A vasbeton fallal kiegészült emlékmű a zsinagóga udvarán kapott helyet. Íme a végeredmény!
Nemrég adták át a debreceni zsinagóga udvarán azt a holokauszt emlékművet, amelyre a megyeszékhely írta a hallgatói pályázatot. Nagy Marianna győztes pályaműve Sugár Péter és Kovács Péter vezetésével valósult meg a debreceni Pásti utcában – számol be az epiteszforum.hu.
„Az utca tengelyére merőlegesen található a zsinagóga, amely mind téri struktúrájában, mind rituáléjában konzervatív irányvonalat képvisel. Udvarán, reggeltől-estig nyitva tartó felekezeti hely a téli imaház tömbje. A rituális fürdő (mikve) egy utcafronthoz közeli, külön épületben található, melynek szertartását a férfiak és nők külön csoportokban végzik. Központi helyen található a tradícionális zsidó konyha, meghatározó történeti részét képező kóser vágoda épülete, mely eredeti állapotban maradt fenn, és ami a rabbi és a hitközségi elöljáró lakásával egészült ki. Az együttest az egykor húsfeldolgozó üzemként funkcionáló, ma üzletsorként működő, utcával párhuzamos tömb keretezi. Az épületek között egy köztes, sajátos udvartér alakult ki, ahol szabadtéri rendezvényeket, koncerteket, a zsidó valláshoz kapcsolódó rendezvényeket tartanak. Ez az a környezet, ahová az emlékhelyet be kellett integrálni” – mutatja be a környezetet Nagy Marianna.
„A koncepció alapja nem egy emlékmű, hanem egy emlékhely megteremtése volt, mely közösségi térként be tud kapcsolódni az ott kialakult kulturális élethez, annak rendezvényeihez. Emellett fontos kérdés volt, hol lehet megjelölni az emlékezés helyét. Elsődleges szempont volt, hogy az épületkomplexum központjában kapjon helyet, miközben az emlékezés egyéni lehetőségét is biztosítva, az elrejtettséget is szimbolizálja. Ezek alapján a megjelölt udvartér két falat tartalmaz. Az egyik a kóser mészárszék tűzfala, mely vakolatlan téglafelületével a régi városrészre emlékeztet. A másik, egy új vasbeton fal, mely az említett tűzfallal szemben, az utcafronti üzletsor hátfala mentén haladva, a Holokauszt áldozatainak állít emléket. Konzolként beforduló teteje az udvarból olyan tériséget hoz létre, melynek látványával egy képzeletbeli helyiség belső részévé válik az emlékezés felülete. A megjelölt udvarrész a két fal között van, kavicsburkolata pedig a zsidó temetők köveit idézi. Az emlékezés lehetőségét az itt elhelyezett beton ülőpadok hozzák létre, melyek a kivitelezés második ütemében készülnek el. A régi fal tégláinak sávjai, a kavicsburkolatban elhelyezett hosszú ülőpadok, az emlékfalon szereplő nevek sorai, a köztük lévő üres hiány helyekkel, valamint a tetőkonzolban lévő perforációk mind-mind egy összefüggő térbeli folyamat meghatározó elemei" -tette hozzá.
"Az emlékezés falán, acéltáblákon számszerűsítve több mint 6000 debreceni áldozat neve szerepel. Ezen kívül megjelenik a halotti ima (kaddish) szövege magyarul, héberül és fonetikusan, valamint feliratok. A nevek sorai a veszteség óriási voltát próbálják kifejezni, a köztük lévő íratlan felületek pedig az ismeretlen áldozatoknak állítanak emléket. A fal alsó szakaszában hosszanti mélyedések is helyet kaptak, melyekbe a zsidó emlékezés-hagyományban, az elhunyt felé mutatott tisztelet jeleként használatos, kavics ill. mécses elhelyezésére is lehetőség van. A tetőkonzolban lévő hosszanti lyukakon keresztül a Nap különleges fény-árnyék játékkal világítja meg az emlékezés felületét, a neveket, szimbolizálva ezzel a jövőt és a reményt” – ír a MÉD 2015 (Média Építészeti Díja) egyik esélyes projektjéről Nagy Marianna.
