Az emberek két részre oszthatóak: vagy ki nem állhatják az Unicumot vagy nem tudnak élni nélküle. Gyárlátogatás, amely során a hölgyek közt hamar elkelt a Zwack birodalom ura, aki azt is elérte, hogy málnaszörpnek tűnjön az Unicum más keserű likőrök után.
Izgatott telefon a kóstoló reggelén: jössz az Unicum gyárba? Persze, hogy megyek, ki nem hagynám - válaszolom, aztán vihorászunk kicsit, mintha tinilányok lennénk. Naná, Zwack Sándor kalauzolásával végigjárhatjuk az Unicum múzeumot, végül megkóstolhatjuk az Unicumot. Keserű? Nem számít!
Sándorral a gyárban
Most attól tekintsünk el, hogy milyen jóképű a Zwack birodalom ura, bár sokat elárul az a lépcsőn elkapott beszélgetés, amit két nőtársamtól hallgattam ki véletlenül. Ha éppen akkor, és éppen ott valamilyen oknál fogva vége lenne a világnak, és csak mi maradnánk életben, akik épp a gyárban tartózkodunk, jobb ha tudjuk, hogy Sándor elkelt. Az egyik régi fotón felfedezem az idősebb Zwackot harmincévesen, nagyon hasonlít a fiára.
A kóstoló előtt belépünk egy terembe, ahol olyan erős gyógynövény illat terjengett, mintha egy hatalmas Unicumos pohárba állítottak volna minket. Hideg volt, itt már éreztem, hogy jól fog esni egy pohár keserű likőr, de nem rögtön a poharainkat töltötték tele, előbb lementünk a pincébe. Ott, ahogy a pincemestert hallgattam, rájöttem, miért is mosolyog mindenki maga elé, miközben legyen szó a nagypapáról, vagy a borok felé kacsintgató Izabelláról. Fantasztikus lehet egy olyan családba születni, ahol van egy igazi titok, amit generációk óta örökítenek tovább, és amikor iszunk egy pohárral a likőrjükből, vagy csak állunk a tömény gyógynövény illatban, egy pillanatra elképzelhetjük, mi lenne, ha a mi dédapánk a Napfény ízének a receptjét hagyta volna ránk.
Az Unicum szó kimondása zavarba hozza az amerikaiakat
Ügyes a kóstoló menete: elsőnek igyunk valami olyat, ami garantáltan nem ízlik. Egy igazán keserű likőrt Olaszországból, cukor nélkül, ami mellett az Unicum szinte málnaszörpnek tűnik. Aztán következhet az Unicum. Na, ugye, hogy nem is keserű?! Akinek még ez is túl sok volt, azoknak ott a Next, az Unicum legfiatalabb változata, kevesebb keserűséggel, több citrusossággal. Zwack Sándor ezt nem issza, ő inkább a klasszik változatra szavaz, de mint kiderült, a régi Unicum rajongók sem tértek át a Nextre, szakszóval élve, minimális volt a kannibalizáció, ezzel a termékkel egy teljesen új közönséget hódítottak meg. Az USA-t is, ahol nem Unicum, hanem Zwack néven forgalmazzák, ugyanis az előbbi angol kiejtése zavarba hozza a fogyasztókat. (A cum angolul ondót jelent.)
A közszolgálatiság jegyében elmondták, hogy az Unicum több mint negyvenféle gyógynövényből készül, cirka kétszáz éve ugyanúgy. A gyógynövények egy részét harminc napig áztatják, a másik részét lepárolják. Ezzel a lepárlással teszik igazán egyedivé, ugyanis a legtöbb keserűlikőr úgy áll össze, hogy a gyógynövényeket pusztán áztatják. Zwackék ezek után legalább hat hónapig érlelik tölgyfahordóban. A gyógynövényeknek egyébként mindössze a hatoda származik Magyarországról, a többi külföldről érkezik, hazánkban ugyanis nem terem meg.
Négyjegyű számkódok alapján dolgoznak
A szűk család ismeri csak a pontos receptet, így a hozzávalók egy részét saját maguk keverik össze, a gyárba már csak ez a keverék érkezik. A beérkező gyógynövényeket bent már nem a nevükön nevezik, hanem kapnak egy négyjegyű számkódot, ez alapján dolgoznak vele a munkatársak.
