Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tudta, hogy nem minden transz-zsírsav rossz? Mindenki ellenőrzi a termékeket, többször is, de ön is kerülheti őket. Megmondjuk hogyan.
Február 18-tól nem lehet Magyarországon olyan élelmiszert forgalomba hozni, aminek a transz-zsírsav tartalma magasabb mint 2%. Ezzel Magyarország az Európai Unión belül az ötödik, aki rendeletben szabályozza a maximálisan megengedett transz-zsírsav tartalmat a WHO (World Health Organization) ajánlása alapján. A transz-zsírsavat nem lehet kikalkulálni a telítetlen vagy a telített zsírsav arányából és a csomagoláson sem kell külön feltüntetni, ráadásul az OÉTI listája sem tartalmaz friss adatokat, ezért megkerestük a lista szereplőit, hogy az ő termékeikkel most mi a helyzet. A nagy áruházláncokat is megkérdeztük, hogy hány terméket érintett a türelmi idő lejárta és hogy ők mi alapján tájékozódnak.
Mi az a transz-zsír és miért rossz?
A transz-zsírsavak olyan telítetlen zsírsavak, melyek molekulái tartalmaznak szénatomok között átellenes(transz) kettős kötéseket. A technológiai eredetű transz-zsírsavak (trans-fatty acid=TFA) a növényi olajokból katalitikus hidrogénezéssel előállított félkemény vagy szilárd növényi zsírokban (margarinok) valamint, ezek felhasználásával készült élelmiszerekben fordulnak elő. A természetes eredetű transz-zsírsavaknak - melyek a kérődző állatok tejében, húsában fordulnak elő - nincsenek kedvezőtlen élettani hatásai. Technológiai eredetű, mesterséges transz-zsírsavakat értelemszerűen a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradék felhasználásával készült élelmiszerek tartalmazhatnak, mint pl. levesporok, krémporok, habporok, szószok, gabonapelyhek, előfagyasztott termékek, elősütött készítmények, burgonya-chipsek, pizzák, gyorséttermi ételek, édes és sós kekszek, nápolyiféleségek, egyes margarinok, tésztafélék, készételek, pék- és cukrász-sütemények, kakaós bevonómasszából készült édesipari termékek, húskészítmények. A kutatások a magas transz-zsírsavakat tartalmazó étrendet összefüggésbe hozták szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel.
Forrás: Wikipédia és Nébih
Az érintettek
A rendeletet 2013-ban hozták, 90 nappal később lépett hatályba, és 12 hónap türelmi időt adott a gyártóknak, hogy a nem megfelelő élelmiszereket forgalmazni lehessen. Azaz ennyi idejük volt a gyártóknak, hogy változtassanak a receptúrán, és eladják a megmaradt készleteket.
Bonbonetti
A Bonbonetti cégcsoporthoz több édességmárka is tartozik, többek között a Tibi csoki, a Cherry Queen, de saját szaloncukraik is nagyon népszerűek. A cég ügyvezető igazgatója, Sánta Sándor elmondta, hogy az OÉTI-nek már a lista megjelenésekor jelezték, hogy olyan termékek is szerepelnek a felsorolásban, amik akkor már nem is voltak forgalomban. Ők a rendelet megjelenése előtt változtattak a receptúrákon, igazodva a nemzetközi sztenderdekhez. Azokat a termékeket kivezették a forgalomból, ahol a gyártási technológia vagy az összetevők nem tették lehetővé az irányelveknek megfelelő gyártást. Másoknál pedig receptúrát cseréltek, ennek köszönhetően már 2012 év végétől megfeleltek a rendelet mai formájának. A saját és külső laboratóriumi tesztjeik mellett a beszállítókat is ellenőrzik, hogy mindenben meg tudjanak felelni az előírásoknak. "Jó dolognak tartjuk és üdvözöljük a változásokat" – nyilatkozta a Díványnak az ügyvezető.
Urbán és Urbán Kft.
Az Urbán és Urbán Kft. több bolthálózat sajátmárkás termékeit is gyártja, többek között csokisparányt, nápolyit, de sajtos tallért is készítenek. Csúvár Csaba kereskedelmi igazgató elmondta, hogy ők 2011 óta nem használnak olyan zsírokat, amiknek transz-zsírsav tartalma magas. Azt is elmondták, hogy ők nem a rendelet vagy piaci szabályozók szerint alakították a termékeiket, hanem a piaci igényeket szeretnék kiszolgálni. A termékeket ők is független laboratóriumban vizsgáltatják be.
