Lakásfestés előtt elolvasandó!

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nem árt, ha úgy áll neki a lakás kifestésének, hogy tudja, mit mire és hogyan lehet használni! Szakértőnk segítségével most részletesen elmagyarázzuk.

Festeni jó, ha nem is mindig egyszerű feladat. A jó festéshez sajnos rendes előkészítés szükségeltetik, anélkül bukta az egész, és még a gondos munka ellenére is bejöhetnek olyan, előre nem látható hibák, amire az ember nincs felkészülve. És mivel itt a tavaszi lakásfelújítások szezonja, most egy mindent – vagy majdnem mindent – megmagyarázó cikkben próbálunk arra válaszokat adni, mit mivel lehet és érdemes festeni, és minek lehet a vége csalódás és egy csomó kidobott pénz.

Ami biztos, hogy egy rengeteg féle-fajta festék létezik, és persze nem minden kompatibilis mindennel, de kellemetlen, ha ez csak akkor derül ki, amikor felkentük a festéket. Podmanczki "Szobafestő" Attila, a Poli-Farbe alkalmazástechnikus szakembere segített eligazodni a festékek között.

Falak

Kezdjük a beltéri falfestékekkel. Hogy ne legyen egyszerű, létezik diszperziós, latex-, szilikát- vagy mészalapú. Az, hogy melyiket választjuk attól  is függ, hová és milyen alapra szánjuk a festéket. 

Gipszkartonra, tapétára, meszes vakolatra használhatunk diszperziós falfestéket és latexfestéket, míg az újonnan vakolt felületre inkább szilikon, szilikát vagy mészfesték ajánlott. Gyerekszobába léteznek olyan festékek, melyek oldószer-, ammónia-, formaldehid-, lágyítószer- és szagmentesek, valamint gátolják a baktériumok szaporodását is. Tipp a szakembertől: a mészfesték kivételével minden esetben használjunk mélyalapozót.

 A meszes festékek alapja az oltott mész, ami a mészkőből készül. Jó tulajdonságai közé tartozik hogy vízgőzáteresztő, így nedves helyiségben is alkalmazható, valamint fertőtlenítő és gombaölő, ezért is szeretik sok helyen beltérre használni. Kültérre viszont nem javasoljuk, mert  nem olyan tartós, mint más festékek. Létezik már kész mészfesték is, ehhez már tapadást fokozó anyagokat is adtak, amitől javult a tartóssága. 

A diszperziós festékben folyékony vagy szilárd műgyanta részecskék vannak, melyek filmet képezve tapasztják a festéket a falra.falra. A tapadáshoz viszonylag lassú száradás szükséges, ezért felhordása nem  ajánlott túl magas hőmérsékleten, tűző napon, valamint 10 fok alatti hőmérsékleten. Jó tulajdonsága, hogy nem tartalmaz egészségre káros anyagot, jó a levegő- és páraáteresztő képessége. Jól fed, és szinte valamennyi felületen megtapad. Létezik belőle mosás- és súrolásálló változat, és az sem elhanyagolható, hogy jól színezhető, így bármilyen árnyalatban kikeverhető.

Ehhez képest a latex festékek méginkább ellenállnak a mosásnak és dörzsölésnek, ezért szokták a konyhákban és fürdőszobákban használni őket. őket. Gyorsan száradnak, jól fednek, sav- és lúgállóak. Többször átfesthetők, mint a diszperziós festékek, viszont nem szellőznek.

A szilikát alapú festékek kiváló tapadásúak, dörzsállóak, és mésszel festett felületre is felhordhatóak, mint felújító festék. Ha kezeletlen vakolatra, vagy betonra keni, akkor szilikát alapozóval kell előkezelni a felületet. A termék ugyan használható gipszkartonra, de gipszes felületre nem ajánljuk. Ha festés előtt javítani, glettelni szeretnénk a felületet, minden képen meszes glettet használjunk.

A szilikon festék pára- és légáteresztő képessége rendkívüli, és nem ereszti be a nedvességet a felületbe, ami azért jó, mert szellőzteti a falakat, de elzárja azt a párától és víztől. Éppen ezért vizes helyiségekben – például fürdőszobákban és beltéri medencék falain – kiválóan alkalmazható.

Fa felületek

Fára annyi mindent lehet kenni, hogy csak na, a kérdés csak az, milyen lesz a végeredmény. A legfinomabb festék a pác, melyből létezik vizes és oldószeres változat is. 

• Vizes és oldószeres pácok

A pácokról azt érdemes tudni, hogy csak kezeletlen felületre kenhetőek, és gyorsan beszívódnak a fába. Önmagában nem védi a fát, de szépen hangsúlyozza az eredeti mintázatot. Kültérre nem praktikus önmagában, ezért érdemes a felületet lakkozni. 10 grammos zacskó nagyjából 8 nm-re elegendő, egy rétegben. 