Érdekes, a gyár háború utáni államosítása és a rendszerváltás utáni privatizáció között is készítettek Unicumot a gyárban, ami hasonló volt, de a recept titkossága miatt nem ugyanaz. Mikor újra elkezdték gyártani az igazit, egy ideig mindkettő kapható volt a piacon, mert azoknak, akik negyven évig a hasonlót itták, nem lehetett egyik napról a másikra rögtön a kezükbe adni az eredetit, ami bizony különbözött az akkor megszokottól. Rövid, kb. egyéves átmeneti időszak után aztán teljesen eltűntek a boltok polcairól az utánzatok. Zwack Sándor elmondta azt is, amit már mindenki tudott: apám szerint az emberek két részre oszthatóak: vagy ki nem állhatják az Unicumot, vagy nem tudnak élni nélküle. De mint kiderült, nem csak a kívülállókat osztja meg a likőr. Egyik dédnagymama állítólag, miután megkóstolta az Unicumot, megkérdezte a fiát: Mondd csak, mi tényleg ebből élünk?
Akik nem szeretik az Unicumot, jobb, ha tudják, az ízlés változik. Úgy tűnik, hogy a harmincas évek derekán egyre többen ébrednek úgy, hogy egy pohár Unicumra vágynak.
Egy kis Unicum történelem
1847. Zwack József „eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására engedelmet adatni” kért, majd megalapította gyárát.
1883. májusában, lajstromba vették az Unicum néven forgalmazott gyomorkeserű likőrt, gömbölyű üvegben, rajta a címkével, akkor még fehér alapon piros kereszttel.
Az 1885-ös Budapesti Országos Általános kiállítás katalógusában már azt olvashatjuk, hogy a 22 munkást foglalkoztató gyár 20-30 ezer forint értékű különféle likőrt, szilvóriumot, konyakot szállított Ausztriába, Franciaországba, Oroszországba, sőt Amerikába is.
Az 1890-es években a Zwack családnak komoly vonzalma volt a technika újdonságai iránt. Az irattár őrzi a dokumentumokat, amelyben a Zwack cég hivatalosan bejelenti, hogy egy „Freisler féle felvonót szándékozik telephelyén felállítani a pincehelyiségek és a földszint összekötésére.”
1892-ben a gyár beköltözik jelenlegi Soroksári úti székhelyére.
1894. A Zwack archívum ekkorról őrzi az első olyan likőrös címkét, amelyen az Unicum ma is ismert zöld palackja látható.
1895-ben, a nagy ünnepségek küszöbén a Zwack József és Társa cég megszerzi a kiegyezés óta egyre divatosabb és rangosabb „császári és királyi udvari szállítói” címet. A századforduló után 1905. és 1909 között jelent meg a Zwack Unicum mai napig legismertebb plakátja, a Vizesember.
1915. február 28. Zwack József 94 esztendősen elhunyt.
1948-ban a gyárat államosították és a család menekülni kényszerült. Az eredeti recepttel a zsebében Zwack János olajoshordóval letakart vadászszéken ülve, egy orosz katonai teherautó platóján érkezett a négy hatalom által szektorokra osztott Bécsbe. Az állami monopólium egy Zwack Béla által átadott hamis recept alapján tovább gyártotta az Unicumot, és exportálta a távoli Amerikába, ahol a Zwack család otthonra talált.
1958-ban az amerikai bíróság elmarasztaló döntésének értelmében, sem Zwack, sem Unicum néven nem exportálhatnak többé a nyugati világba. 1970-ben Zwack Péter visszatért Európába és Olaszországban átvette a Zwack Unicum gyártásának és forgalmazásának felügyeletét.
1989-ben az eredeti Unicum visszatért Magyarországra. A vállalat 1991. elején megkezdte az eredeti likőr forgalmazását. 1993-ban kevesebb mint egy évvel azután, hogy megalakult a Zwack Unicum Részvénytársaság, részvényei megjelentek a tőzsdén.
2008. június 26-án Zwack Péter átadta a stafétabotot a következő generációnak: fia Zwack Sándor az igazgatóság elnöke, lánya Zwack Izabella az igazgatóság tagja lett.
