Hogy működik, olcsóbb-e mint a gáz, mennyibe kerül képíteni, és a mi a lényeg: megéri-e?
Napjainkban egyre jobban terjednek azok a megoldások, melyek nem csak a kényelmet tartják szem előtt, hanem azt is, hogy hosszútávon fenntarthatóak legyenek. A megújuló energiaforrások alkalmazása a fűtési rendszereknél is egyre nagyobb teret hódít, így érdemes figyelemmel kísérni a változásokat.
Azonban a viták elkerülhetetlenek, hiszen nem mindegy, hogy egy adott befektetés mikorra térül meg, illetve hogy egyáltalán érdemes-e belevágni. A heves vitákat leginkább a hőszivattyús rendszerek váltják ki, melyek hatásfoka és felhasználhatósága is sokszor megkérdőjelezett, valamint azt is gyakran hallani, hogy csak ipari méretekben éri meg az alkalmazásuk. Az elmúlt évek piaci tendenciái, technológiai trendjei és a közgazdasági-szabályozási környezet azonban mára már sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatnak.
Mi is az a hőszivattyú?
„Sokan a hűtőszekrény példáját hozzák fel, amikor a hőszivattyú működését igyekeznek megmagyarázni. A hűtőszekrény is fűt, mégpedig hátul, erről bárki megbizonyosodhat, aki működés közben megfogja. A hűtőszekrény tehát kívül fűt, belül hűt, azaz ha úgy vesszük, hőszivattyúként üzemel. A levegő-víz hőszivattyú alapvetően megújuló energiaforrást használ: a levegőt. Egy hűtőközeget tartalmazó zárt rendszerben kivonja a hőt és egy magasabb hőmérsékletre emeli. Ezt a hőt egy hőcserélő segítségével eljuttatja a lakás központi elosztórendszerébe” – mondja Pécsi István, a Daikin Hungary Kft munkatársa.
Gáz kontra áram
Sokakban a kérdést az energiahordozók aktuális ára dönti el. Jelenleg a gáz ára alacsonyabb, mint az áramé, vagyis a gázfűtés olcsóbbnak tűnhet. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy jobban meg is éri.
Természetesen itt sok összetevős egyenletről van szó, amiben kalkulálni kell a változó gázárakkal (mivel nem megújuló energiahordozó, így az ára idővel emelkedni fog, amit a keleti válságok és puskaporos hangulat is indukálhat), valamint figyelembe venni a tényleges fűtőértéket, a megtérülési időt és a járulékos költségeket. Nyilván egy már meglévő rendszer átépítése is lényegesen költségesebb lehet, mint amikor lehetősége van előre gondolkodni és korszerűbb, technológiailag előremutatóbb fűtési rendszert választani. Nem szabad elfelejteni, hogy az egyes rendszereknek hol vannak a határaik. A hőszivattyús fűtés a radiátoros rendszereknél csak erős fenntartásokkal valósítható meg, itt ugyanis fontos a forró víz, ám a hőszivattyú az ideális hatásfok és gazdaságos működés mellett is csak 40-50°C-os vizet állít elő. 50 fokos víz estében a rendszer COP-ja még mindig 2-es, azaz hatékonysága megegyezik a gázkazánéval. Ez a radiátorokban akkor lehet elég, ha a lakás vagy a ház megfelelően, korszerűen van szigetelve, vagyis az energiaigénye kifejezetten alacsony Ugyanakkor padló-, vagy falfűtés esetén a hőszivattyú már ideális megoldás lehet a gáz kiváltására.
Természetesen a hagyományos gázfűtés a radiátoros megoldást semmilyen formában nem korlátozza, ugyanakkor a gáz nem alkalmas hűtésre, vagyis ha nyáron is szeretné tartani a kellemes hőmérsékletet a lakásban, akkor a hűtőberendezéseket külön kell beszereznie. Egy hőszivattyús fűtőrendszer viszont ezt a feladatot is képes ellátni.