Mondelez
A szerkesztőségen belül a legnagyobb sokkot az okozta, hogy esetleg a vaníliás karikáról is le kell mondanunk, de Kertész Péter, a Mondelez Hungária kommunikációs vezetője velünk együtt mindenkit megnyugtatott. Aggodalomra nincs ok, a vaníliás karika transz-zsírsav tartalma már jóval a rendelet előtt a megengedett szintnél alacsonyabb lett, így nem kellett kivonni a forgalomból egyetlen terméküket sem. Mini vaníliás karikát viszont tényleg nem találhat már a polcokon, de ez nincs összefüggésben a rendelettel: ezt 2014 év végétől vezették ki, egyszerűen azért, mert nem volt kellően népszerű a vásárlók körében.
A bolthálózatok
Az üzleteket két szempontból is érinti a rendelet türelmi idejének lejárta. Egyik, hogy a sajátmárkás termékek esetében az ő felelősségük, hogy a beszállítóik a rendeletnek megfelelő termékeket szállítsanak. Emellett fontos az is, hogy a nem sajátmárkás, de külföldről érkező áruk is megfeleljenek a törvényi előírásoknak, így a beszállítók igazolásai mellett a boltok saját hatáskörben is ellenőrzik a termékeket. Megkérdeztük az üzleteket is, hogy ők hogyan alkalmazkodtak a rendelethez. (Az Aldi válasza a cikk megjelenéséig nem érkezett meg, a Lidl válaszával a cikket frissítettük)
Mit keressen a csomagoláson?
A transz-zsírsav tartalmat nem kötelező feltüntetni a csomagoláson. Ám a NÉIH-től megtudtuk, hogy a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet VII. melléklete előírja, hogy „A ”teljes mértékben hidrogénezett” vagy ”részben hidrogénezett” kifejezést kötelező a hidrogénezett olajok megnevezéséhez hozzáfűzni.”, ezáltal a vásárolni kívánt élelmiszer összetevőinek átvizsgálásával meg tudja állapítani a vásárló, hogy TFA-tartalom szempontjából kockázatos-e a termék. Amennyiben az összetevők között a „növényi zsír” önmagában szerepel, akkor az nem hidrogénezett összetevőt jelent. Hangsúlyozni szükséges, hogy a növényi zsírok illetve növényi olajok természetes (nem hidrogénezett) állapotukban nem tartalmaznak mesterséges transz-zsírsavat, továbbá a kereskedelemben kapható fogyasztói kiszerelésű margarinok sem hidrogénezéssel készülnek már, a nagyobb margaringyártó cégek korszerűbb technológiát alkalmaznak illetve az alapanyagokat úgy választják meg, hogy a késztermék halmazállapota megfelelő legyen
Auchan
Az Auchan megkeresésünkre elmondta, hogy már hónapokkal ezelőtt lekerültek áruházaik polcairól a jogszabályban foglaltak szerint nem megfelelő márkatermékek, például egy margarin, de ez utóbbi termékek száma elenyésző volt, a legtöbb gyártó megfelelően módosította a határidőig a termékeinek összetételét. Saját szakmai felelőseikkel és külső tanácsadókkal dolgoztak együtt a rendelet gyakorlati megvalósításán. Az Auchan is megerősítette, hogy a gyártóknak kell garanciát vállalniuk és igazolniuk, hogy a termékeik megfelelnek a jogszabályban előírt követelményeknek. Ugyanakkor az import termékek esetében még nagyobb hangsúlyt fektetnek a termékek transz-zsírsav tartalmának felülvizsgálatára (hiszen a különböző országokban eltérő a megengedett szint), így a gyártóktól egy külön igazolást kértek erre vonatkozóan. Azon termékek esetében pedig, ahol nem volt egyértelmű a transz-zsírsav tartalom, kezdeményezték a bevizsgálást, és az eredmények alapján döntöttek arról, hogy azok megfelelnek-e a magyarországi előírásoknak. "Az Auchannál mi is a sajátmárkás és a helyben készült termékeinkből (pl.: pékárukból) már egy évvel ezelőtt kivontunk minden, a meghatározottnál magasabb transz-zsírsav tartalmú alapanyagot" – tudtuk meg az Auchan kommunikációs osztályától.
Lidl
A Lidl is felkészült jó előre a változásokra és a jogszabály hatályba lépése előtt tájékoztatta a beszállító partnereket a változásokról, időt hagyva arra, hogy legyen lehetőség változtatni a receptúrán. "Azon túl, hogy mind a belföldi, mind a külföldi szállítóink nyilatkoztak arról, hogy kizárólag olyan termékeket szállítanak be áruházainkba, melyek transz-zsírsav tartalma nem haladja meg a jogszabályi előírásban szereplő mennyiséget, szúrópróba szerű ellenőrzéseket is végzünk, ezzel is biztosítva a jogszabály betartását"-tudtuk meg a Lidl sajtóosztályától.
