Ez különbözteti meg az egészséges munkahelyet az egészségtelentől

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Tudta, mennyit számít, hogy milyen a levegő minősége, a hőmérséklet, a színek, vagy akusztika az irodában? És ez még nem minden.

Bár egyre több cég teszi dolgozói számára emberközpontúvá, energiatakarékossá és környezettudatossá az irodai környezetet, a pozitív példák ellenére azért az átlag irodista nem ilyen körülmények között tölti mindennapjait. Így gondolták ezt a Washington Postnál is, ezért szakmai segítséggel összeraktak egy listát arról, milyen az egészséges és az egészségtelen munkahelyi környezet napjainkban. Nézze meg,hogy hogyan látja a pozitív és negatív légkörű irodákat a zöld épületekben utazó vállalkozó, Kevin Kampschroer és a National Institute of Building Sciences környezetpszichológusa, Judith Heerwagen!

Fotó: Shutterstock

Levegőminőség

A „Beteg épület szindróma” nagyrészt a hetvenes-nyolcvanas évek öröksége, amikor is mindenféle szellőzési rendszer nélkül adtak át és nyitottak meg szinte teljesen zárt irodaházakat. De még most is vannak olyan munkahelyek, ahol a bútorok festékszagát, a szőnyegből felszálló port és egyéb növényvédő- és tisztítószereket lélegzik be az ott dolgozók. Egy 2012-ben készült felmérés kimutatta, hogy az asztmás megbetegedések 9 százaléka ilyen munkahelyekkel hozható összefüggésbe.

A modern rendszereknek köszönhetően viszont percenként legalább 20 köbméternyi friss levegő kell rendelkezésére álljon a dolgozóknak, ami négyszer annyi, mint amennyi a pár évtizeddel ezelőtti korszakban juthatott nekik. A védőszűrőkkel felszerelt légkondicionálók biztonságosabbak, mert megölik a hűtőberendezésben megtelepedett penészgombákat, de a dohányzástilalomnak és a zöld tisztítószereknek köszönhető, hogy az épületek illata is jobb, mint korábban volt.

Fotó: Shutterstock

Világítás

„Sok épület a nem nyitható ablakoknak köszönhetően nem kap természetes fényt, a fénycsövekből áradó fény viszont egyáltalán nem felel meg a természetes spektrumnak, ráadásul csökkenti az éberséget, rossz hangulatot áraszt, és még az éjszakai alvásproblémák egy részét is ennek tudhatjuk be” – állítja Kampschroer, aki szerint több napfényt kellene beengedni a munkahelyekre, hiszen ezzel eleve energiát takarítunk meg, arról nem is beszélve, hogy természetes fény a szervezet napi biológiai ritmustát is stimulálja, ezáltal a dolgozók aktivitását növeli.

Ergonómia és mozgás

A pszichológus szerint az egyhelyben ülés csak egy probléma a sok közül, ugyanis elsősorban az épület formája és adottságai ösztönzik az embereket a mozgásra. Ha a dolgozóknak egy nyirkos és rideg lépcsőházon kell átmenniük az irodáig, akkor nagy valószínűséggel semmi esélyt vagy motivációt nem kapnak más alternatívára, csak az irodában ücsörgésre.

Egy egészséges munkakörnyezet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy tetszés szerint váltogathassuk helyünket, és – nem utolsósorban – kényelmes, gondos ergonómiai kialakítású ülőhely(ek)et is biztosít dolgozói számára. Egy napfényes, nyitott lépcsőházzal egybekötött irodaház sokkal könnyebben ösztönzi sétára az ott dolgozókat, akik tetszés szerint szabadon mozogva, az irodaház különböző részein kialakított ülőhelyek bármelyikén dolgozhatnak. Kampschroer szerint a modern vállalatirányításban gondolkodó cégek már ilyen, vagy – ha ez megoldható – kertes irodákat rendelnek a tervezőktől.

Fotó: Shutterstock

Higiénia

Egy 2011-es dán tanulmány kimutatta, hogy azok,, akik open office szerkezetű, azaz boxokkal felosztott közös terű irodában dolgoznak, 62 százalékkal több időt töltenek betegszabadságon, mint azok, akik magas falakkal körülvett helységben töltik a napi nyolc órájukat. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az ilyen egybenyitott terű vállalatok dolgozói a körbefertőzések és az állandóan keringő baktériumok miatt kevésbé termelékenyek, mint a falakkal védett társaik.

