér, mint a fizikai erő."

    A hazudozás, csalás, agresszió, a mindenkin áttaposni tudás pedig még nagyobbat.

  • 2011.03.17 22:53:04szorokin

    @Sadist:

    gondolj amit akarsz, úgyis jobban ismersz, mint én magamat.

    100% hogy úgy van ahogy mondod.

  • 2011.03.17 22:59:46Sadist

    szorokin 2011.03.17 22:53:04

    Ezt most melyikre?
    Bocs, de emberekre, főleg akik közel állnak hozzád, nem túl tiszteletteljes darabot mondani.
    A tiszteletnél nem csak az a lényeg, hogy te mit gondolsz magadról, hanem hogy ebből mit mutatsz másoknak.

  • 2011.03.17 23:09:51ehorizont

    Ellaposítjátok ezt a remek kommenthadat, srácok...

  • 2011.03.18 06:27:10semotoid

    @Sadist:

    ""Korunkban az intelligencia és a tudás nagyobb hatalmat és eltartóképességet ígér, mint a fizikai erő."

    A hazudozás, csalás, agresszió, a mindenkin áttaposni tudás pedig még nagyobbat."

    Hát, ez is azt bizonyítja, hogy az ember evolúciós mozgatórugói mennyire funkciójukat vesztették, és mennyire nem szolgálják az ember túlélését.
    Könnyen belátható, hogy pl. ki lesz jobb apja a gyerekének: egy szelíd értelmiségi férfi, aki képes szeretetet és támogatást adni, vagy egy erőszakos, gátlástalan maffiózó, aki kurvázik és időnként kékre-zöldre veri a saját gyerekeit.
    Nyilván az előbbi, mégse a szelíd matematikusokon lógnak fürtökben a lányok, hanem az agresszívbarom bűnöző-típusokon.

  • 2011.03.18 06:32:54semotoid

    Egyébként én tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy sohasem az "eltartóképesség" alapján választottam társat. Se.
    Szerintem az a biztonság, amit egy másik ember teremt meg, nem biztonság. A másik ember bármikor leléphet, meghalhat, meggondolja magát stb.

  • 2011.03.18 07:25:44Sadist

    semotoid 2011.03.18 06:27:10

    Pont ezt magyarázom. Az evolúció most is működik, és evolúciós szempontból nem az számít, hogy ki mit gondol evolúciósan előnyösebbnek, hanem hogy a nagy többség mit tesz. Mert ha a megnyerő külsejű a szellemi deficitjét hatalmas nagy arccal, pofátlansággal, sunyisággal és hazudozással kompenzálja, akkor bizony ő fogja felcsinálni a falu lyányainak nagy részét és ő lesz előnyben, nem a szelíd értelmiségi.

  • 2011.03.18 08:08:15semotoid

    "Mert ha a megnyerő külsejű a szellemi deficitjét hatalmas nagy arccal, pofátlansággal, sunyisággal és hazudozással kompenzálja, akkor bizony ő fogja felcsinálni a falu lyányainak nagy részét és ő lesz előnyben, nem a szelíd értelmiségi."

    Az ember egy olyan állat, ami pont azért lett evolúciósan annyira sikeres, mert különösen nagy energiát feccöl az utódok felnevelésébe.
    Tehát az evolúciós sikerességhez már akkor se volt elég, hogy az ember megcsinálja a gyereket, hanem fel is kellett nevelni, lehetőleg úgy, hogy testileg-lelkileg egészséges ember váljon belőle. Mint fentebb rámutattam, a sikerek elérésének a lelki egészség legalább olyan fontos feltétele, mint a képesség megléte. Ha az ember egy agresszív, bántalmazó vagy elhanyagoló apa mellett nő fel, a lelki egészség kialakulása finoman szólva nem biztosított.

  • 2011.03.18 08:11:11az_eső_lába

    Nem értem miért fontos, hogy ki "fogja felcsinálni a falu lyányainak nagy részét". Én mindig olyan lányt szerettem volna, aki csak engem akar, és nekem egy mindig is elég volt (lett volna). Így aztán nem nagyon izgattam magamat azon, hogy kin csüggenek fürtökben az agyatlanok. Számomra ők alapból kiestek.

