Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alkudozás – bár sokak számára cikinek tűnik – egy próbát megér, hiszen nincs veszítenivalónk, legfeljebb az eredeti áron vásárolunk.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a piacokon lehet és érdemes kevesebbet kínálni az áruért, különösen külföldön, például Egyiptomban, Törökországban. Az sem kérdéses, hogy az eladásra kínált ingatlanok és autók ára is csupán tájékoztató jellegű, azaz irányárról beszélhetünk. Azonban az üzletekbe betérve szinte senkinek sem jut eszébe alkudozni, holott a legtöbb boltban könnyen elérhetünk 5-10, de akár 20 százalékos árengedményt is.
Ha arról szeretnénk tájékozódni, hogyan adjunk el valamit, számtalan tippet kapunk, eladási technikákkal kapcsolatos tanfolyamokra, tréningekre is járhatunk, ha viszont vásárolnánk, az alkudozás technikáiról nem sokat tudhatunk meg. A Google kereső (angol nyelven) az eladásra 1,56 milliárd találatot ad, az alkudozásra viszont csak 213 milliót. Éppen ezért összeszedtünk pár pénztárcakímélő tanácsot.
1. Hol érdemes alkudni és hol nem?
Ahol biztosan feleslegesen próbálkozunk: az élelmiszerboltok, illetve a hiper- és szupermarketek. Ezekben az üzletekben valóban kötött áras termékeket forgalmaznak, és valóban a kiírt eladási árat kell megfizetnünk.
Ha ez alapján úgy gondoljuk, nyilván a ruhaboltokban, vagy az elektronikai termékeket forgalmazó üzletláncokban sem lehet esélyünk, tévedünk. Ezekben a boltokban ugyanis a megfelelő jogkörrel rendelkező eladó vagy üzletvezető engedhet a kiskereskedelmi árakból.
2. Miért engednek az árakból?
A kulcsszó a válság. A kisebb vásárlóerő és a felhalmozott készletek párosítása azt a helyzetet teremtette, hogy az árusok tényleg mindent megtesznek, hogy eladjanak. Ez a laikusok számára óriási akciókat jelent, pedig leértékelés sem kell az engedményekhez.
A másik ok az árcsökkentésre a nagy tételben történő vásárlás, vagy a kifutó termékek, utolsó vagy kiállított darabok megvétele. A "nagy tétel" kifejezés alatt nem feltétlenül kell 10-20 darabokra gondolni. Egy ruhaboltban már az is elég lehet, ha kiválasztunk egy drágább darabot, például egy téli kabátot, és mellé választunk még néhány felsőt: ekkor már nyugodtan rákérdezhetünk, jár-e kedvezmény erre a csomagra.
A hitetlenkedők számára a legjobb példa a könyvkereskedelem átalakulása. Ha visszagondolunk, tíz évvel ezelőtt elképzelni sem tudtuk, hogy új könyvet megvehetnénk a hátoldalára írt árnál akár egy forinttal is olcsóbban. Ma azonban, az internetes kereskedelem korában online rendelésnél akár 30 százalékos engedményt is kaphatunk akár a vadonatúj kiadványokra is.
3. Hogyan alkudjunk?
Az első szabály az, hogy csak olyasmire alkudjunk, amit tényleg szeretnénk megvenni. Az időzítés is fontos: érdemesebb olyan időszakban próbát tenni, amikor az üzletben kevesebben vannak, így nyugodtabb körülmények között tárgyalhatunk. Nagyobb árkategóriájú termékeknél különösen hasznos a felkészültség: ha tisztában vagyunk a kinézett termék piaci árával, kivédhető, hogy bedőljünk a boltokban gyakran alkalmazott felárazós árengedménynek, azaz amikor egy, az eredetinél magasabb alapárból hirdetnek meg 20-30-40 százalékos engedményt.
Az alkudozás – bár sokak számára cikinek tűnik – egy próbát megér, hiszen nem veszíthetünk semmit, legfeljebb az eredeti áron vásárolunk. „Kaphatnék kedvezményt ezekre az árukra? Mennyi kedvezményt tudna adni?” – ezek olyan kérdések, amelyek még nem sértők, és ha elutasítanak, mi sem érezzük magunkat kínosan. „Vettünk két nadrágot, pár zoknit és egy felsőt. Amikor odaértem a kasszához, megkérdeztem az eladót, akit az üzletvezetőnek gondoltam, kaphatnánk-e valami kedvezményt. 1200 forintot engedett, hogy pont kerek végösszeget fizessünk. Nem nagy összeg, de ennek is örültünk” – mesélte Zita.
A fenti kérdéseknek megvan az a hátulütője, hogyha igennel válaszolnak, akkor az eladók döntenek az engedmény mértékéről. Így megeshet, hogy elúszik a nagyobb kedvezmény lehetősége. Tehát érdemes egy ilyen alkudozás során konkrét árat felvetni, melyből kiindulva mindkét fél engedhet, és így mindenki számára reális árat érhetünk el, mind az eladó, mind a vevő elégedett lehet. „Nyáron vettem a kisebbik gyerekemnek egy kalapot, miután az előzőt belefújta a szél az Etnába. Az árus azt mondta, 15 euró, mondtam, hogy 5. Erre olyan gyorsan vágta rá, hogy oké, hogy tutira 2-ért is odaadta volna” – mesélte Vera.
Fontos még a megfelelő fellépés is: az alkudozás során legyünk határozottak, de ne nagyképűek. Ha úgy látjuk, a termék árából nem engednek, még mindig ott a lehetőség, hogy kapcsolódó szolgáltatásokra, például ingyenes kiszállításra lehessen szert tenni. Egy franciaágy és a hozzá tartozó matrac mellé – ami ugye legalább százezer forintos vásárlást jelent – például kérhetünk ajándékként egy éjjeli szekrényt vagy olvasólámpát, ha azok eredetileg nincsenek a csomagban.
Önök szoktak alkudni? Ha igen, írják meg élményeiket a divany@mail.divany.hu címre!