„Ma már általában a földgáz alapú fűtési megoldások a legdrágábbak, ha a beruházási és a fenntartási költségeket, illetve az energiahordozók árait is figyelembe vesszük. Az energiaárak csökkenése, az elektromos energiát is érintő rezsicsökkentés egyre inkább kedvez a megújuló energiára építő hőszivattyúknak. Egy hőszivattyú 1 kWh elektromos energiával ugyanis akár 4-5 kWh hőenergiát termel a külső hőmérséklettől függően. Hazánkban a hőszivattyúkra optimalizált H áramtarifa (a normál áram árak 60-70%-a) bevezetése élénkítette a hőszivattyúk piacát, és hosszabb távon szintén a villamosenergia-gázár olló további változása várható a gáz hátrányára” - mutat rá a szakértő.
Megéri?
Az, hogy egy adott lakásba megéri-e a rendszer telepítése, mindig egyedi elbírálás kérdése. Hiszen nem mindegy a lakás energiaigénye, illetve az sem, hogy éppen most építkezik - azaz a gázfűtés járulékos költségein (tervezés, bevezetés, kémény építés, stb.) igencsak sokat tud spórolni -, vagy átalakítással kellene megoldani a korszerű fűtési rendszer kialakítását. Azt is tekintetbe kell vennie, mennyire gondolkodik előre, mennyire hosszú távú megoldást keres, ill. mennyire tartja fontosnak a fenntartható megoldások alkalmazását. Hiszen a hőszivattyú energiaigénye fedezhető akár napelemekkel is, ami a gáz esetében nem áll fenn.
„A hőszivattyúk széles kapacitás tartományban elérhetőek, így a kisebb lakóházaktól a nagyobb családi- és társasházak fűtési és melegvíz-igényének fedezésére is alkalmasak. Új ház építésekor vagy felújítások során gyakorta már ez a legköltséghatékonyabb és legmodernebb megoldás. A lakótelepi lakások esetében nem jellemző a hőszivattyúk használata, ugyanis a lakás leválasztása a központi melegvíz és fűtés körről sokszor annyira megnöveli a rendszer telepítési költségét, hogy az már a gazdaságosságot is veszélyezteti.
Az élvonalbeli hőszivattyúk -25 fokig üzemképesek, így a helyesen megválasztott hőszivattyú a magyarországi éghajlati viszonyok és hőmérsékleti adatok alapján képes lehet az adott lakás teljes fűtési igényének fedezésére.
A hőszivattyúk üzemeltetése – a jelenlegi villany- és gázárak mellett, amennyiben a hőszivattyú szezonális hatékonysága (SCOP értéke) 2-es vagy annál jobb – gazdaságosabb lehet a gázkazánokénál. A hőszivattyúk a gázkazánokkal szemben nemcsak fűteni és melegvizet előállítani, hanem akár hűteni is képesek, ami komfortértéküket tovább növeli.
Mivel a hőszivattyúk a levegőből korlátozott mértékű villamos energia felhasználásával, jelentős részben fenntartható módon hoznak létre fűtési és hűtési energiát, és még a téli hónapokban is csak nagyon alacsony hőmérsékleten kapcsol be az elektromos vagy hibrid rásegítés, azaz döntően a hőszivattyú dolgozik, így gyakorta a hőszivattyúk mind a gáz alapú, mind a villamos energia alapú (pl. infrapaneles fűtés) megoldásokhoz képest kedvezőbbek tudnak lenni. Ez az aktuális fogyasztási díjakat, de akár a teljes befektetési és fogyasztási ciklust tekintve is igaz lehet. Ráadásul a hőszivattyúkkal fűtést, hűtést és használati melegvizet is elő lehet állítani, míg más eszközökkel nem, vagy csak bonyolultabban, vagy több különálló rendszerrel lehetséges ez.” – fűzi hozzá a szakértő.
