Hogyan szabaduljon meg egy állattól, ami tönkreteszi a gyepet, viszont védett, és a Kisvakond-rajongó gyerek is üvöltve könyörög az életéért?
Akiknek van kertjük, azok tudják, hogy a talajban lakó állatok milyen hasznosak tudnak lenni – legalábbis némelyek, míg mások kifejezetten károsak a kertre. És vannak olyanok is, amik mindkét kategóriába beleillenek: mint például a vakond.
Szóval akkor kis ásó meg kertészgatya?
A vakond egy kifejezetten aranyos kis állat, bár ez ugye szubjektív. Sokan nem is értik, mi lehet a gond ezzel a kedves, kertésznadrágos kis lénnyel, hisz kifejezetten jó a PR-ja, a cseh rajzfilmnek köszönhetően egy világ szeretett bele. Miközben a valóságban falánk teremtmény, ami jó is meg rossz is. Jó, mert a föld alatt ásva folyamatosan eszik, naponta akár kétszáz káros rovarlárvát, lótetűt is képes elpusztítani, sőt akár még az egereket is elfogyasztja, ha a járataiba tévednek.
Kevésbé jó, hogy egyik kedvenc csemegéje a földigiliszta, mely nagyon hasznos talajlazító lény. De a leginkább zavaró talán mégis az, amikor a gyepet, a veteményest, és a virágoskertet vakondtúrások tarkítják. Ez a gyep esetében a fű pusztulását is okozza, nemcsak a túrásnál, hanem a szétterített föld alatt is. a veteményesben a friss palánták kifordulnak, ami újabb munkát jelent. Hogy a hasznossága vagy a bosszantósága a nagyobb, azt ezek alapján mindenki döntse el maga.
Ki a vakonddal a kertből!
Ha úgy döntött, cuki kertésznaci ide vagy oda, ön mégis inkább szeretné a kerítésen kívül tudni a vakondot, akkor egyvalamit fontos tudnia: a vakond védett állat. Igaz, csak a természetben, a kertekre ez nem vonatkozik, de hát nem véletlenül nyilvánítanak egy élőlényt védetté, vagyis ha egy mód van rá, akkor hallgasson a lelkiismeretére, és mellőzze az olyan „hagyományos” vakondűző módszereket, mint az „amíg mozog a túrás, csesszünk oda egy ásóval vagy csákánnyal, hátha telibe találjuk”. Egy másik, hatékonynak mondott módszer a gázpatron. Ezzel azonban két gond is van: az első, hogy nemcsak a vakondra mérgező a gáz, amit kibocsát, hanem a macskára, a kutyára és az emberre is. A másik, hogy a működési elve megbukik: ahhoz, hogy a járatokat kitöltse a gáz, vagyis tutira elpusztítsa a vakondot, ki kellene szorítania az ottani levegőt, ami egyszerűen lehetetlen, vagyis inkább csak egy drága, és veszélyes módszer, ami nem hatékony, ráadásul engedélyköteles.
A neten keringő módszerek között, amik nem megölni, hanem elűzni szeretnék az állatot, van néhány, mely valóban hasznos lehet, mivel a vakond sajátosságaira épít. Az egyik a szag, ugyanis ennek az állatnak nagyon jó a szaglása. Ezért javasolják sokan a büdös dolgok dugaszolását a túrásokba. Ez lehet gázolajos rongy, savanyúság, fokhagyma, a lényeg, hogy büdös legyen. Ez egy darabig hatásos lehet, de jó tudni, hogy a vakond szívós állat, és jól alkalmazkodik, vagyis két dolog lehet a vége: vagy elillan a bedobott cuccok szaga, a vakond meg visszatér, vagy nemes egyszerűséggel megszokja a kellemetlen szagot. Ennek ellenére sokszor hatásos lehet a módszer.
Egy másik lehetőség, hogy a vakond kifinomult hallását célozza: a házi praktikák között a leásott sörösüveg a vezető, ami a szél hatására hangot ad, és ez, valamint a sörösüvegből a talajba sugárzó rezgés zavarja a vakondot. Persze csak akkor, ha fúj a szél, és csak addig, amíg azt az állat meg nem szokja. Ennek időjárás-független verziója az ultrahangos vakondriasztó, ami váltogatja a hangfrekvenciákat (vagyis nem olyan könnyű hozzászokni), és napelemes, vagyis a szél sem kötelező kiegészítője. Az ára sem olyan vészes, hiszen 2000 forint körüli összegért beszerezhető, igaz, egy kertbe több is kellhet belőle.
Megint csak régi praktika, hogy kiöntik a vakondot. Ehhez víz kell, méghozzá rengeteg, hiszen egyrész kiterjedt járatrendszerről van szó, másrészt a vakond sem szívbajos: ha jön a víz, felhúzódik a magasabban futó részekbe, és szépen kivár. Az ádáz kerttulajdonos meg csak önti és önti a vizet, aminek nagy részét a talaj azonnal fel is szívja, ugye, szóval a vízszámlát és a vérnyomást jól fel lehet tornázni vele, miközben a vakond csak röhög a markába.
Ennél már lényegesen jobb, ha csapdával próbálkozunk, természetesen továbbra is olyannal, ami nem öli meg a kis állatot. Egy ilyen csapda már 1560 forinttól beszerezhető, és a megfogott kishavert messzire lehet vinni, és ott elengedni (nyugodtan meg is lehet simogatni, elképesztően finom, bársonyos a bundája!). Hátránya azonban ennek is van: az így lakatlanul maradt járatokba boldogan beköltöznek új bérlők a lustább vakondoktól az egereken, cickányokon át a lódarazsakig...
Sokan esküsznek arra, hogy a túrásokba üvegcserepeket, más éles törmeléket szórnak. A vakond azonban szerencsére nem hülye, egyszerűen kikerüli ezeket a dolgokat. A dolog akkor hatásos, ha a telke egy olyan területen terül el, ahol előtte sittelep volt, és azon van 30-50 centi termőréteg. Bár a növények telepítése és kertépítés szempontjából ez komoly kihívás, egyetlen pozitívuma viszont van: a vakondnak itt esélye sincs.
Jó, de akkor mi az, ami működik...?
Mivel egykori sittelep felett telket venni leginkább szerencse – már akinek – kérdése, így a védekezésre kétféle módszer bizonyulhat hatásosnak.
Az egyik a talajfertőtlenítés: ez a vakonddal nem végez, de a földben élő rovarokkal, gilisztákkal, csigákkal igen, ha pedig nincs táplálék, az állat odébbáll. Hátránya, hogy így nem marad semmi, ami mozgatná a talajt, ráadásul csak időleges megoldás, hisz ahhoz, hogy a vakond ne költözzön vissza, időközönként ismételni kell a fertőtlenítést.
A másik, tényleg hatékony megoldás a vakondháló: ez a műanyag háló egyszerűen nem engedi a felszínre az állatot, így az elköltözik. Hátránya ennek is van: egyrészt előre kell gondolkodni, hiszen csak akkor ér valamit, ha a gyep alá fekteti, vagyis melós megoldás. A másik az, hogy csak a gyep esetében hatásos, a veteményest így nem tudja bevédeni, hiszen akkor ültetni sem tudna, és a növényei sem fejlődnének megfelelően. Ha azonban úgy dönt, hogy ezzel védi a gyepet, akkor legalább a költsége nem fogja földhöz vágni: 110-250 forintos négyzetméteráron beszerezhető.
