Bemutatjuk a legismertebb kártevőket, amelyek tönkreteszik a növényeit és a termést, és persze a védekezési módszereket is ellenük!
Gyönyörű nevű, de mocsok kis lények teszik tönkre a termést és a növényeinket, és akkor még nem beszéltünk a kórokozókról. A tavasz többek közt azzal telik a kiskerttulajdonosok körében, hogy hümmögnek, szitkozódnak, majd elindulnak a legközelebbi gazdabolt vagy kertészet felé, hogy beszerezzenek valamit, ami kiirtja a dögöket, melyek tönkreteszik a fákat és a növényeket. Nincs ez máshogy azok körében sem, akik nem rendelkeznek kerttel.
Mi a Hermes áruházba látogattunk el, hogy egy szakértő magyarázza el, milyen csapásokra számítsunk és mit tehetünk ellenük. Érdemes tudni, hogy ezekbe a boltokba be lehet vinni a károsodott növényt, és az ottani szakértők megmondják, hogy mi a baja és mit is lehet vele csinálni. Vigyázat, most egy csomó vegyszer nevét fogja olvasni, így ha ön csak a biokertészkedésben hisz, itt abba is hagyhatja az olvasást, és kattintson erre a cikkünkre! Ha azonban igazi terminátorként szállna szembe a kis dögökkel, olvasson tovább!
A növényeket a kórokozók (gombabetegségek) és a kártevők viszik a sírba, mi most ez utóbbiakra koncentrálunk. Itt van mindjárt a szerintünk gyönyörű nevű selyemfényű puszpángmoly (Cydalima (Diaphania) perspectalis ), ami ráadásul még szép is. Na, de mekkora szemétség, amiket művel!
Ezek a lények a levelek fonákjára rakják le tojásaikat, a hernyók pedig megeszik a leveleket. Aztán a levelek maradékaiból készített laza szövedékben bábozónak, és itt telelnek át. Kedvenc eledele - neve alapján már nem túl meglepő módon - a puszpáng (Buxus sempervirens),de a buxusok más fajtáját sem vetik meg. Évente ráadásul három nemzedék fejlődik ki, így háromszor kell védekezni ellene. Háromféle termék áll a rendelkezésre e célra, van felszívódó, kontakt és biológiai is. Ezek a Mospilan (980 ft), Karate (395ft) és DiPel DF (830 ft).Mindegyiknek érdemes alaposan tanulmányozni a használati utasítását, különös tekintettel arra, hogy ezeket a szereket beltérben nem szabad használni, illetve hogy ha bármilyen állatunk van, permetezés alatt és után néhány órára zárjuk el a növénytől. Érdemes a Nyugat-Magyarországi egyetem erdőmérnöki karának az anyagait is átolvasni a témában, itt még térképet is talál a fertőzött területekről.
A moly után itt van a vándorpoloska (Nezara Viridula) ,amely az elmúlt években tűnt fel nagyobb számban. Lárvaként fekete, fehér pöttyökkel, kifejlett állapotában viszont pont úgy néz ki, mint egy poloska. Nagyon kedveli (hozzánk hasonlóan) a paradicsomot, de nem veti meg a szóját, babféléket és gyapotot se. A címerespoloskák közé sorolt vándorpoloska lárvái négy nap alatt kelnek ki, és gyorsan rámennek a növény nedveire és azt kiszívják. A védekezés azért nehéz ellene, mert a paradicsomot akkor támadják meg, amikor az már majdnem beérett, ilyenkor azonban már nem lehet permetezni (vagyis lehet, de akkor nem eszik az ember paradicsomot), mert be kell tartani az előírt várakozási időket. A fürkészlégy és a fürkészdarázs viszont egyaránt elpusztítja őket, de itthon még nem elterjedt a használatuk. Maradnak a vegyszerek, a piretroidok, foszforsavészterek és a neonikotinoidok.
Igazi rohadék és túlélő a pajzstetű, melynek vastag páncélján nehezen hatol át a permetszer. A kis rovarok gyorsan ellepik a növényeket, és szinte mozdulatlan kis csomókat alkotva szívják ki a növények nedveit. Ráadásul a tuti szert ellenük, az Actara SC-t (1350,- Ft) idén januárban a II. kategóriába sorolták - lefordítva csak bizonyos feltételekkel lehet vásárolni. Helyette lehet használni a Mospilant. A pajzstetvek a kecskerágókra nagyon veszélyesek, ha egyszer megjelennek rajtuk, szinte lehetetlen kiirtani őket.Hasonló a helyzet a vadgesztenye aknázómollyal, de ez leginkább a geszenyefákra veszélyes, és viszonylag kevesen nevelnek teraszon vagy kertben gesztenyefákat.
Ellenben a muskátlira, a rózsára és a petúniára nagyon szívesen lecsap a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera, amúgy a kukoricatermelők életét is megkeseríti ez az állat), melynek hernyója kirágja a bimbót, ráadásul megbújik a levelek alatt és csak éjszaka kezdi meg brutális támadását a növények ellen. Permetekkel, aeroszolokkal védekezhetünk ellene, ha azonban már érésben lévő zöldségen bukkan fel, akkor maradnak a bioszerek, mint a Dipel, melynek 0. nap az előírt élelmezés egészségügyi-várakozási ideje.
Az nagyon fontos, hogy ha ilyen szereket használunk, akkor figyelni kell a méhveszélyességi előírásokra is, szóval mindenképp olyan szert keressen, mely rájuk nem veszélyes. Ha ilyen nincs, akkor jöhet a mérsékelten veszélyes verzió - bár erről inkább lebeszélnénk - ezt viszont csak a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet elkezdeni használni (mert ilyenkor már nem repülnek a méhek) és 23 óráig be kell fejezni.
