Ez különbözteti meg az egészséges munkahelyet az egészségtelentől

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tudta, mennyit számít, hogy milyen a levegő minősége, a hőmérséklet, a színek, vagy akusztika az irodában? És ez még nem minden.

Bár egyre több cég teszi dolgozói számára emberközpontúvá, energiatakarékossá és környezettudatossá az irodai környezetet, a pozitív példák ellenére azért az átlag irodista nem ilyen körülmények között tölti mindennapjait. Így gondolták ezt a Washington Postnál is, ezért szakmai segítséggel összeraktak egy listát arról, milyen az egészséges és az egészségtelen munkahelyi környezet napjainkban. Nézze meg,hogy hogyan látja a pozitív és negatív légkörű irodákat a zöld épületekben utazó vállalkozó, Kevin Kampschroer és a National Institute of Building Sciences környezetpszichológusa, Judith Heerwagen!

Fotó: Shutterstock

Levegőminőség

A „Beteg épület szindróma” nagyrészt a hetvenes-nyolcvanas évek öröksége, amikor is mindenféle szellőzési rendszer nélkül adtak át és nyitottak meg szinte teljesen zárt irodaházakat. De még most is vannak olyan munkahelyek, ahol a bútorok festékszagát, a szőnyegből felszálló port és egyéb növényvédő- és tisztítószereket lélegzik be az ott dolgozók. Egy 2012-ben készült felmérés kimutatta, hogy az asztmás megbetegedések 9 százaléka ilyen munkahelyekkel hozható összefüggésbe.

A modern rendszereknek köszönhetően viszont percenként legalább 20 köbméternyi friss levegő kell rendelkezésére álljon a dolgozóknak, ami négyszer annyi, mint amennyi a pár évtizeddel ezelőtti korszakban juthatott nekik. A védőszűrőkkel felszerelt légkondicionálók biztonságosabbak, mert megölik a hűtőberendezésben megtelepedett penészgombákat, de a dohányzástilalomnak és a zöld tisztítószereknek köszönhető, hogy az épületek illata is jobb, mint korábban volt.

Fotó: Shutterstock

Világítás

„Sok épület a nem nyitható ablakoknak köszönhetően nem kap természetes fényt, a fénycsövekből áradó fény viszont egyáltalán nem felel meg a természetes spektrumnak, ráadásul csökkenti az éberséget, rossz hangulatot áraszt, és még az éjszakai alvásproblémák egy részét is ennek tudhatjuk be” – állítja Kampschroer, aki szerint több napfényt kellene beengedni a munkahelyekre, hiszen ezzel eleve energiát takarítunk meg, arról nem is beszélve, hogy természetes fény a szervezet napi biológiai ritmustát is stimulálja, ezáltal a dolgozók aktivitását növeli.

Ergonómia és mozgás

A pszichológus szerint az egyhelyben ülés csak egy probléma a sok közül, ugyanis elsősorban az épület formája és adottságai ösztönzik az embereket a mozgásra. Ha a dolgozóknak egy nyirkos és rideg lépcsőházon kell átmenniük az irodáig, akkor nagy valószínűséggel semmi esélyt vagy motivációt nem kapnak más alternatívára, csak az irodában ücsörgésre.

Egy egészséges munkakörnyezet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy tetszés szerint váltogathassuk helyünket, és – nem utolsósorban – kényelmes, gondos ergonómiai kialakítású ülőhely(ek)et is biztosít dolgozói számára. Egy napfényes, nyitott lépcsőházzal egybekötött irodaház sokkal könnyebben ösztönzi sétára az ott dolgozókat, akik tetszés szerint szabadon mozogva, az irodaház különböző részein kialakított ülőhelyek bármelyikén dolgozhatnak. Kampschroer szerint a modern vállalatirányításban gondolkodó cégek már ilyen, vagy – ha ez megoldható – kertes irodákat rendelnek a tervezőktől.

Fotó: Shutterstock

Higiénia

Egy 2011-es dán tanulmány kimutatta, hogy azok,, akik open office szerkezetű, azaz boxokkal felosztott közös terű irodában dolgoznak, 62 százalékkal több időt töltenek betegszabadságon, mint azok, akik magas falakkal körülvett helységben töltik a napi nyolc órájukat. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az ilyen egybenyitott terű vállalatok dolgozói a körbefertőzések és az állandóan keringő baktériumok miatt kevésbé termelékenyek, mint a falakkal védett társaik.

