Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szuper képeket, designos kialakítást és gyors működést akartunk, szerencsére némelyik telefontól mindent meg is kaptuk. Teszt.
Sokan nem csak akkor cserélik le a régi telefonjukat, ha az már működésképtelen, hanem ha gyorsabbat, szebbet vagy éppen olyat szeretnének, ami akár egy profi fényképezőgépet is kivált. Megnéztük a piacon található felhozatalt az utóbbi időszak legújabb készülékei közül, hogy kiderüljön, melyik az, ami túl nagy vagy éppen túl macerás kezelni, esetleg találunk-e olyat, ami tud bármi újat mutatni az előző évekhez képest. A válasz az, hogy találtunk és mindjárt meg is mondjuk, melyikeket szerettük a legjobban.
Alcatel Idol 3
Hatalmas – ez a szó jutott eszünkbe, amikor megláttuk az Alcatel új csúcskészülékét. Kézbe fogva ez az érzés fokozódott, a zsebbe csúsztatott készülék képének hamar búcsút intettünk. Az Alcatel nagy ötlete az volt, hogy a telefon mindkét oldalára szerelt egy hangszórót, azaz bárhogyan is tartjuk, fel tudjuk venni a készüléket. De ne rohanjunk ennyire előre. Van tehát egy brutál méretű, 5,5 colos telefonunk, aminek ezüst szegélye, lekerekített élei vannak, és az összeszerelése teljesen korrekt, nem recseg és nem ropog.
A készüléken egy kombinált micro sim és SD foglalat van, valamint egy bekapcsológomb, és egy hangosító. A jack dugó felülre került. A micro USB pedig alul kapott helyett, vezeték nélküli töltés ezzel a telóval nem lehetséges. A kijelző 5,5 colos, 1920x1080-t pixelt bír el. A lényeg, hogy nagyon szép a képe, napfényben is korrekten látható a képernyő. A bekapcsológombot 2 hét alatt nem tudtuk megszokni, a forgatás miatt, folyamatosan tapizni kellett, hol van, de szerencsére a képernyő ujjmozdulatokra is reagál, így lemondtunk a keresgélésről. Naná, hogy ebbe is került két kamera, egy 8 és egy 13 mp-s. Az első kamera szelfikirálynőknek lesz tökéletes, HD minőségű videókat lehet rögzíteni vele, juhéé. A hátlapi kamera időzitővel van felszerelve, tud panorámaképet csinálni, time-lapse-et, és még az arcunkat is megszépíthetjük vele, mert erre is képes.
A kétoldali hívás roppant szórakoztató, mint egy papírlap a tengelyénél úgy reagál a képernyő azonnal a felvételre, és áll a megfelelő irányba. A funkció kikapcsolható a felülről legördülő menüből szabályozható. A memóriája ok, 16 és 32 GB-os változatban kapható,attól függően, hogy dupla sim-es telefonról van-e szó, valamint 128 mb-ig bővíthető. A zenei rész jól sikerült, JBL-vezetékes fülhallgatón jól hallgatható a rádió, de lehet mindenféle zenét mixelni vele, effektezni, amiért vélhetően a fiatalabb korosztály fog lelkesedni. Az akkumulátor 2910 mAh-s, ami 1,5-2 napot jelent a gyakorlatban. Ssajna az unibody kialakítás miatt, csak szervizben lehet akksit cseréltetni. A konklúzió az, hogy ez egy gyors és erős telefon, ami nagyon szép, tetszetős a külleme, mégis sokak fogják túl nagynak érezni. Szerencsére gyártottak belőle egy kisebb verziót is, amely mindössze 4,7 colos.
