Átadták az új tornyot, melynek tervezéséből kihagyták Frank Gehryt, míg a spanyol Calatravát egyre többen perlik kifizetett, de el nem készült épületek miatt.
A napokban újranyitott a több mint 13 évvel ezelőtt lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ, melyet 3.8 milliárd dollárból építettek újjá az elmúlt nyolc évben. Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat évére utalva 1176 láb magas (540 méter) épületet a Világkereskedelmi Központ-együttest birtokló kikötői hatóság vezérigazgatója, Patrick Foye nem csak Amerika, hanem a világ legbiztonságosabb irodaépületének nevezte egy BBC-nek adott interjúban, melyben annak is hangot adott, hogy a toronnyal New York látképe is újra teljessé vált. A 104 szintes One World Trade Center toronyhoz tartozik még két négyzetes emlékhely is az összedőlt ikertornyok helyén, de helyet kapott egy múzeum és a közeljövőben megnyitja kapuit a kilátóterasz is.
Az architizer.com beszámolójából kiderült, hogy Frank Gehry és a futurisztikus formáiról ismert építész, Santiago Calatrava nem kaszáltak túl sokat az újjáépítés során. Gehry ugyanis indítványozta, hogy épüljön egy művészeti központ is a World Trade Center helyén, de ezt az ötletet a bizottság a New York Times értesülései szerint az adományokból befolyt összeg megcsappanására és az elhúzódott építkezésre hivatkozva elvetette.
A 63 éves Calatrava pedig nem csak a WTC PATH állomással van nyolc év csúszásban, de még az építkezésre szánt keretet is túllépte 2 milliárd dollárral. A terveivel döntőbe került Gehry lépcsőzetes dobozokból és beültetett tetőtéri fákból álló, meghiúsult terve egyébként a World Trade Center újjáépítésére kiírt nemzetközi pályázatot elnyert Daniel Libenskind eredeti terveihez szervesen kapcsolódott volna, de még továbbra is kérdéses, hogy a 400 millió dolláros komplexum megvalósítható lesz-e a közeljövőben.
Calatravának a 2000-es évek elején kidurrant ingatlanlufi miatt adódtak jogi problémái az elmúlt években, ugyanis több általa tervezett épületnél is olyan súlyos kivitelezési problémák merültek fel, ami miatt az ügyfelek, valamint az építész terveire rábólintó városok is kártérítést követelnek. Legutóbb például amiatt kellett volna bíróság elé állnia Spanyolországban, mert egy megrendelő szerint Calatrava 3.6 millió dollárt kapott egy kongresszusi központ megtervezésére, ami azonban soha nem épült fel. Az építész azonban nem jelent meg a bíróságon.
Az állandóan zűrös ügyekbe keveredő tervező a Domecq nevű borászattal is fasírtban van, a Riojában található pincészet ugyanis azt állítja, hogy Calatrava lyukas tetőszerkezettel adta át az épületet, ami miatt a pincéjük beázott és az üzlethelyiség is megrongálódott. A károkat 2 millió euróból hozták rendbe, ennek az összegnek a megfizetésére szólították fel az építészt is a bíróságon.
Oviedo városának is a bögyében van az építész, aki 4 millió dollárból nem volt képes hibátlanul átadni a megrendelt kongresszusi központot, ahogy Valenciában sem volt éppen a legbecsületesebb, amikor potyogó csempékkel és omló homlokzattal adta át a város új operaházát. 2007-ben már maga az építész érezte kínosnak a helyzetet, mikor beperelte saját magát és pert vesztett Bilbao városa ellen. A városban ugyanis egy Arata Isozaki által inspirált gyalogoshidat épített, melynél a különösen csúszós üvegcsempék renoválása fájt a 300 ezer dollárjába a városnak. Ha mindezek után még mindig kíváncsi az építész munkásságára, akkor ide kattintva megcsodálhatja.
