Első körben harmincezer forintot kell perkálni az államkasszába ha valaki válna, és még csak ezután jön a hiszti a gyerekelhelyezésről és a közös vagyonról.
Ezekre lesz szüksége az első körben
Ahhoz, hogy be tudja adni a válókeresetet, szüksége lesz egy rakás papírra, egy rakás pénzre, és nem kevés időre, illetve nyugtatóra.
„A házasság felbontása történhet egyező akaratnyilvánítással, vagy a házasság megromlásához vezető okok feltárásával. Mindkét esetben keresetet kell előterjeszteni a bíróságnál, harmincezer forint eljárási illeték fejében. A keresetlevélhez mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonat és a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát.” – világosít fel dr. Vogel Barbara ügyvéd arról, hogyan kezdjünk a válóperhez.
Ezeken fog átesni
Ha a családban kiskorú gyermek van, sajnos nem ússza meg a békéltető tárgyalást, melyet követően kérnie kell önnek és még hitvesének az eljárás folytatását. Ez azért fontos, mert ha ennek nem tesz eleget, a bíróság az eljárást megszünteti. Ezután kell megállapodniuk a járulékos kérdésekben, a gyermek elhelyezésében, a gyermekkel való kapcsolattartásban, a gyermek- és házastársi tartás mértékében, a közös lakás használatában, valamint vagyonjogi kérdésekben (az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével). Ha itt minden simán zajlik, és minden megfelel a jogszabályi előírásoknak, boldog lehet: a bíróság végzésében jóváhagyja és legkorábban a második tárgyaláson felbontja a házasságot. Dr. Vogel itt még megemlíti, hogy „a felek között létrejött egyezség megváltoztatását annak jóváhagyását követő két éven belül csak abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha az a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, illetve ha a körülmények változása folytán az az egyik fél érdekeit súlyosan sérti.”
Erika és Béla válása simán zajlott: a férfi felajánlotta vagyonának a felét, és megígérte, hogy havi százezer forinttal támogatja a két gyermeküket, akik az anyjuknál maradtak. A láthatásban is roppant egyszerűen megegyeztek, akkor viszi-hozza őket, amikor csak kedve tartja, vagy természetesen akkor, amikor a gyerekek is akarják.
„Nagyon nehéz volt otthagyni a gyerekeimet, ezért is állapodtunk meg úgy Erikával, hogy bármikor láthatom őket. Szerencsére jóban maradtunk az exnejemmel, nagyon ritkán fordul elő, hogy veszekszünk. Így az ünnepeket mindig közösen töltjük a gyerekek miatt, és évente egyszer mindig elviszem őket nyaralni. Szerencsére az új párom ezt megérti, és a gyerekeim is elfogadták őt. Sokszor alszanak nálunk hétköznap is."
A svédek csinálják jól!
Svédországban teljesen bevett szokás a válás. Ami nem feltétlenül jó, viszont ahogyan csinálják az zseniális! Megtartják azt a lakást, ahol közösen éltek és nevelték gyerekeiket; ez lesz az állandó bázis, és e mellé, vesznek/bérelnek még kettőt. Leosztják maguk között az időt, hogy ki mennyit van a gyerekkel (általában ez két-két hét) és mindig az a szülő költözik be a bázislakásba, amelyiknek épp a láthatósága van. Így a gyerek kevésbé sínyli meg a szülők kettéválását, és nincsen álladóan rángatva és kiszakítva régi, biztonságos környezetéből. Kár, hogy Magyarországon még sokan azt sem engedhetik meg maguknak, hogy külön lakásba költözzenek a válás után, mert a hitel és az albérlet már nem férne meg egymás mellett…
De mi van, ha nem ilyen egyszerű?
További pénzeket kell befizetni az államkasszába, ugyanis, ha a felek között vita alakul ki bármivel kapcsolatban (gyermek, vagyonjogi stb.), a bíróság az eljárásokat rendszerint elkülöníti egymástól. Ez nemcsak plusz pénzbefizetést von maga után, de rengeteg időt is. Ugyan a bíróság a házasságot felbontja, ám a többi dolgot, külön eljárásban bírálja el. Ez további illetékfizetési kötelezettséget vonhat maga után.
Kinél legyen a gyerek?