Spar
A Spar kommunikációs vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy tájékoztatták a jogszabály hatályba lépése előtt a gyártókat az őket érintő kötelezettségről. A sajátmárkás beszállító partnereik mellett azokat is, amelyek termékei esetében a SPAR az első magyarországi forgalomba hozó, de a náluk kapható márkák képviselőinek figyelmét is felhívták a rendeletre. "Azon beszállítók esetében, ahol a felelősség a SPAR-t terheli (magyar és külföldi sajátmárka, illetve brand első magyarországi forgalomba hozatalakor) ott nyilatkoztattuk a szállítót, hogy a jogszabálynak megfelelő transz-zsírsav tartalommal szállítsák be a termékeket. Ez az import termékeknél azért is fontos, mert bár néhány európai országban van hasonló korlátozás, ez alapvetően nem Európai Uniós, hanem nemzeti szabályozás. Azon termékek esetében, ahol a termék, mint alapanyag további felhasználásra kerül, ott kötelezve vagyunk a termék transz-zsírsav tartalmának nyilvántartására, ezért itt konkrét adatokat kértünk be" – mondta Maczelka Márk
Tesco
A Tesco saját belső vizsgálatokkal és szállítói nyilatkozatokkal biztosította, hogy a polcokon ne legyen a rendeletnél magasabb transzzsír-tartalmú termék. "A rendelet hatályba lépése előtt a Tesco minden beszállító partnerét tájékoztatta annak tartalmáról, és egyben megkérte őket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy az általuk gyártott termékek megfelelnek a rendeletben foglaltaknak. Azon néhány termék esetében, ahol szükséges volt az összetétel módosítása, ezt a szállítóink megtették, s módosítottak a receptúrán. A szállítói nyilatkozatok alapján elmondhatjuk, hogy jelenleg a Tesco polcain csak olyan élelmiszerek találhatók meg, melyek megfelelnek az előírásoknak" – tudtuk meg a Tesco kommunikációs osztályától.
A hatóságok
Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet
Több forgalmazó is nehezményezte, hogy a hivatkozott OÉTI-lista 2014-ben lett utoljára frissítve és olyan termékek is szerepelnek rajta, amiknek azóta változott a receptúrája, sőt néhány sajátmárkás áru esetében már a gyártó is új. Megkerestük ezért az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet is, akik elmondták, hogy az OÉTI honlapján lévő, az intézet által elvégzett transz-zsírsav vizsgálatokat valóban 2014. júniusában frissítették, mivel a rendeletet a friss fogyasztású termékekre 2014. február 18-ától kellett alkalmazni, és a hatósági ellenőrzésére a rendelet a Nemzeti- Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt (NÉBIH) jelölte ki, így a továbbiakban a vizsgálatokat ők végezik. "Intézetünk honlapján negyedéves frissítéssel jelenik meg a NÉBIH hatósági vizsgálataiból származó élelmiszerek transz-zsírsav tartalma, így a folyamatos vizsgálatok eredményei nyilvánosságra kerültek. Amennyiben egy termék gyártója megváltoztatta a receptúráját, az OÉTI által megvizsgált termékkörben lehetősége volt bejelenteni, melyet a honlapunkon már eddig is feltüntettünk" – mondta Tengelits András az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának kommunikációs vezetője.
Nemzeti- Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal
A folyamatos ellenőrzési folyamatokat a NÉBIH látja el, ami 2014 áprilisától kezdve az éves monitoring tervük része. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 145 db mintát vesznek egy évben többféle élelmiszerből pl. növényi zsírok, margarinok; sütőipari termékek (finomáruk); cukrász-sütemények; egyes édesipari termékek (növényi zsírral készült lisztes áruk, figurás kakaós bevonómasszák, stb.); kávéfehérítő porok, ezeknek ellenőrzik a transz-zsírsav tartalmát. Ezzel folyamatos felügyelet alatt tudják tartani a rendelet által érintett termékcsoportokat. A NÉBIH a már említett nyilvános listában tünteti fel a vizsgálatainak eredményeit. 2014-ben ugyebár még nem járt le a türelmi idő, így az érintett cégeknek azóta volt lehetőségük beszállítót váltani vagy módosítani az összetevőkön. Most ha olyan terméket találnak, ami nem felel meg a rendeletnek, azt kivonják a forgalomból, de megfelelő alapanyagok felhasználásával természetesen visszakerülhetnek a boltok polcaira. "Vizsgálataink azt mutatják, hogy a rendelet hatályba lépése óta egyre kevesebb kifogásolható tételt találunk" – mondta el a NÉBIH sajtóosztálya.