Huawei P8
A Huawei P8 már akkor a szívünkhöz nőtt, amikor Londonban vittük el várost nézni, mert amellett, hogy egyszerűen gyönyörű a telefon, még okos is. Ami fontos, hogy nagyon jól bírja az egész napos nyomkodást és nem merül le a nap végére még akkor sem, ha sokat használja fényképezésre. Márpedig ezt a telefont fogja, hiszen nagyjából csak akkor tud vele rossz képet csinálni, ha mondjuk belelóg az ujja. Jó, a fénygrafitti funkcióhoz kell némi odafigyelés, meg egy állvány, de idővel bele lehet jönni abba is és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy tökéletes arcot csinál, sőt felismeri a tulajdonosát és csoportképeken is arra figyel, hogy ő nézzen ki a legjobban és a szuper kamerája ráadásul egyáltalán nem türemkedik ki a telefonból, így az egész készülék megjelenése letisztult marad és nagyon jól néz ki.
De a P8-ról már korábban kifejtettük, hogy belsőre is okos, ráadásul baromi jól optimalizálja az akkumulátort és a háttérben futó programokat, így jól bírja az egész napos strapát. Ami pedig külön örvendetes, hogy két kategóriában elérhető, a P8 mellett a P8 Lite-ot is meg lehet venni, aminek az ára sem magas, így ha tényleg csúcskategóriás, de nem megfizethetetlen árú telefont venne, akkor ezt tudjuk ajánlani.
HTC M9
A HTC az M sorozattal sokakat megbabonázott, mert a fémváz és a tényleg letisztult és szép kialakítás valóban egyedivé teszi a telefont, ráadásul hiába polírozott, mégsem lesz az az ember érzése, hogy kicsúszik a kezéből. A One M9 az 5 hüvelykes kijelzőjével ráadásul nem hatalmas, így tökéletes azoknak, akik nem szeretnék mindenáron a táskájukban keresgélni a túlméretezett telefonjukat, hanem néha a zsebükbe is betennék. Egy erős akkumulátor is került bele, hiszen a maga 2840 mAh teljesítményével bőven elvan egész nap még akkor is ha egy kicsit nyüstöli a 20 megapixeles kamerát. A HTC egy darabig próbálkozott ugyan az UltraPixel technológiájával, aminek az volt a lényege, hogy alacsony megapixelszám mellett is kiváló minőségű képeket ígért, de az M9-ben azért már újra szerephez jutottak a megapixelek is, felturbózva a képjavító technológiával, amit a 32 GB-os belső memória mellett mini SD kártyán is tárolhat.
Ami egyébként vicces, az a hely alapú kezdőlap, vagyis készíthet külön kezdőképernyőt otthonra és a munkahelyére is, így tényleg mindig azok az alkalmazások lesznek azonnal elérhetőek, amikre szüksége van.Az előző HTC-hez képest elmaradtak a nagy és látványos újítások, ezért nem mondjuk, hogy azonnal cserélje le az előző generációs telefonját az M9 miatt, de összességében jó választás, csak keressen olyan konstrukciót a szolgáltatóknál, ahol a kártyafüggetlen árnál olcsóbban juthat hozzá.
HTC Desire Eye
Kifejezetten szelfi mániásoknak ajánljuk a HTC Desire Eye-t, azért mert az elülső kamerája ugyanúgy 13 megapixeles felbontást bír, mint a hátulsó. Maga a telefon egy kicsit lapát, de már kezdünk hozzászokni ehhez, anyagát tekintve pedig műanyag, de ne aggódjon, nem a recsegős verzió, aminek egy idő után mozogni kezd a hátlapja, ugyanis az egész egyben van, vagy ahogy mondani szokás, unibody. Első ránézésre furcsa a nagy kamera és vaku elöl, de aztán hozzászokik az ember, főleg azok, akik állandóan szelfiznének. Nekik több olyan funkció is van, amit imádni fognak, az egyik az az azonnali retus, a másik a photo booth, amellyel sorozatot készíthetnek magukról, illetve a kettős kamera funkció is jó, ha esetleg az is érdekes, hogy hol is van tulajdonképpen. Ez utóbbi kimondottan az olyan szelfizőknek ajánlatos, akik nyaralás alatt számtalan önarcképet posztolnak, de sosem derül ki, hogy mondjuk az Eiffel-torony előtt állnak, vagy a kamrában, mert azt már kitakarta az arcuk.