Fafajtától függ, hogy vizes vagy oldószerest pácot választunk. Vízpácot használunk égerfára, nyárfára, fenyőre, bükkre, hársra. Szeszpácot, oldószeres pácot tölgyre, akácra, cseresznyére. Ehhez képest én pont szeszest vettem fenyőre, ezért is érdemes előtte tájékozódni, és csak
utána vásárolni.

Ami viszont fontos, hogy a vizes pác használata előtt a munkafelületet meleg vízzel nedvesítse be, majd száradás után nagyon finom csiszolóval (200-220) menjen át rajta, mert különben a kenés során kiszőrösödhet az anyag. A szeszes pácok beszívódása jóval gyorsabb, és nagyon kell figyelni a kenés során, hogy ne menjünk rá újra a már megszínezett rétegre, mert értelemszerűen ott el fog térni a szín. Ezért javasolják a profik, hogy minden esetben végezzünk próbafestést. 

• Lazúrok

A lazúrok szintén izgalmasak, ráadásul, hogy bonyolítsuk a dolgokat, vastag- és vékonylazúr egyaránt létezik. Ezeket akkor javasolt használni, ha a fa természetes mintázatát, erezetét szeretnénk megőrizni. A lazúr szintén lehet oldószeres és vizes bázisú is. Beltérben (szekrény, székek, komód , ajtók stb.) inkább vastaglazúrt érdemes használni, míg kültéri fa felületeken vékonylazúrt ajánlott (gombagátlval és uv-védő alapozóval kiegészítve). Hogy bonyolítsuk a dolgokat, vannak olyan fafelületek, melyek az úgynevezett mérettartó tulajdonságú felületek közé tartoznak. Az ilyen felületek kezelésére vastaglazúr használata ajánlott, míg a nem mérettartók esetén a vékonylazúr. 

• Zománcfesték

Ez akkor jön szóba, ha nem érdekes a fa eredeti felülete és kinézete, mivel a zománc jól takaró festék. Létezik belőle selyem- és magasfényű egyaránt, valamint oldószeres és vizes is. Festési sorrend: a régi, laza zománcfesték réteg eltávolítása csiszolással, szükség esetén a faszerkezet hibáinak javítása folyékony fával. Csiszolás után portalanítás, majd a fa védelme érdekében alapozás, és ezt követi a zománc felkenése. Első réteg után finom csiszolás és portalanítás következik, majd jöhet a második réteg. 

• Oldószeres kontra vizesbázisú festékek

Kültérre oldószeres, beltérre a vizes festék javasolt, de csak az oldószer szaga miatt. Ez ízlés kérdése, minőségi különbségek nincsenek a vizes és oldószeresek között. A vizesbázisú valamivel rugalmasabb anyag.

Fotó: Shutterstock

Fémfelületek

Fémfelületekre a legjobbak a zománcfestékek. Ezek közül választhatunk magasfényűt vagy selyemfényűt egyaránt. A selyemfényű mattabb, a magasfényű csillogóbb, fényesebb felületet ad. Létezik olyan festék, amely egyenesen a rozsdás felületre is kenhető (mint pl. a Cellkolor Direkt), ennek előnye, hogy nem szükséges csiszolni, alapozni, de egyébként érdemes minden esetben korróziógátló alapozót is használni. Ebben az esetben az előző réteg fellazítása csiszolással történik (szükség esetén az egész festéket lemarni festékmaróval), ezt követi a portalanítás, majd az alapozás és festés.

Jó tudni: ha megszárad egy felület - legyen szó vizes vagy oldószeres bázisú rendszerről -, következő alkalommal ráfesthető másféle bázisú is. Festésnél nem lehet keverni a két típust, de teljes száradás, néhány hét vagy hónap után igen. 

Bútorlapok és társai

A bútorlapokra zománcfesték  javasolt alapozóval, valamint az akrilát alapú festékek is, de ez nagyban függ a bútor típusától, valamint attól, hogy korábban milyen kezelést, esetleg milyen gyári bevonatot kapott, ez csiszolás során mennyire távolítható el, illetve milyen minőségű anyagból készült a bútorlap.

A "szuperragasztó" avagy tapadóhíd

Avagy más néven alapozó. Minden felület alá ajánlott a termékhez javasolt alapozó használata, a szívóképesség és a festék tapadásának javítása érdekében. Ez különösen akkor jön jól, ha olyan felületre vinnénk fel a festéket (mint pl. csempefestésnél) amin önmagában nem tapadna meg tartósan a festék.