  • 2011.03.18 08:39:03az_eső_lába

    Amúgy sem gondolom, hogy az egyéni céljaim kitűzésében feltétlenül alkalmazkodni kellene bármilyen evolúciós trendekhez. Ezeket a trendeket amúgy sem egyszerű a saját perspektívából megbecsülni, többnyire utólag fogják a kutatók nem kis viták árán meghatározni. Persze ha valakit az zavar, hogy rajta nem "csüggenek fürtökben a lányok", akkor ezen a terepen kell megküzdeni. Az a kérdés persze joggal merülhet föl, hogy ez olyan érték-e ami megéri a küzdelmet "megnyerő külsejű a szellemi deficitjét hatalmas nagy arccal, pofátlansággal, sunyisággal és hazudozással kompenzáló" alakokkal.

  • 2011.03.18 09:32:46semotoid

    @az_eső_lába:

    "Amúgy sem gondolom, hogy az egyéni céljaim kitűzésében feltétlenül alkalmazkodni kellene bármilyen evolúciós trendekhez."

    Az meg a másik, hogy attól még, hogy valamilyen viselkedésmintát sokan követnek, még nem biztos, hogy az helyes/értelmes/erkölcsileg igazolható dolog is egyben.

  • 2011.03.18 11:35:30szorokin

    @Sadist:

    konkrét szavakon lovagolsz(tál).
    igen db, darab
    épp rámutattál egy lényegi működésemre
    nem így élnek a fogalmak/dolgok a fejemben,
    valahogy nem verbálisan, absztraktabban
    és
    ha nem figyelek v fáradok, akkor van egy gyengébb pillanatom, amikor ilyenre fordítom le automatuikusan ezt a képet a fejemben h: db

    ez ugyanolyan h SZÁMOMRA (de csak számomra) teljesen mindegy h milyen cimkét használok egy fogalom leírására, a lényeg NEKEM mindig is az volt, h ugyanazt írja le

    főpéldám, amivel az un. "normális liberálisokat"
    lehet v szoktam sokkolni h nem látok különbséget
    a cigány/roma ... néger/fekete/afroamerikai
    a buzi/meleg/homo közt
    ...SZÁMOMRA mindegyik ugyanazt jelenti, mert ugyanazt jelöli.
    és elég sokáig üres képmutatásnak tartottam a romázást (nem cigányozást), stb ...

    magyarul azt állítom h alkatilag/agyilag nem vagyok képes így rasszista lenni, mégha annak is tűnik épp szóhasználatom.

    PEDIG csak annyi van h (legalább) egy fokkal absztraktabban (azaz tipikusan nem nyelvi szinten) gondolkodom, és ennyi.

    -----------
    aki nyelvi szavakban gondolkodik, az jogosan mondhatja h kireksztem lenézem a cigányokat, ha a cigány szót használom és nem a romát, mert más a embercsoportok szerinti jelentése/értelmezése ezeknek.

    és talán jogosan mondhatja h hoppá, most lebuktál, te geek, darabra méred a lányokat ...

    és ha 3,5 ről beszélek az így is úgy is egy egész szám, emberek számossága darab nélkül is, ha akarod már ez náci szemlélet...

    na ennyit erről. unom magamat.

  • 2011.03.18 11:52:55az_eső_lába

    Szorokin,

    nem érzed úgy, hogy alaposan belagabalyodtál valahol egy gombolyag cérnába?

  • 2011.03.18 11:53:27pucros

    Valahol olvastam nemrég (talán Mérőnél?), hogy a sikeres politikusokra az IQ szűk sávja jellemző (valahol százharmincvalahány körül).
    Az ő pályájukon az intelligencia egészen addig jelent előnyt, amíg nem olyan magas, hogy már elrontják a kommunikációt a választók felé.