A nyaralást azért is hozzuk fel, mert por és vízálló a műanyag ház, így fesztiválokra, tengerpartra is pont jó választás, hátránya hogy ezt az oldalsó gombok sínylették meg, azok is olyan bombabiztosra sikerültek, hogy jó erősen kell nyomkodni, hogy használni lehessen, illetve emiatt a SIM kártyát és a memóriakártyát is kicsit nehézkes cserélgetni, bár azért valljuk be, hogy a 16 GB belső memóriával és 128 GB-*os bővítés lehetőség elég sok képet elbír, arról nem is beszélve, hogy SIM kártyát sem szokott nagyon gyakran cserélgetni az ember.
LG G4
A G4 újítást tudott hozni a mobiltelefonok kinézetének a világába. Persze itt nem arra kell gondolni, dodekaéder formájú telefonnal álltak elő, hanem egy olyan készüléket dobtak piacra, ami kitör abból a megszokott vonalból, hogy fém vagy műanyag. A marhabőr hátlap talán furcsa és lehet, hogy a képeken nem is jön át elsőre, de élőben tényleg nagyon jól néz ki, és elég bombabiztosnak tűnik. Igazából még soha egy telefonnál nem volt olyan, hogy ennyire megbámulták volna a villamoson vagy a trolin, ezt azonban nem lehet nem észre venni és – bár ez most nagyon hülyén hangzik – de a bőr hátlap valahogy természetközelibbé teszi az egészet, ráadásul nincs az az érzés, hogy kicsúszik a kézből. Ha mégis megtörténik a baj és leesik, akkor pedig a kialakításnak és az enyhén ívelt előlapnak köszönhetően sokkal nagyobb biztonságban van a készülék, mint más telefonok esetében. Ráadásul nem csak kívülről erős, hanem belülről is rengeteg mindent tud.
Az LG évek óta egyre jobb és megbízhatóbb készülékekkel áll elő, ráadásul azok külön imádják, akik mindent, de tényleg mindent szeretnek egyénre szabni. A felhasználói felülete nagyon egyszerű és jól átlátható, rengeteg saját fejlesztést lehet elérni, amiket le is szedhet a készülékről, ha éppen nincs rá szüksége. A 3000 mAh akkumulátor csak akkor nem bírja ki a nap végééig, ha egész nap, megállás nélkül fotózgat vele, amit meg is lehet érteni. Három módon is készíthet képeket, az egyszerű módban teljesen a telefonra bíz mindent, csak böködi és készülnek a képek, az alap módnál azért már tud variálni a témák között, készíthet panoráma képet vagy éppen olyan szelfit, amitől bababőre lesz, a manuális módban pedig megjelenik egy profi gép, fehéregyensúly, iso, záridő és fókusz beállításokkal. Ha félti a bőr hátlapot mondjuk attól, hogy maszatos kézzel összefogdossa, vagy kikopik a zsebében, akkor a szolgáltatók különböző akcióin ingyen is hozzájuthat arany hátlaphoz, ami még szintén elég látványos ahhoz, hogy megnézzék a telefonját a kezében. A 32 GB-os belső memóriához még egy 128 GB-os memóriakártyát is tud használni, ami nem csak fotóknak, de zenének vagy akár videók tárolásának is pontosan megfelelő.
Microsoft Lumia 640 és 640 XL
Ugyan van remény arra, hogy a Nokia ismét mobiltelefonokat gyárt majd, de a Lumiákon most már Microsoft logó van, és ez valószínűleg nem is fog megváltozni. Vagyis ha valaki nem tud megbarátkozni az Androiddal, és értetlenül áll iPhone-mánia előtt, egyelőre nincs nagyon más választása, igaz, ha valaki nagyon ragaszkodik a márkanevekhez, a szolgáltatóknál vannak Nokiák is a régi szép időkből. A 640 és 640 XL (igen, jól sejti, a kijelző mérete a főbb különbség) középkategóriás modellnek számít, és ha a fémes színű/borítású mobiloktól a frász kerülgeti, akkor a Lumia az ön telefonja, mert mindkét változat több színben is kapható, fehérben és feketében a decensebb vonalat kedvelőknek, a kékben és narancssárgában azoknak, akik tok nélkül villognának a készülékkel.
Apropó borítás, a teszt alatt első dolog, amiért piros pont járt, az a könnyen lepattintható hátlap, ami egyébként jól bírja a gyűrődést, nem kellett rettegni amiatt, hogy karcosan kell majd visszaadni a teszttelefont, és a tapintása is kellemes, akár matt, akár fényes felületűt választja. Az előlapról pedig csak annyit, hogy Gorilla Glass 3 védi a belső alkatrészeket. Visszatérve a méretekre, a 640 kijelzője 5", a nagyobb változaté pedig 5,7". Látványban számunkra ez nem tett hozzá többet, viszont kicsit nehezebb volt boldogulni vele, de ez nyilván csak szokás kérdése.
A másik különbség az elsődleges és az elülső kamerák felbontása, az elsőnél 8MP a különbség az XL javára, az utóbbival pedig a nagyobb kivitelnél Full HD felvételt készít. A fotózáshoz kapcsolódó funkciók egyébként első blikkre nagyon meggyőzőek, de rossz fényviszonyok között nekünk egyik telefonnal sem sikerült igazán jó képet készíteni, persze az iPhone 4-esem fotóit azért így is verte. És még egy dolog hagyott egy kicsit rossz szájízt, mégpedig a telefon saját térképes alkalmazása, ami olyan útvonalakat javasolt, amikkel 20-30 perccel tovább tartott volna az utazás, mint azokkal, amiket a Google Maps ajánlott.
A Windows 8.1 operációs rendszerrel futó készülékek egyébként kellemesen gyorsak, és tele vannak pakolva programokkal, alkalmazásokkal, mégpedig annyival, hogy egy hét alatt sem tudtuk kipróbálni mindegyiket. Igen, Office is van, és ha valami hiányzik, akkor vásárolhat még újakat. Ha eddig nem volt, akkor készüljön fel arra, hogy létre kell hoznia egy Microsoft felhasználói fiókot. Végkövetkeztetés? Bár voltak döccenők, ha az iPhone 4-esem hosszú évek szolgálata utána beadja a kulcsot, akkor a befutók között továbbra is ott szerepel a Lumia-sorozat.
Samsung S6 és S6 Edge
A Samsung két csúcskategóriás telefonnal is előrukkolt a közelmúltban. Mindig panaszkodtunk a Samsungok designjára, a hátlap vagy a béna fém keret nem jött be eddig, de szerencsére S6 és az S6 Edge végre nagyon szépre sikeredett. Jó, kicsit még zavaró a kitüremkedő kamera, de az irány már nagyon jó. Az Edge ugye az a készülék, aminek a széle gyakorlatilag "ráfolyik" a hátlapra és ettől kétségtelenül jól néz ki, ráadásul oda extra funkciókat, gyorshívógombokat is tehet. A gyakorlatban viszont nehéz megszokni és gyakran nyomja be az ember véletlenül akkor is, amikor csak szimplán tartja a telefont.
Ezzel szemben az S6 gyakorlatilag ugyanez csak klasszikus telefonformában és végre tényleg jól néz ki a Samsung csúcskészüléke. Vékony, designos, az egyetlen zavaró rész az, hogy a kamera kitüremkedik. Nagyon gyors telefon, tényleg azonnal reagál mindenre, ráadásul rengeteg sporttal kapcsolatos alkalmazást is kapott, így aki az egészséges életmódot részesíti előnyben, vagy szeretne egy olyan telefont, ami rákényszeríti, hogy egészségesebben éljen, annak jó választás a két csúcstelefon valamelyike.