Az egyik legnehezebb kérdés, hogy melyik szülőnél maradjon a gyerek. Ilyen esetekben a bíróság körültekintően – szakértők bevonásával – megvizsgálja, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyerek nevelésére, a gyerek egészséges fejlődése melyik szülőnél biztosított inkább. A bíróság mindenek előtt a gyerek érdekét tartja szem előtt.
Láthatás? De mégis mikor?
Amíg a tárgyalás véget nem ér, a különélő szülő a gyermekével általában a bírói gyakorlatnak megfelelő mértékben tarthat kapcsolatot: tehát alig láthatja a saját gyerekét. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy minden második héten hétvégén, az iskolai szünetek fele részében, páros ünnepek egyik napján, illetve a nyári szünetben négy hét időtartamban nevelheti csemetéjét. A kapcsolattartás mértékét ugyanakkor befolyásolja a gyermek életkora és egyéb szükséglete is.
Csekély az "alap" gyermektartásdíj, de ezt lehet növelni
A különélő szülőnek gyermektartásdíjat kell fizetnie, ami a Családjogi törvény szerint a jövedelmének tizenöt-huszonöt százaléka közötti összeg. Ami viszont nagyon fontos, hogy nem csak a jövedelmet vizsgálja a bíróság, hanem a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyait is, és döntését ez alapján hozza meg a gyermekkel kapcsolatban felmerülő szükséges kiadások figyelembe vételével,
Így volt ez Vikinél és Ákosnál is. Kilenc évig éltek házasságban, és született egy kisfiuk, aki most hat éves. Hosszas veszekedések követték a válókereset benyújtását, majd a papa, mint aki jól végezte dolgát, lelépett a gyerek bébiszitterével. A házasságba közel azonos anyagiakkal szálltak be, és közösen építgették a jövőjüket. Lett nagy ház Budán, kocsik és nyaraló. Természetesen a szülők nem tudtak megegyezni sem a láthatás, sem az anyagiak terén, ezért a bírósághoz fordultak. A férj az évek alatt saját céget hozott létre, ami nagyon jó jövedelemforrás, viszont a nőnek papíron nincsen beleszólása semmibe: hiába biztosította az egész hátterét, nem cégtulajdonos. A férj ezáltal minden anyagi forrást meg tudott vonni a nőtől, és csak annyi pénzt utal át havonta a számlájára, amennyit a bíróság ideiglenesen meghatározott.
„Már hat hónapja folyik a vita, de még mindig nem sikerült megállapodnunk. Persze, a volt férjemnek ez most nagyon könnyű, mert semmi dolga nincsen, csak a csaját kényeztetni: ilyen wellness hétvége, olyan párizsi kiruccanás. A gyerek nálam van, és látom, hogy nagyon megviseli a dolog. Nem érti, hogy hol van az apja, és miért nem alszik itthon. Nehéz így itthon lenni a közös házban, és költeni sem tudok annyit, amennyit előtte. Most nincs pénz bébiszitterre (bár soha ne lett volna!), programokra járni a gyerekkel, és néha még a bevásárlást is nehezen oldom meg. Remélem hamarosan véget ér ez a rémálom, és az exem megkapja ami jár neki!” – mesélte Viki.
Meddig tart a per? Csak tippelni lehet...
„Vagyonjogi vita esetén elhúzódó eljárásra lehet számítani” – mondja az ügyvédnő. A per során a bíróság a felek által előterjesztett vagyonmérleg alapján számba veszi a megosztást igénylő vagyont, és dönt annak megosztásáról. Főszabály szerint minden, a házasság alatt közösen vagy külön-külön szerzett vagyontárgy a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi, de a felek ettől eltérően is rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat akár a házasságkötés előtt vagy azt követően létrejött szerződésben (közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges). Ha az egyik fél valamely vagyontárgy külön vagyoni jellegére hivatkozik, ezt a perben neki kell bizonyítania. Külön vagyonnak minősül például a házasság fennállása előtt szerzett vagyontárgy, az örökség, a személyre szóló ajándék. A perek során leginkább az egyes vagyontárgyak közös vagy külön vagyonba tartozásának bizonyítása a felek legfőbb célja.
Az adósság is közös
Nem árt azonban azt sem elfelejteni, hogy ha az egyik félnek van tartozása, az automatikusan a másik felet is érinti! Tehát nem csak az egyes vagyontárgyak, hanem a tartozások is közösek lehetnek.
Tetszik önnek a Dívány Shopaholic blogja? Keressen bennünket a Facebookon!
