Mi a magyar versenyzőnek szurkoltunk, mutatjuk, mit tervezett Kovács Apor, és mivel nyert Pan Wang!
Az Electrolux Design Lab nemzetközi ipari-formatervező pályázat döntőjét Párizsban követhettük végig, a helyszínen szurkolhattunk a magyar versenyzőnek, Kovács Apornak, aki ugyan végül nem ért el helyezést a használt PET palackokból ruhát nyomtató eszköz tervével, de így is rengeteg tapasztalattal gazdagodott.
Természetesen az is kivételes eredmény, hogy 74 ország 1700 pályázója közül Kovács Apor bekerült a hatfős párizsi döntőbe, ahol bemutathatta elképzelését a zsűrinek. A MOME hallgatója a textilápolás kategóriában indult, terve egy olyan háztartási gép, amely PET palackokból készít ruhákat. PET palackokat már régóta hasznosítanak ruhaként, ehhez viszont először Kínába viszik a feldolgozandó palackokat, majd azokat visszahozzák Európába kész ruhaként. Ha egyszer megvalósulna a műanyag háztartási felhasználási lehetősége, az sok lehetőséget rejtene magában és túlzás nélkül forradalmasítaná a ruhaipart is.
Árvíz inspirálta a magyar versenyzőt
A döntőn a versenyzőknek 10 perces angol nyelvű előadásban kellett prezentálniuk ötletüket és meggyőzniük a zsűrit, mely az előadás után kérdésekkel bombázta őket. Kovács Apornak egy dunai árvíz adta az ötletet gépéhez: mint elmondta, az árvíz levonulása után az ártéri erdő tele lett üres PET palackokkal, ezek után kezdett el azon gondolkozni, hogy lehetne az embereket rávenni arra, hogy újrahasznosítsák a palackokat.
Mivel a ruhaipar egyre több szintetikus anyagot használ, sőt, hajók szállítják Kínába a PET palackokat, hogy thermo pulcsik készüljenek belőlük, adott volt az alapkoncepció: kell egy gép, amivel saját magunk olvaszthatjuk meg és formálhatjuk ruhává a palackokat.
A falra szerelhető eszköz formáját a ruhafogas ihlette, neve pedig azért PETE, mert a PET betűk mögé az Electrolux E-jét passzintotta Kovács, akinek gyerekkori emléke, hogy a különböző háztartási eszközöket keresztnévként is létező típus- vagy márkanevükön szólították az emberek (én is emlékszem a Lehelként emlegetett ósdi mosógépünkre), így olyan nevet szeretett volna koncepciójának, mely ezeket az emlékeket idézi fel.
A MOMÉ-s diákot a zsűri arról faggatta, milyen technikát képzel a formatervezett dobozba, illetve milyen az energiafogyasztása egy hasonló eszköznek – utóbbi tulajdonképp bármekkora is, mindenképp jobb, mint az óceánokon cirkáló szeméttel megpakolt hajóké. A Twitteren azt kérdezték Kovács Aportól, nem tesz-e rosszat a bőrnek, ha 100% poliészterbe burkoljuk? A versenyző 70% poliésztertartalmú öltönyével érvelt a színpadon, mi innen üzenjük a kérdezőnek, hogy nézze meg éppen viselt ruhája címkéjét és ne lepődjön meg nagyon, ha 100% poliészter feliratot talál.
Kovács koncepciója sajnos nem volt elég a győzelemhez, pedig valószínűleg sokunk álma, hogy a konyhában/mosókonyhában/garázsban egy erős buli után újat nyomtathassunk magunknak a vörösborfoltos miniruhánk helyett. Mi reméljük, hogy valamelyik cég lát benne fantáziát és elkészíti a gépet, mert ez – túlzás nélkül – megváltoztatná az életünket.
A döntő után Kovács persze kicsit csalódott volt, de azt mondta: egy ilyen versenyen részt venni, és főként a döntőig eljutni, arra felkészülni és előadni rajta, hatalmas tapasztalat, amiből mindenki csak profitálhat. Érdemes megnézni Kovács Apor többi munkáját is, tervezett már házat Erdélyben, vagy épp boroscímkét a móri Csetvei pincészetnek – biztos hallunk még felőle.
A légtisztítás bejött a zsűrinek
Sokan esélyesként emlegették a mexikói Leobardo Armentát, aki egy villámgyors törülközőszárítót és -tisztítót tervezett (Pure Towel néven), de sem ő, sem a román Sorina Răsteanu íz-alkotó konyhai készüléke (Set to Mimic) nem ért el helyezést. Közönségdíjas lett viszont – és így 1000 eurót ért az ötletgazdának – a döntőbe be sem kerülő perui lány, Fiorella Rios szuperhősös légtisztító-terve.
Az Electrolux Design Lab zsűrije, Lars Erikson (az Electrolux formatervezési igazgatója), Margareta van den Bosch (a H&M kreatív tanácsadója), és Robin Edman (a Svéd Ipari Formatervezési Alapítvány ügyvezető igazgatója) a lengyel Michał Pośpiech-nek és az ő UrbanCONE (Városi toboz) nevű, lebegő városi légtisztító gépének ítélte a harmadik helyet és az ezzel járó 2000 eurós díjat.