  • 2011.03.18 13:22:43tejcsokoládé

    én simán csak antiszociálisnak tartom magam, nem keresem a társaságot, sokkal jobban érzem magam egyedül. nagyon-nagyon szűk az a réteg, akiket nem tartok képmutatónak, hazugnak, álszentnek. ettől még nem gondolom, hogy beteg lennék, egyszerűen más az értékrendem...

  • 2011.03.18 14:14:10szorokin

    @az_eső_lába:

    "nem érzed úgy, hogy alaposan belagabalyodtál valahol egy gombolyag cérnába?"

    egy téma, most egy rendes kifejtős válasz.
    ha neked ez gabalyodás hát legyen gabalyodás.

    amúgy is azt írtam a végén:
    "na ennyit erről. unom magamat."

  • 2011.03.18 14:15:28cseho

    @ tejcsokoládé: amit leirsz az nem antiszociális viselkedés, és az aspergeres ember sem antiszociális. kettő között nagyon nagy különbség van.

    [link]

  • 2011.03.18 15:27:46az_eső_lába

    @ tejcsokoládé:
    Valamit félreértettél valószínűleg (ezt sajnos a cikk szerzője is elkövette a bevezető sorokban), itt nem egy betegség bemutatásáról van szó, mert "Az Asperger-szindróma egy neurobiológiai fejlődési zavar", ahogy később helyesn megfogalmazva olvashatod.
    Amúgy a cikkből és talán az értelmesebb hozzászólásokból is kiolvashatod, hogy az érintetteknek nem az elnevezés jelenti elsősorban a problémát, hanem az, hogy nem találják a helyüket a többségi társadalomban.
    Ez pedig úgy tűnik, hogy számodra sem megy olyan nagyon könnyen. A "sokkal jobban érzem magam egyedül. nagyon-nagyon szűk az a réteg, akiket nem tartok képmutatónak, hazugnak, álszentnek" megfogalmazás nagyon hasonlít az autópályán szembe menő ember kifakadására, ha ismered az idevágó viccet.

  • 2011.03.20 21:45:37dpalmer

    ColT

    "Hehh, lassan már minden emberi viselkedésnek lesz valami betegségneve."

    Ne is foglalkozz ilyenekkel - meghaladja az erődet/képességeidet.
    A magadfajták miatt diagnosztizálták _igen_ későn először ezt a tünetegyüttest. Aspergeresekkel foglalkozom; ez nem csak "viselkedés". Bár ez a megfogalmazás kb. ugyanolyan suta, mint a hozzászólásod.

  • 2011.03.21 17:40:41szorokin

    !!!!

    Mindenkinek ajánlok egy könyvet

    mert szerintem (saját vélemény) forrásmű
    a témakörben, és nem nagyon ismert
    / azaz míg nem akadtam rá véletlenül egy pici könyvesboltban, addig nem tudtam róla /

    Donna Williams: Az autizmus - egyes szám első személyben

    egy okos autista (valszeg asperger féle) nő írta, aki kb 30as évei elején tudta meg h mi is van vele..........

    szépen módszeresen, alaposan végigelemezte a saját viselkedését, működését, -
    azaz nincs szó pszichiátriai/pszichológiai szakzsargonról
    ..E/1-es, azaz személyes, közvetlen formában :))

    egyszóval MINDENKINEK (nemcsak az aspi-knak vagy az autista gyanúsoknak ill ezek érintetteinek) ajánlom, melegen.

Blogok, amiket olvasunk

MTT Bionikus generátor, avagy így működik az elektromos angolna

Az elektromosságot az állatvilág egyes tagjai is előszeretettel használják. De hogyan csinálják? Hogyan működnek a természet áramfejlesztői?

CSAJOK ÉS PASIK A pénzes csávót választotta helyettem

A csajok a legjobb pasikat válogatják ki, a maguk módján. Ehhez néha egyértelmű igényeket fogalmaznak meg magukban, amikről te csak a legvégén értesülsz.

HATÁRÁTKELŐ Anglia a Brexit után már nem ugyanaz

Milyen messzire érdemes még kergetnünk az álmainkat? Most úgy érezzük, csöbörből kerültünk vödörbe. Merre tovább? Kell-e lépni? Irány Kanada? Dilemmák Brexit után.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés