A zöldtető nem csak szép, de a környezetre nézve kifejezetten hasznos, és a ház értékét is jelentősen megnöveli.
A környezetvédelem, és főleg a környezettudatos szemléletmód terjedése olyan megoldásokat szül, amikkel nem csak jobban érezheti magát, de még az ingatlana értékét is megnöveli, a számláit meg lefaraghatja. Egy ilyen lehetőség a zöldtető építése, ami nem is olyan bonyolult feladat. És a végső érv: marha jól néz ki.
Miért?
Sokan feltehetik az egyszerű kérdést: minek a zöldtető? Sajnos a legtöbben, bár szeretnének tenni a környezetükért, olyan beruházásba nem ugorhatnak bele, aminek nincs közvetlen haszna. Így a napelemek vagy a házi szélerőművek még csak-csak beleférnek a büdzsébe a hosszabb távú elgondolások alapján, de a zöldtető már nem.
Pedig ez sem csak egy újabb úri hóbort. Ha a legközvetlenebb hatásokat nézi, akkor bizony azt láthatja, hogy már egy alacsony rétegvastagságú zöldtető is jelentős gazdasági és környezeti előnyökkel bír. A számos előny miatt egyre több zöldtető épül világszerte, szinte minden évben hallani egy-egy újabb nyugati országról, ahol az összes újonnan épülő lapostető növényesítését kötelezővé teszik.
Zöldtető típusok
Mindenekelőtt azonban tisztázzuk, milyen zöldtetők vannak:
Igényektől függően két féle zöldtető típus telepíthető. Az egyik, az úgynevezett extenzív, egy olyan megoldás, mely minimális gondozást igényel, míg a másik, az intenzív, amely szinte egy normál kert, annak minden teendőjével együtt. (A rétegrendjéért, felépítéséért ide kattintson!)
"Az extenzív zöldtető tulajdonképpen egy ökológiai védőréteg a tetőn, ami azonban a taposást nem tűrő növények miatt nem járható, így aktív használatra nem alkalmas. Kialakításában a legfelső réteget egy 10 cm körüli ültető közeg adja, amelybe jó szárazságtűrő és fénykedvelő, mostoha körülményeket kedvelő növényeket ültethet. Legalkalmasabbak a sziklakertekből már ismert varjúhájfélék egyes fajai (Sedum sp.), de lehetnek évelők és egynyári vadvirágok is" – mondja Somogyi Mihály, az ArchiGreen Zöldtető Kft ügyvezetője.
Fontos megjegyezni, hogy az ültetőközeg nem egyenlő a termőtalajjal. Az extenzív zöldtető ugyanis minimális gondozást igénylő megoldás, ehhez azonban alacsony szervesanyag tartalmú (max. 10-15 %) ültetőközegre van szükség. Ebben a tápanyagszegény, ásványi alapú közegben a jövevény növények alig találják meg számításaikat, nem mosódnak ki belőle apró talajszemcsék, amelyek a lefolyók eltömődéséhez vezetnek, nem tömörödik be, és a pangó víz miatt sem kell növénypusztulással számolnunk. A fenntartási munkák mindössze az évenkénti 1-2 alkalommal történő gyomlálással, és tavasszal, hosszú hatástartamú tápanyag kiszórásával elvégezhetők, részletezte a szakértő.
Az intenzív zöldtető, vagyis a tulajdonképpeni tetőkert szinte egy teljes értékű kert, amellyel legtöbbször mélygarázsok tetején találkozhatunk. Ez a telepítési technológia minden esetben öntözést igényel, és a növények kiválasztásánál figyelni kell a speciális ültetőközeg vastagságára, amely ennél a típusnál kb. 30 cm-től indul. Ezekben a kertekben az ültetőközeg vastagságától függően szinte ugyanúgy ültethető mindenféle növény, mint egy talajszinti kertben, akár konyhakert, vagy fűszerkert is kialakítható bennük. Azonban azzal is számoljon, hogy ezeknek a kerteknek a fenntartása ugyanannyi munkát igényel, mint a ház körül elterülő társaiké: "A nyírás, metszés, gyomlálás, és a tápanyag utánpótlás mindenképpen szükséges ahhoz, hogy ez a megoldás szép, és tartós is legyen” – figyelmeztet Somogyi.
Telepítés
Zöldtető építése előtt mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni, de ha szeretné, akkor az irányításukkal ön is értékes növényfelületet hozhat létre.
Ahhoz, hogy ilyen megoldással élhessen, extenzív zöldtető esetében maximum 20°-os lejtésű tető telepíthető költséghatékonyan, meredekebb lejtés esetén a talaj lecsúszását gátló szerkezet miatt a kivitelezés már költségesebb. Állandó tartózkodásra is használható tetőkertet csak közel sík (1,5-5% lejtésű) tetőszerkezeten tudunk kialakítani.
A zöldtetők utólagosan is kivitelezhetőek, de nem minden esetben. Mielőtt nekilátna a tervezgetésnek, mindenképpen beszélnie kell egy statikussal, aki megállapítja, hogy a födém elbírja-e a plusz terhelést, ami extenzív zöldtető esetében nagyjából 120-150 kg-ot, míg intenzív tetőkert esetében minimum 300 kg-ot jelent négyzetméterenként. Szerencsére a legtöbb ingatlan födémszerkezete annyival túlbiztosított, hogy semmilyen gondot nem okoz az extenzív zöldtető kialakítása. Ebben az esetben már csak a vízszigetelés gyökéráthatolás elleni védelméről kell gondoskodni, amely hozzáadott fóliával is biztosítható.
A lapos tetőkön jellemzően kavicsfedést alkalmaznak, hogy a nap UV sugaraitól és a fizikai behatásoktól védjék a vízszigetelést. A zöldtető réteg azonban nemcsak az UV sugarak ellen jelent védelmet, hanem még a tetőszerkezet éves hőingadozását is csökkenti. A csapadékvíz szigetelés évente még a kavicsfedés alatt is mintegy 90-100°C-os ingadozást él meg, a téli fagyok, és a nyári perzselő hőség miatt, ez extenzív zöldtető esetében csupán 30-35°C, ami lehetővé teszi, hogy a vízszigetelés élettartama is jelentősen megnövekedjen. Arról már nem is beszélve, hogy ezzel csökken az épület fűtési és hűtési energiaigénye, ami éves szinten akár 10-15%-os energia megtakarítást eredményezhet. Fontos megjegyezni, hogy a lehulló csapadékmennyiség 60-70%-át már az extenzív zöldtetők is megtartják, amellyel tehermentesítik a csatornarendszert, és visszapárologtatva hűtik a levegőt, javítják a mikroklímát. Továbbá tanulmányok bizonyítják, hogy a zöldtetők biztosította alacsonyabb hőmérséklet kedvezően hat a napelemek teljesítményére, amelyek hatékonyabban működnek ilyen tetőkön.
Klímaváltozás, városi hősziget effektus
A klímaváltozás miatt az éves átlaghőmérséklet emelkedés negatív hatása a sűrűbben beépített területeken még szembetűnőbb, márpedig Magyarország lakosságának kétharmada városlakó.
Mára sajnos egészen kis lélekszámú (ezer fő) településeken is ki lehet mutatni a hősziget-effektust, amely a nagyvárosokban akár 10-15ºC-os hőmérséklet különbséget is jelenthet egy-egy meleg nyári napon a külső kerületekhez képest!
Ráadásul a porszennyezettség is erősíti a nagyvárosokban a hősziget-hatást, amikor a nap által felmelegített út- és házfelületekről származó hő lebegteti a porszemcséket, ezek visszatartják a hősugarakat, emiatt kevésbé képes éjszaka a levegő visszahűlni, és ezért végül egyre melegebbé válnak a belvárosi részek.
A városközpontok felett kialakuló zivatarok 30-40%-kal gyakoribbak és intenzívebbek, amiért szintén a hősziget-effektus felelős, mivel a gyorsan felmelegedő levegő hirtelen találkozik a felsőbb légrétegekkel.
Rontja a helyzetet, hogy a lehullott csapadék jelentős részét a csatornák nyelik el, ugyanis nyaranta a sivatagihoz hasonló száraz levegő enyhítésének egyetlen természetes módja a párologtató felületek megnövelése, az inaktív területek növénnyel borítása. Ezzel ugyanis a már említett módon, a víz párologtatásával, illetve a növények por- és CO2-megkötő tulajdonságával jelentősen javítható a helyzet – persze ehhez megfelelő nagyságú beültetett felület volna szükséges az egyes városokban.
Ár/érték arány
Bár tény, hogy egy ilyen tető megépítése többe kerül, mintha a hagyományost választaná, ám fontos előnyökkel is jár. A már említett épületenergetikai előnyök miatt (télen fűt, nyáron hűt) a forró nyári hónapokban már egy 12 cm rétegvastagságú extenzív zöldtető is 3-4 Celsius fokkal kellemesebb hőmérsékletet biztosíthat a legfelső emeleten.
Elég sok időnek kell eltelnie, hogy a zöldtetőbe fektetett összeg a hőszigetelő képesség miatt megtérüljön, ugyanakkor a ház értékét ugrásszerűen megnöveli, arról már nem is beszélve, hogy az ön lelkiismerete is sokkal nyugodtabb lehet. Hiszen a plusz növényfelület nemcsak az oxigéntermelésben és a levegő tisztításában segít, de új életteret ad a madarak számára is.
„Extenzív zöldtetők kivitelezése a tetőfelület nagyságától függően nagyjából 6-10 ezer forintos költséget jelent négyzetméterenként, intenzív tetőkertek esetében a kivitelezés költsége igényektől függően 15 ezer Ft-tól indul. A már említett előnyökön kívül azonban azt is érdemes tudni, hogy a növényzet jelentős mennyiségű szálló port (a szmog elsődleges összetevője), és CO2-is megköt. A nemzetközi zöldtetős szövetség adatai szerint az extenzív zöldtetők négyzetméterenként évente nagyjából 375 g széndioxidot, és körülbelül 20 dkg port valamint szennyező részecskét képesek kiszűrni a levegőből" – fűzi hozzá Somogyi Mihály.