A lengyel versenyző a városi légszennyezésre keresett megoldást az ultrakönnyű szerkezettel, mely napelemekkel működik és cserélhető szűrőkkel ellátott csápjainak segítségével az épületek között szállva minden szennyeződéstől megszabadíthatná a városokat és otthonainkat. Mint a döntőn kiderült: minden szennyeződést azért nem szedne össze, de annyi tiszta levegőt biztosítana, amennyire egy embernek szüksége van.
A második helyen Fulden Dehneli török pályázó Lotus elnevezésű koncepciója végzett, mely egy olyan okos eszköz, ami a sokoldalú és mobil légtisztítást helyezi a középpontba. Ez a kifejezetten otthoni használatra tervezett termék egy központi légtisztító elemből, és három különálló, speciális célra tervezett tölthető egységből áll. A Tisztaság Golyó, Illat Golyó és Pára Golyó használható akár a konyhában, hálóban, vagy épp a gardróbszekrényben.
Halászat-vadászat volt a győztes koncepció
A nyertes pályázó – aki 5000 euró jutalom mellett hat hónapos fizetett gyakornoki állást kap az Electrolux globális tervezőközpontjában – a kínai származású, Londonban tanuló Pan Wang lett. Őt a természet inspirálta és virtuális vadászeszközt tervezett, a Future Hunter-Gatherer-t (a jövő vadász-gyűjtögetőjét), mely reményei szerint közelebb hozhatja a városi emberhez az ételeket, melyeket nap mint nap fogyaszt.
A Central Saint Martins-en tanuló Wang apró, hologramos készüléke kivetíti a lakásunkba azokat az alapanyagokat, amikre szükségünk lesz készülő ebédünkhöz: konkrétan átúszik konyhánkon a hologram-hal, megáll velünk szemben a szarvasmarha és ezeket az állatokat nekünk el kell kapnunk, tulajdonképp virtuálisan le kell ölnünk őket. Ezek után csönget az ajtón a hentes a hússal, vagy a zöldséges a brokkolival, mi meg átvesszük tőle az árut és kifizetjük – legalábbis Wang elképzelése szerint, aki szerkezetével a fogyasztók oktatása mellett a helyi termelőket is támogatná, mivel a mi kis konyhai Hunter-Gatherer kütyünk a jövőben – ha minden jól megy – össze lesz kötve a helyi piac adatbázisával, pont mint a mobil bevásárlós alkalmazások a helyi Tesco kínálatával.
„Úgy érzem, már nincs kapcsolat az emberek és az élelmiszerek forrása között. Szupermarketekben vásárolni annyira egyszerű, hogy a legtöbben már elfelejtették, honnan is jönnek valójában az alapanyagok.” – mondta el ötletéről a fiatal formatervező, akitől a zsűri azt kérdezte, nem tartja-e túl durvának az ötletet, hogy gyerekeinknek játékosan le kell ölniük mondjuk egy szarvasmarhát ebéd előtt. Erre Wang azt felelte, hogy a valóság is ez, ha húst eszünk, azért egy állatnak meg kell halnia, de így legalább tudjuk majd tisztelni az ételt, amit elfogyasztunk.
Azt is megkérdezték, vajon ki lehet-e bővíteni a koncepciót, hisz wc-papírt és sót is vásárolunk, az meg mégse úszhat át a szobán, de a pályázó szerint simán meg lehet jeleníteni azt is, hány fát kell elpusztítani egy guriga papírért. „Ez a koncepció őszintén és játékosan, mégis tanító jelleggel közelíti meg az élelmiszer beszerzés, a táplálkozás kapcsán felmerülő ökológiai kérdéseket, és a fogyasztói tudatosságot” – indokolta Lars Erikson, a zsűri elnöke a döntést eredményhirdetéskor.
Út a nevezéstől a döntőig
A 12. alkalommal meghirdetett Electrolux Design Lab versenyre 74 országból 1700 nevezés érkezett, köztük 21 magyar pályamű. A formatervezést tanuló egyetemisták „A jövő egészséges otthonainak megteremtése” témakörben olyan kreatív koncepciókkal jelentkezhettek, amelyekkel egészségessé és fenntarthatóvá tennék a jövő otthonait.
A szakaszokban zajló versenyen a nevezők közül szakértői zsűri választotta ki azt a 100+ pályázót, akik az első fordulóban a nagyközönségnek is bemutathatták pályamunkájukat. A második fordulóba a zsűri és a közönség 70+, az elődöntőbe pedig 35 pályázót juttatott tovább. A döntőben már csak 6 pályázó mérettethette meg magát. Köztük volt Kovács Apor (MOME) is, PETE elnevezésű koncepciójával.
Az elmúlt években több magyar versenyző is eredményesen szerepelt a Design Lab versenyen. 2003-ban Cosovan Tamás és Hosszú Gergely, 2007-ben pedig Szabó Levente lett az első helyezett. Miklósi Ádám egy formabontó sous-vide sütő tervével jutott a döntőbe 2011-ben, míg a 2013-as formatervezői versenyen Csernátony Fanni SEAbreeze koncepciójával a legjobb 20 között végzett. A 2014–es pályázaton a száz legjobb közé bekerült Koczka Kristóf SPIC= elnevezésű pályamunkája, egy intelligens bioszféra terve is.
Ha tud angolul és érdekli a döntő, az alábbi videóban megnézheti az egészet! A magyar versenyzőt a 33. perctől láthatja!
