Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bíróságnak kell eldönteni, hogy a H&M önhibáján kívüli okokra hivatkozva jogosan törölhette a visszaigazolt megrendeléseket.
A napokban nagy port kavart a H&M webáruház esete, ahol hibás árakkal szerepeltek a termékek, így átlag 80-90 forintokért lehetett ruhákhoz jutni. Vagy legalábbis egy darabig azt hihették az élelmes vásárlók, hogy ennyiért jutottak hozzá, de az áruház törölt néhány rendelést miután rájöttek a hibára. Míg néhányan már meg is kapták a szokatlanul olcsó csomagjukat, mások bosszankodnak, a törölt rendelés miatt. A Fogyasztóvédelmet és a H&M-et kérdeztük kinek van igaza ilyen esetben.
Ha boltban vásárol, ott minden esetben azon az áron tudja megvenni a terméket, amennyit feltüntettek rajta. Vagyis ha véletlenül 1500 forint szerepel egy 2500 forintos póló címkéjén, akkor a boltosnak 1500 forintért kell odaadnia a terméket. Online vásárlás során azonban nem ismeretlen, hogy egy rossz algoritmus vagy a webshop átmeneti hibája miatt teljesen rossz árak szerepelnek, így lehet például néha nevetséges áron repülőjegyet foglalni vagy éppen 90 forintért pólót venni. Az esetek többségében a rendelés visszaigazolása előtt kiderül a webshop számára is a hiba, de most a H&M esetében a rendeléseket visszaigazolták, majd azok jó részét törölték.
Mit mond a H&M?
A vásárlók természetesen tömegével írtak panaszleveleket a H&M Vevőszolgálatainak, akik készséggel válaszoltak is az üzenetekre, igaz néha a nevet nem találták el, de a lényeg egyébként is a magyarázat lett volna. Minden esetben technikai hibára hivatkoztak, amit a rendszerükbe feltöltött hibás file okozott. Egy hosszabb sablon válaszlevél is kering az interneten, ott már árukészlethiánnyal is magyarázták a rendelések törlését.
"Azon rendelések egy jó részében, amelyek törölve lettek, nem is állt rendelés mögött valódi árukészlet, nem is lett volna mit kiküldeni" - áll a nem túl megnyugtató válaszban, hiszen egy kereskedő sem takarózhat azzal, hogy visszaigazol egy olyan rendelést, amit nem is tudott volna teljesíteni, ezért nem csoda, hogy a dühödt vásárlók többsége a fogyasztóvédelemhez fordult. A cég ugyan próbálta a csalódott vásárlókat kárpótolni, de a visszajelzések szerint az augusztus 25-ig beváltható 15 százalék kedvezményre jogosító kupon nem sok ember fájdalmát kárpótolta.
Az ügyben megkerestük a H&M sajtóosztályát is, a válaszukkal frissíteni fogjuk a cikkünket.
Mit mond a fogyasztóvédelem?
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elmondta, hogy minden hozzájuk érkezett panaszt megvizsgálnak és érdemben kezelnek, így az elmúlt napok H&M rendelései kapcsán hozzájuk érkezett panaszokat is kivizsgálják. A közlemény szerint a kereskedő automatikus visszaigazoló email üzenete még nem feltétlenül tekinthető elfogadó nyilatkozatnak, tehát nem biztos, hogy érvényes a megrendelés. Érvényes megrendelésről akkor beszélünk, amely kellő részletességgel tartalmazzák a szerződés lényeges elemeit, így például az eladási árat, a megrendelő nevét és szállítási címét, a termékek részletes adatait (név, méret), illetve a kereskedő adatait. "Az NFH-hoz beérkezett bejelentések többségében megállapítható, hogy a visszaigazolások teljes körűen tartalmazzák a megrendelés érvényességéhez szükséges feltételeket" - közölte a fogyasztóvédelem.
Az online módon értékesítést végző vállalkozások a törvény szerint még a szerződés megkötését megelőzően kötelesek számos információról világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztókat, így pl. a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegről, vagyis arról, amit a fogyasztónak valójában fizetnie kell. Az említett tájékoztatásnak minden esetben valósnak kell lennie, az nem ütközhet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénybe. E jogszabály alkalmazása különösen alapos tényállástisztázást kíván meg a hatóságoktól.
És hogy mi a helyzet a sosem létező árukészlet és a technikai hiba magyarázattal?
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint a kereskedő minden következmény nélkül törölheti a rendelést, ha csak egy automatikus választ küldött arról, hogy a rendelést fogadták, vagy feldolgozzák. Viszont azoktól a visszaigazolt rendelésektől, amelyek tartalmazzák a megrendelés részleteit is, már nem állhat el a kereskedő. "Ha közben árukészlet hiány állt elő, vagy egyéb technikai hibára hivatkozva mégis elutasítja a kiszállítást, és ezt a vásárló nem fogadja el, akkor annak megállapítása, hogy az neki felróható-e (pl.: önhibáján kívül történő okra hivatkozással utasítja-e el a szerződés teljesítését) kizárólag bíróság állapíthatja meg, minden egyedi körülmény figyelembevételével" - közölte az NFH.
Kihez lehet fordulni?
"Vita esetén azonban kizárólag bíróság vagy békéltető testület dönthet arról, hogy érvényes-e a szerződés, és ha igen, akkor milyen feltételekkel" - írja az NFH. A vásárlók a szerződés érvényességével bírósághoz vagy békéltető testülethez, a megtévesztő tájékoztatás vagy nem megfelelő árfeltüntetéssel kapcsolatosan a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kormányhivatalhoz fordulhatnak.
