Némi metszéssel így lesz rengeteg a virág!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az igazán dús virágzáshoz a cserjéket is meg kell kurtítani kicsit, és ennek kora tavasszal van itt az ideje.

A tavasz a metszés időszaka is, de ha metszésről van szó, a legtöbben rögtön a gyümölcsfák felé fordítják az ollójukat. Pedig a virágzó kerti cserjéket is érdemes kicsit alakítgatni, hiszen így nemcsak a formájuk lesz szebb, de virág is több lesz rajtuk.

Metszeni?

Bizony, a cserjéket is érdemes rendszeresen metszeni, hogy a formájuk megfeleljen annak, amit elképzelt, de legalábbis annak, amilyennek, a növénynek ki kellene néznie. Hiszen sok olyan tényező viheti félre a növény szép, egyenletes növekedését. Például, ha egyik oldalról kevesebb fényt kap, akkor azon az oldalon satnyább, és ritkább lehet, és az ilyesmin például metszéssel tud segíteni.

A cél tehát a forma kialakítása és a virágzás serkentése, de persze ne essen neki a bokroknak mindenféle terv nélkül. Hiszen a lényeg, hogy a cserje egyúttal életerős és szép is legyen.

„A cserjékre általában jellemző, hogy több tőből nőnek. Egy bizonyos kor és méret elérése után a növekedésük leáll. Az idős szárrészek ettől fokozatosan elhalnak, majd a megifjulnak.

A díszcserjék metszésének pont ez a célja, hogy az újra-ifjulási folyamatot segítsük, miközben az sem mellékes, hogy a visszametszett cserjék sokkal dúsabban virágoznak. A metszéssel az egészséges, jó növekedésű, laza ágrendszer kialakítása a cél, hisz ennek hiányában a bokor besűrűsödött részei kártevők búvóhelyeivé válhatnak, ráadásul esztétikailag sem mutatnak jól.

Azt is kevesen tudják, hogy a növények tápanyagszállítása akkor a leghatékonyabb, ha közvetlenül a tőből kinőtt fiatal részek közvetítésével, folyamatosan, kevés elágazás közbeiktatásával történik. Az elöregedett szárak szállítóképessége csökken és minden egyes elágazás is akadályozza a tápanyagszállítást, ezért is fontos a növény egészségéhez, hogy időnként visszametsszék. Amikor túl terebélyesre nőtt növény alakítása a cél, akkor általános visszavágásról beszélünk. Ilyenkor el kell távolítanunk azokat részeket, amelyek feleslegesek vagy károsak; így a sérült, a beteg vagy túl sűrű, esetleg földig érő ágakat. Ezután jöhet az ifjítás: az túlkoros ágakat lehetőleg a tőhöz közeli fiatal vesszőkig vissza kell vágni.

A díszcserjék metszésének gyakorisága a fajta növekedési ütemétől és élettartamától függ. Az egészen nagyméretű, már-már fákkal felérő bokrokat csak ritkán vagy egyáltalán nem szükséges ifjítani. A 2-3 méteres cserjék néhány évenkénti fiatalító metszést igényelnek. Ennél gyakrabban is érdemes persze a metszőollóhoz nyúlni, hiszen ezzel fokozható a virágzás is – tanácsolja Boross Dávid, az Oázis Kertészet munkatársa.

Mikor?

A díszcserjéket – akárcsak a gyümölcsfákat – rendszer szerint kell metszeni, hiszen ha nem jókor ejti meg a beavatkozást, akkor sajnos a virágtengerről is lemondhat. És éppen ez, vagyis a virágok bontásának az ideje a meghatározó.

„Ahogy a legtöbb növénynél a díszcserjéknél is a virágzáshoz kell igazítani a metszést. Az úgynevezett rövidhajtásokon tavasszal virágzó fajokat tavasszal, közvetlenül az elvirágzás után a legjobb metszeni. A virágzás után megmaradt rügyekből fejlődő hajtások hozzák majd a következő évi virágzást.

Az adott évben nőtt vesszők ágvégén virágzók közé tartoznak a késő nyáron, ősszel nyíló díszcserjék. Ezeket a növényeket is kora tavasszal kell metszeni, még rügyfakadás előtt. Ezzel a szelekcióval a meghagyott rügyekből erősebb hajtás fejlődik, hatalmas virágokra, egészségesebb növényre számíthatunk.” – mondja a szakértő.

És mikor és hogyan metsszük a sövényt?

A sövény metszése egy fokkal egyszerűbb feladat. Ebben az esetben ugyanis nem az a cél, hogy gazdagon virágozzon, hanem csak hogy összefüggő falat képezzen a kertben. Ehhez a metszést akkor érdemes végezni, amikor a friss hajtások már kezdenek fásodni, már nem lehet őket olyan könnyedén lehajtani.

Arra is érdemes figyelni, hogy a kialakított formák alja mindig legyen szélesebb, mint a tetejük, így a sövény egésze zöld marad, nem fog felkopaszodni. Az is lényeges, hogy mindig egy picivel magasabbra kell engedni a növényt, hogy az új levelekből is maradjon. Ez lehet csupán néhány centi is, de ettől lesz a sövény szép és átlátszatlan.

Természetesen ez csak a zöld falakra igaz, a virágzó sövények esetében az egyes cserjéket a nekik megfelelő időben, külön-külön kell metszeni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

ST
ST
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint 700 ezer magyar szenved tőle: mégis máig tabu ez a probléma

Van egy népbetegség Magyarországon, amelyről szinte senki sem beszél szívesen, pedig lakosságarányosan hatalmas tömegeket érint. Nemcsak fizikai fájdalmat vagy korlátozottságot okoz, hanem a lélekben is mély sebeket ejt: elszigeteli az embert a barátaitól, a családjától, ellehetetleníti a munkavégzést, és konstans szorongást szül. Az inkontinenciáról van szó, amely a becslések szerint több mint 700 ezer magyar mindennapjait keseríti meg.

Életem

Iskolakezdési támogatás: így juthatsz hozzá a 100 ezres összeghez

Újabb részletek derültek ki a kormány által a rászorulók számára biztosított iskolakezdési támogatásról. A 100 ezer forintos összegre többek közt az egyszülős családokban nevelkedő gyerekek, az árvaellátásban részesülők, a Dobbantó Programban vagy műhelyiskolai oktatásban résztvevők, illetve például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők után jár a jogosultság.

Offline

Tudod, honnan jöttek ezek a magyar szavak?

A magyar nyelv szókészlete számos olyan elemet tartalmaz, amely nem a finnugor alapnyelvi örökség része, hanem valamilyen más nyelvből származik. Te mennyire ismered a magyar jövevényszavak eredetét?

Testem

Mégsem olyan ártalmatlan a rágózás, mint eddig hittük

Legtöbben reflexszerűen nyúlunk a rágós selyempapír után egy-egy kiadós ebéd vagy kávé után. A rágógumizás hozzátartozik a mindennapjainkhoz: frissíti a leheletet, tisztítja a fogakat, sőt sokan a stressz levezetésére vagy a koncentráció fokozására használják. Csakhogy a legújabb szakértői figyelmeztetések szerint van egy sötét oldala is ennek a látszólag ártatlan szokásnak.