Nem voltunk elájulva a Gardenexpótól

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Vehettünk volna mobil kemencét, önjáró fűnyírót, kóstoltunk málnás mézet, láttunk foszforeszkáló növényeket, mégis úgy éreztük végül: túl sok volt a tukmálás és kevés a valódi innováció.

Mint minden évben, idén is elérkezett a tavasz egyik csalhatatlan jele, a legnagyobb kertészeti kiállítás. A Gardenexpón idén az orchideáké volt a főszerep, de a húsvéti ünnep is teret kapott.

A Papp László Sportarénában megrendezett eseményre a belépő nem volt kifejezetten olcsó, hiszen a fejenként 2500 forint egy még a kedvezményes, 1650 forintos gyerekjeggyel, vagy a 6000 forintos családi jeggyel is elég húzós.

A hiányérzet oka, hogy a kiállítás, bár nagyon szép volt, növények tekintetében hagyott némi kívánnivalót. Kertőrültként minden évben várom az eseményt, hátha találok valami szépet, újat, vagy elleshetek néhány ötletet, amit a saját kertemben, esetleg a teraszomon is megvalósíthatok. A felhozatalt elnézve azonban nagyon szembetűnő volt, hogy a kiállítás nagy része csak a termékekről, semmint a növényekről szólt. Persze a kerthez hozzá tartoznak a bútorok, a szerszámok, amikkel karban lehet tartani, és a kerti sütőkre is szükség van, de ha már mégiscsak kert, akkor azért jóval több növényt szerettem volna látni.

Orchideában mondjuk nem volt hiány, szebbnél-szebb darabokkal kápráztattak el, sőt kis kerteket is kialakítottak a területen, ahol akár még az ültető közeget mellőzve is éltek és virultak orchideák és broméliák. Volt, amelyiken romantikus híd ívelt keresztül, de olyan is, amelyiknél egy girbegurba, mutatós ág adta a kompozíció alapját. Itt az ember sokáig időzhetett, hiszen ahogy egyre jobban megnézte a művet, úgy fedezett fel rajta minden apró részletet, virágzó kis növényt. Egyéb növényeket azonban inkább csak a kiállított kertekben találhattunk, elvétve talán néhány standon.

Galéria ikon

34

Galéria: Gardenexpo 2016
Fotó: Dívány

A kiállításon koncepciókertekkel is találkozhattunk, köztük minimalista japánkerttel, élő nyulakat is magában foglaló, valamint hatalmas tojással dekorált húsvéti elképzeléseket. Ha nem is volt mind olyan, amit azonnal megvalósítanék otthon, azért sok volt az apró részlet, amivel lekötötte a szemlélőket. Az igazi különlegesség az a kis terem, melyben az egy magyar szabadalom eredményeként sötétben világító növényeket lehetett megcsodálni. Mint később kiderült, ezek a növények nem a világító disznók rokonai, mindössze egy olyan (természetes!) anyaggal kezelik őket, amely kellő megvilágítás után órákig foszforeszkál, így érhető el az Avatar című filmből ismerős hatás.

A kiállítás fele a bútorokról, kerti gépekről, mozgatható kerti sütőkről és kemencékről szólt, valamint természetesen a különböző, kertekkel és életterekkel foglalkozó újságokról. Emellett kisebb standok is helyet kaptak, ezek közül kiemelkedett az elképesztő ízvilágot felsorakoztató mézes pult, ahol a málnás méz volt számomra az abszolút nyertes. A zsibvásáron amúgy a nézők többsége csak átsétált, hiszen napi szinten találkozhat a szerszámokkal és bútorokkal a tonnaszám bedobált hirdetési újságok lapjain. Érdekes darabok azért itt is voltak, mint amilyen a kupolás függőágy, az önjáró fűnyíró, vagy éppen a mozgatható kemence.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

ST
ST
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.