Tehát az egyterű irodák egyik legnagyobb hátránya, hogy többen fertőződnek meg a levegőbe jutott kórokozóktól. Bár a távmunka csökkentheti ezt a problémát, de a legtöbb ember munkája egyelőre még megkívánja az ottlétet. A szakértők tanácsa az, hogy ha ön is open office rendszerű helységben dolgozik, mosson gyakrabban kezet, és figyeljen oda arra is, mit és ki után vesz el a konyhában kirakott nassolós tálról. Esetleg érdemes a kávésbögrét és kanalat nemcsak használat után, de előtte is elmosogatni.

Hőmérséklet

Heerwagen vizsgálataiból kiderült, hogy a munkavállalók egyik felének általában túl melege van, míg a másik felük általában mindig fázik. Jobb lenne, ha nem hűtenének le mindenkit egyszerre egy irodában, hanem mindenki személyre szabottan megoldaná magának ezt a problémát. Különösen olyan munkahelyeken kényelmetlen ez, ahol a dolgozók az öltözködési előírások miatt kénytelenek gyakran még a legnagyobb kánikulában is öltönyt viselni.

A magukra valamit is adó irodák megtalálják a módját annak, hogy minden alkalmazottjuk magának állíthassa be a saját, egyéni mikroklímáját az asztala körül. Addig is a kisméretű, asztali ventilátorok és fűtőberendezések beszerzése talán még egyszerűbb is, mint minden irodába egy komplett klímaberendezést felszereltetni.

Fotó: Shutterstock

Akusztika

Semmi furcsa nincs abban, ha valakit zavar, mikor a munkatársa közvetlen mellette telefonál, vagy hogy nagyon hangosan zúg a fénymásoló a sarokban. Egy irodisták körében végzett 2010-es felmérés kimutatta, hogy a háttérzajok miatt mérhetően emelkedett náluk a stressz, a szívfrekvencia és a kortizolhormon szintje, miközben a koncentráló képességük csökkent. A leginkább zavaró tényezőnek a magas falú fülkék mögül érkező zavaró hangokat nevezték meg a dolgozók.

Kampschroer azonban megkérdőjelezi a hivatali csend értelmét, mivel elképzelhető, hogy lehetővé tudnák tenni a csendet az irodákban, de azzal kizárnák a közös együttműködés esélyét is. A megoldás erre az lenne, hogy kisebb „oázisokat” hoznának létre az irodán belül, ahol az emberek visszavonulhatnak, vagy éppen ellenkezőleg, ott bonyolíthatnák magánbeszélgetéseiket vagy tárgyalásaikat. A tágas, fényt és levegőt beárasztó nyitott terek általában visszafogják a zajt.

Környezet

Heerwagen szerint a dolgozókra ugyanolyan rossz hatással vannak a harsány színek és az absztrakt minták, mint a monoton, rossz dekoráció vagy az irodában eluralkodott káosz. Néhány típusú szín, minta és anyag azonban éppen ideális az efféle rendetlenség elkerülésére. Ehhez érdemes kikérni egy lakberendező vagy stylist véleményét, de a természetben megtalálható árnyalatok és minták a tapasztalatok szerint csökkentik a stesszt.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.

Világom

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb hídjait?

A világ tele van hidakkal, vannak köztük szép, díszes, történelmi emlékek, és vannak robosztus mérnöki csodák. A szárazföldek összekötése hidakkal minden fejlettebb emberi civilizációban jelen volt, és a különböző építészeti korok különféle hidakat hagytak maguk után emlékül szerte a világban. Te vajon felismered a világ leghíresebb hídjait?

Életem

Ebből a 4 jelből tudhatod, hogy jól sikerült az első randid

Az első találkozások sokak számára stresszesek és ijesztőek lehetnek, különösen akkor, ha a cél egy hosszú távú, komoly kapcsolat megtalálása lenne. Dr. Roxy Zarrabi klinikai szakpszichológus szerint azonban létezik négy olyan alapvető viselkedési forma, amelyek segítségével már az első randevú alkalmával felmérhető, hogy érdemes-e energiát fektetni a folytatásba.

Mindennapi

Ezt a 7+2 dolgot mindképp ellenőrizd nyaralás előtt az autódon

Mielőtt hosszabb útra indulunk, néhány dolgot érdemes ellenőrizni: például az akkumulátor és az abroncsok állapotát, vagy a motorolaj megfelelő szintjét. Ezek nemcsak egy esetleg költséges javítástól óvhatnak meg minket, hanem nyugodtabbá és biztonságosabbá tehetik a nyaralást is.

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.