Az idén sok mindent megetettek velünk a lóhústól a fekálián át a laktózt tartalmazó laktózmentes tejig. Íme a lista.
A 2013-as esztendőben az élelmiszeripai cégeknek sikerült jó sok galibát okozniuk. Volt itt marhaként értékesített lóhús, manipulált gesztenye, laktózos tej, és még sok más izgalom. Legalábbis amikről tudunk.
Februárban robbant ki az első botrány, amikor a brit Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) bejelentette, hogy a Findus cég marhahúsos ételeiben lóhúst találtak. Elsőként a marhahúsos lasagne-készítmények buktak meg. A felhasznált húst egy francia cég szállította be, ráadásul országszerte kapható volt.
A hús Romániából érkezett Franciaországba, a Findusnak a Comigel nevű cég adta el. Ők délnyugat-franciaországi Castelnaudary-ból vették, itt volt a Spanghero nevű vállalat központja. Hozzájuk érkezett a hús Romániából. A Comigel 16 európai országba exportált, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban, Németországban, Belgiumban, Svájcban és Norvégiában is visszavontak "marhahús-termékeket". A francia hatóságok szerint a Spanghero tudta, hogy mit forgalmaz, ám az árrés miatt megérte a dolog. A 750 tonna húson legalább 550.000 eurót kerestek.
A botrány nem kímélte a Nestlét sem, ők az olasz és a spanyol piacon kapható tésztaételeik egy részében találtak lovat, ami miatt vissza kellett hívni a készletet.
A botrányra való tekintettel a holland hatóságok 50.000 tonna marhahúsként forgalmazott hústerméket hívtak vissza, mert fennállt a gyanú, hogy lóhúst tartalmaznak. Az élelmiszerbiztonsági hatóságok szerint legalább 370 üzletben lehetett Európa szerte kapni a húst, amit lefoglaltak.
Mikor még ki sem heverte Európa, hogy megvett több tonna cuki, és persze beazonosíthatatlan lovat, akkor jött a következő sokk: az üvegszilánkkal szennyezett gabonapehely, ami után mindenki visszasírta a lóhúst. Itthon a Nébih több tonna ismeretlen eredetű élelmiszert foglalt le. 5 tonna távol-keleti élelmiszert, 72 ezer liternyi ismeretlen gyártási időpontú növényvédőszert és a kecskeméti 2,7 tonna húst is megsemmisítettek, utóbbiakat rosszul tárolták és higiéniai problémák is felmerültek.
Márciusban az IKEA csokitortája tartalmazott coliform baktériumot, melyet - szépen fogalmazva - a fekáliával hoznak összefüggésbe. Hozzánk nem jutott a tortából, ám 23 országban vonták vissza a terméket és vele együtt a svéd húsgolyókat is, bár ezt már csak elővigyázatosságból. A cég később nem hozott nyilvánosságra olyan adatokat, mely szerint a húsgolyókban lóhúst találtak volna.
Az izlandiak sem vacakoltak, ott a húsos pite nemhogylóhúst, hanem semmilyent nem tartalmazott, csakúgy mint a húsgolyóik sem, amik a címkéjük szerint bárány- és marhahúsból kellett volna készültjenek. A marhahúsos pitét azonnal kivonták a forgalomból, a céget pedig feljelentették, a jogszabályok megsértése miatt.
A brit élelmiszerminőség-biztosító hivatal talált még márciusban "Marha apróhús" feliratú terméket Lancashire megyében. A 100 kiló hús a nevével ellentétben szintén lóból készült, ráadásul disznót is találtak benne. Az ügyben értesítették a magyar hatóságokat, és lefoglalták a megmaradt árukészletet.
A lengyel sajtok közül is több tíz tonnányit vontak ki a forgalomból márciusban, mert többségüket növényi zsírok felhasználásval készítették, pedig az uniós előírások alapján csak állati zsírokból előállított terméket lehet sajtnak nevezni. Még ugyanebben a hónapban Heves megyében zárattak be egy húsüzemet a Nébih munkatársai, hiszen hiába, hogy alig három hónappal azelőtt nyitott újra az üzem, ennyi idő is elég volt, hogy lejárt szavatosságú és rossz minőségű termékeket halmozzanak fel borzasztó körülmények között.
Aflatoxinos tejet több alkalommal is találtak a magyar üzletekben. A Hír TV Rájátszás című műsorában vizsgáltak be több tejet, és azt találták, hogy volt olyan, melyben aflatoxin volt,ráadásul az egészségügyi határérték felett. A Fuchs Tej üzeméből került ki a tej, melyet 14 üzletben értékesítettek. Az aflatoxint (többszörösen konjugált, policiklusos vegyületek ) a penészgombák termelik, nagy dózisban fogyasztva májkárosodást idéz elő. A tejbe az állatok által fogyasztott gabonán keresztül juthat át. Év végén pedig a Tudatos Vásárlók egyesülete hozott nyilvánosságra egy vizsgálati eredményt, mely szerint több tejben is találtak aflatoxint, igaz nem olyan mértékben, mint a HírTV vizsgálata.
Augusztusban a Nébih felszámolt egy olyan étolaj-feldolgozó üzemet Bács-Kiskun megyében, ahol egyetlen jogszabályt sem sikerült betartani, és olyan állapotok uralkodtak, ami a legedzettebb gyomrúakat is megviselte.
Még tavasszal végeztek el egy vizsgálatot a szakemberek, ahol azt nézték, vajon minden laktózmentes tej laktózmentes-e? Persze kiderült, hogy nem, bár egyrészt csak nagyon elenyésző mennyiségben találtak laktózt két termékben, másrészt sikerült a márciusi vizsgálati eredményeket novemberben hozták nyilvánosságra, amikorra már rég lejártak a hibás szériák, így valószínűleg sokan észre sem vették, hogy náluk mi okozta a bajt. Mi azért utánajártunk: a Naszálytej és a Sole termékei voltak a hibásak.
Aztán ahogy jöttek az ünnepek, valakinek eszébe jutott a Nébihnél bevizsgálni néhány gesztenyemasszát, és pár más olyan terméket, melyek szintén gesztenyét tartalmaztak - és még pár oda nem illő dolgot. A gesztenyéről kiderült, hogy van, amelyikbe rizsliszt, másba pedig burgonya került. Igaz, egyik sem egészségtelen, de gesztenyeáron adni őket a fogyasztók megtévesztése.
Magyarország 2013-ban 14 nemzetközi figyelmeztetést adott ki a RASFF rendszeren keresztül, ami azt jelenti, hogy itthon gyártott, külföldre szállított termékekben mutattak ki olyan anyagot, melyek veszélyesek lehetnek. Decemberben aflatoxinos kukoricát küldtünk Németországba, októberben formaaldehides műanyag edényeket szintén a németeknek, de a szlovákok kaptak tőlünk nem megfelelő minőségű kacsamájat, szerencsétlen olaszok pedig hepatitis-A vírussal fertőzött salátát.
Ha valaki úgy gondolná, kit érdekel mindez, hisz úgyse mi esszük, annak szólnánk, hogy hozzánk viszont került dimetoáttal szennyezett zöldborsó, mely nagyobb mennyiségben fogyasztva elég komoly gondokat okozhat. Arról nem is beszélve, hogy csak decemberben több mint 5 tonna nyershúst foglalt le a hatóság, melyek eredetét nem lehetett nyomon követni, valamint az üzem higiéniai hiányosságaira is fény derült, sőt volt, akinek pedig még engedélye sem volt a vágásra. Ha érdeklik az idén feltárt ügyek, kattintson, de semmi jóra ne számítson.