Tehát az egyterű irodák egyik legnagyobb hátránya, hogy többen fertőződnek meg a levegőbe jutott kórokozóktól. Bár a távmunka csökkentheti ezt a problémát, de a legtöbb ember munkája egyelőre még megkívánja az ottlétet. A szakértők tanácsa az, hogy ha ön is open office rendszerű helységben dolgozik, mosson gyakrabban kezet, és figyeljen oda arra is, mit és ki után vesz el a konyhában kirakott nassolós tálról. Esetleg érdemes a kávésbögrét és kanalat nemcsak használat után, de előtte is elmosogatni.

Hőmérséklet

Heerwagen vizsgálataiból kiderült, hogy a munkavállalók egyik felének általában túl melege van, míg a másik felük általában mindig fázik. Jobb lenne, ha nem hűtenének le mindenkit egyszerre egy irodában, hanem mindenki személyre szabottan megoldaná magának ezt a problémát. Különösen olyan munkahelyeken kényelmetlen ez, ahol a dolgozók az öltözködési előírások miatt kénytelenek gyakran még a legnagyobb kánikulában is öltönyt viselni.

A magukra valamit is adó irodák megtalálják a módját annak, hogy minden alkalmazottjuk magának állíthassa be a saját, egyéni mikroklímáját az asztala körül. Addig is a kisméretű, asztali ventilátorok és fűtőberendezések beszerzése talán még egyszerűbb is, mint minden irodába egy komplett klímaberendezést felszereltetni.

Fotó: Shutterstock

Akusztika

Semmi furcsa nincs abban, ha valakit zavar, mikor a munkatársa közvetlen mellette telefonál, vagy hogy nagyon hangosan zúg a fénymásoló a sarokban. Egy irodisták körében végzett 2010-es felmérés kimutatta, hogy a háttérzajok miatt mérhetően emelkedett náluk a stressz, a szívfrekvencia és a kortizolhormon szintje, miközben a koncentráló képességük csökkent. A leginkább zavaró tényezőnek a magas falú fülkék mögül érkező zavaró hangokat nevezték meg a dolgozók.

Kampschroer azonban megkérdőjelezi a hivatali csend értelmét, mivel elképzelhető, hogy lehetővé tudnák tenni a csendet az irodákban, de azzal kizárnák a közös együttműködés esélyét is. A megoldás erre az lenne, hogy kisebb „oázisokat” hoznának létre az irodán belül, ahol az emberek visszavonulhatnak, vagy éppen ellenkezőleg, ott bonyolíthatnák magánbeszélgetéseiket vagy tárgyalásaikat. A tágas, fényt és levegőt beárasztó nyitott terek általában visszafogják a zajt.

Környezet

Heerwagen szerint a dolgozókra ugyanolyan rossz hatással vannak a harsány színek és az absztrakt minták, mint a monoton, rossz dekoráció vagy az irodában eluralkodott káosz. Néhány típusú szín, minta és anyag azonban éppen ideális az efféle rendetlenség elkerülésére. Ehhez érdemes kikérni egy lakberendező vagy stylist véleményét, de a természetben megtalálható árnyalatok és minták a tapasztalatok szerint csökkentik a stesszt.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Magyar grófnő volt a kétes szerelmi ügyeiről híres Savoyai Jenő herceg fő bizalmasa: szép Loriként ismerték

Savoyai Jenő herceg nevét hallva mindenkinek a zseniális, kíméletlen törökverő hadvezér jut eszébe, akinek magánéletét és nők iránti hűvösségét rengeteg pletyka övezte a bécsi udvarban. Volt azonban egy lenyűgöző szépségű és rendkívül éles eszű magyar grófnő, Strattmann Eleonóra – vagyis a „szép Lori” –, aki előtt a merev stratéga minden falat lebontott. Palotája a hadvezér mindennapi menedékévé vált, ahol nemcsak kártyáztak, hanem sorsfordító politikai és hadi döntések is születtek.

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.